A szófajok általános kérdései

1. A szófajok általános kérdései Szófajtan, alaktan gyak. Ludányi Zsófia 2019. tavasz

2. Szófajok • Legáltalánosabban vett lexikai-grammatikai kategóriák • Minden szónak van szófaji értéke

3. I. Alapszófajok

4. I. Alapszófajok

5. II. Viszonyszók

6. III. Mondatszók

7. A MGr. szempontjai a szófajok elkülönítéséhez • Lexikai jelentés • Morfológiai tulajdonság (alaki viselkedés) • Mondatrészi szerep és bővíthetőség • (kidolgozatlan) Szövegtani funkció

8. A szófaji besorolás problémái • Számnév: • Hagyományosan önálló szófaj, a MGr. szerint jelentéstani okból a melléknevek csoportjába tartozik • Indoklás: a melléknévnek és a számnévnek is ún. akcidenciajelentése van (eseti, mellékjelentés) ↔ főnév: szubsztanciajelentés (főjelentés)

9. A szófaji besorolás problémái • Névmás: • Egyes szakemberek szerint nem önálló szófaj • Indoklás: főnévként, melléknévként, határozószóként is csak jelentésükben térnek el a helyettesített szófajtól • Indirekt denotatívjelentésük van (a helyettesített szófajú szó direkt, közvetlen jelentésére utaló fogalmi jelentés), amely a konkrét szövegben realizálódik • Ennek ellenére indokolt a névmásnak mint önálló szófaji kategóriának a szófaji rendszerbe való felvétele • Pl. mert közös vonásaik vannak (toldalékolhatóság [egy részük], mondatbeli szerep)

10. A szófaji besorolás problémái • Birtokos névmás • MGr. szerint nem önálló névmásfajta, hanem a személyes névmások birtokos személyjeles alakja • Ezt igazolja szintaktikai szerepe: birtokos jelzői funkcióban a személyes névmás áll, a hagyományosan birtokos névmásnak nevezett névmás (enyém) pedig a mondatban jelző nem, csak állítmányi szerepű lehet: Az én könyvemet vitte el. Ez a könyv az enyém.

11. A szófaji besorolás problémái • Igenevek • Az európai nyelvtanokban (pl. angol, német, orosz) nem alkotnak külön szófaji csoportot • A magyarban a szintaktikai funkciójuk miatt önállóbb az igenevek szerepe • Például: • Sietnünk kell → alany • Mária vásárolni indult → határozó • A tűzhelyen álló lábosban tejet forral (minőségjelző) • A szerencse forgandó→ (állítmány) • Futva érkezett → (határozó)

12. Lexikai és aktuális szófajiság • Lexikai szófajok • A szavak szótári jelentéséhez tartozó szófaji jelentése a lexikai szófajiság • Mondatkörnyezetének ismerete nélkül is többé-kevésbé pontosan megállapítható a szófaj • Aktuális szófajok • A leírt/kimondott mondatok szóelőfordulásainak szófaja • Az adott mondat jelentése és szerkezete is meghatározza • Példa: Ne mondj nemet!– a nem lexikai szófaja tagadószó (viszonyszó), aktuális szófaja főnév

13. Kettős szófajúság • Egy-egy szó szótári jelentéseihez több szófaji jelentés tartozik • Például: • este→ határozószó (este dolgoznom kell) és főnév (szép ez az este) • népnevek:(itt magyarok élnek – ő magyar ember, főnév és melléknév) • színnevek (kedvenc színe a piros – vettem neked piros rózsát, főnév és melléknév) • Számnevek (a szerencszámatizennégy – tizennégy kisliba kelt ki tavasszal) • Kettős szófajuk csupán lexémáknak lehet, szóelőfordulásoknak nem • A kettős szófajú lexémák szóelőfordulásként a konkrét mondatban egyetlen konkrét szófajként jelennek meg, így pl. a főnévi-melléknévi kettős szófajúak vagy főnévként, vagy melléknévként (l. előző példák)

14. Szófajváltás • Lexikai szófajváltás: • Megváltozik a szavak jelentése, legtöbbször toldalékolhatósága és bővíthetősége is. • Például: kocsi (főnév) < kocsi (melléknév) = Kocs község + -i képző, ’ Kocsban készült’ (jelentéstapadás: kocsi szekér > kocsi) • Aktuális szófajváltás: • Ha egy szóelőfordulás modnatbeli szerepe következményeképpen más szófajúvá válik • Mindig a mondatrészek szófaji jellege (a grammatikai szófajiság) idézi elő • Példa: Az erőseknek mindig igazuk van (lexikai: mn., aktuális: fn.) → a mondatrészszerep (alany) főnevet kíván meg