A generatív nyelvelmélet

1. A generatív nyelvelmélet A generatív magyar szintaxis

2. Források • Alberti Gábor ─ Medve Anna: Generatív grammatikai gyakorlókönyv I ─II. Booksin Print Kiadó, 2002 • Alberti Gábor: A magyar mondattan elmélete és gyakorlata generatív megközelítésben III. Háttérelmélet. 2006 http://mek.niif.hu/04800/04892/04892.pdf

3. Melyik generatív elméletet vizsgáljuk? A Noam Chomsky-félét (1957, 1965, 1981, 1986, 1995): generatív, ezen belül transzformációs, ezen belül módosított kiterjesztett sztenderd elmélet • A legelterjedtebb nemzetközi strukturalista irányzat • A magyar nyelv szerkezetéről ebben a keretben született a legteljesebb leírás: • Kiefer Ferenc (szerk): Strukturális magyar nyelvtan. Mondattan (1992) • É. Kiss Katalin: Mondattan (1998)

4. A generatív-transzformációs nyelvleírás és a magyar nyelv (anyanyelv) • A magyar nyelv hagyományos leírása: a latin, a német, es. az angol nyelv mintájára • Mit keres a generatív nyelvészet? Az „igazi” (a nyelvre érvényes) nyelvtant. Ez a „mentális grammatika”, amely az anyanyelvi beszélőben élő tudás, kompetencia: • Képes megítélni, hogy egy mondat jó mondat-e. • Illetékes arra, hogy megítélje (nem a nyelvész az).

5. A generatív-transzformációs nyelvleírás és az anyanyelv A kompetencia mint a mondat „helyessége” megítélésének képessége a. ─Mi az, ami ennyire meglepett téged? ─ … b. ─Igaz, hogy Ede naponta felhívja Marit? ─ Nem! … Behelyettesítendő mondatok: • Julinak a férje naponta felhívja Marit. • Julinak a férje hívja fel naponta Marit. • Julinak hívja naponta fel a férje Marit. • a fel Julinak naponta Marit férje hívja.

6. A generatív-transzformációs nyelvleírás és az anyanyelv • A (generatív) nyelvész feladata: egy formalizált szabályrendszer létrehozása, amely valamennyi „elfogadható” szósor létrehozására (generálására) képes, de egyetlen egy olyan szósort sem hoz létre, amely a beszélők szerint agrammatikus. • A generatív grammatika tehát tkp. az anyanyelvi kompetencia modellje. • Az univerzális grammatika (UG= a nyelvek grammatikájának közös nevezője) specifikált grammatikája: egy nyelv grammatikája: az UG nyelvi paramétereinek egy bizonyos beállítása

7. A generatív-transzformációs nyelvleírás • A grammatikai szerkezeteket egy „szabálycsomag” segítségével tudjuk leírni, amelyet: • a szintaktikai • a szemantikai • a hangtani és • a lexikai modul (komponens) szabályai alkotnak. A középpontban a szintaktikai komponens áll.

8. A generatív nyelvleírás és a magyar nyelv • Egy parametrikus különbség pl. az angol és a magyar nyelv között: a szórend különbsége • a. Andrew sold Eve Irene. • b. András eladta Évának Irént. • c. András Irént Évának adta el. • d. *Andrew Irene Eve sold. • e. Irént eladta András Évának. • f. Irene sold Andrew Eve. • Az angol szórend szélsőségesen kötött, ui. az igének és vonzatainak szigorú konfigurációban kell lennie • A magyar szórend meglehetősen szabad, ui. nem konfigurációs, és a morfológia feladata a vonzatszerep elkülönítése

9. A hagyományos és a generatív mondatelemzés • A hagyományos mondatelemzés: szavak közti közvetlen kapcsolat és ennek ábrázolása: függőségi nyelvtan • A generatív (deskriptív, strukturalista, disztribúciós) mondatelemzés: a sorba rendezett szósorok helyettesíthetőségén alapuló közvetlen összetevős eljárás (a közvetlen összetevők hierarchikus csomópontokba rendezőnek: X’ (ikszvonás)- elmélet A X helyén bármely szófaji kategória állhat.

10. A magyar mondatfajták a generatív grammatika szerint 1. Semleges ’Péter ’(’)odaúszott a ’bójához. Jelentése pusztán lexikai jelentéstényezőkből áll össze, nincsen szerkezeti többletjelentés ─ kiegyensúlyozott hangsúlyviszonyok 2. Nem semleges ’’Marit mutattam be Ödönnek. Jelentése szerkezeti többletjelentést hordoz: • tárgy és az igekötő nem a „megszokott” helyén van • hangsúlyeloszlásása polarizált