A közösségiség megjelenése a magyar, a székely és a cigány népmesékben

1. A közösségiség megjelenése a magyar, a székely és a cigány népmesékben XXX. OTDK, Társadalomtudományi Szekció Kulturális és szociálantropológia tagozat 2011. április 14. Bogárdi TündeSE-MI, szociális munka MA

2. Témaválasztás indoklása • Sosemvolt Cigányország c. rövidfilm • a népmese „a világ értelmezését örökíti nemzedékről nemzedékre, kiválóan alkalmas egy közösség érték-, norma- és szokásrendszerének feltárására, elsajátíttatására, valamint a kívánt attitűdök kialakítására” (Jenei 2009,8).

3. Célkitűzésem a kutatással • a mesékben megnyilvánuló kulturális, értékrendbeli különbségek vizsgálata tartalomelemzés segítségével • a magyar, a székely és a cigány közösségek differenciáltabb megismerése • a népmesékben megjelenő közösségi funkciókra (Warren 1957) és a nemzeti/etnikai identitásra vonatkozó tartalmak vizsgálata, elemzése

4. Szakirodalmi áttekintés • A mesével kapcsolatos elméleti kérdések • a mese definiálása, definiálhatatlansága; a mese mint irodalmi műfaj; a mesegyűjtés megindulása, jellegzetességei; a mesekutatás; a mesék pszichológiája; a mesék szimbolikája; a népmesék aktualitásának kérdése • A közösség és identitás értelmezési aspektusai • a közösség kifejezés definiálása, a közösség definíció történeti változása; a Warren-féle közösségi funkciók; az identitás definiálása – nemzeti/etnikai identitás, kisebbségi identitástudat, fenyegetett identitás • A székelység és a székely népmesék; a cigányság és a cigány népmesék

5. A vizsgálati minta bemutatása • magyar népmesék • székely népmesék • cigány népmesék • a trianoni Magyarország cigányságának népmeséi: • romungrók meséi • oláh cigányok meséi • beás mesék • erdélyi cigány népmesék Mind a hatféle meséből 40-40 került be a vizsgálati korpuszba.

6. A kutatás hipotézisei I. • A nemzeti/etnikai identitásra vonatkozó tartalmak mind a székely, mind a cigány (romungró, oláh, beás, erdélyi cigány) népmesékben sűrűbben jelennek meg, mint a magyar népmesékben. • A saját nemzeti/etnikai identitás negatívabban jelenik meg a cigány népmesékben (romungró, oláh, beás és erdélyi cigány), mint a székely vagy a magyar népmesékben.

7. A kutatás hipotézisei II. • Az erdélyi cigány népmesékben megjelenített közösségiség nagyobb hasonlóságot mutat a székely népmesékkel, mint a trianoni Magyarország cigányságának népmeséivel.

8. A tartalomelemzés dimenziói • a nemzeti/etnikai identitásra vonatkozó tartalmak • Warren (1957 id. Varga-Vercseg 1998): a közösség funkcionalista megközelítése • szocializáció • gazdasági boldogulás • társadalmi részvétel • társadalmi kontroll • kölcsönös támogatás

9. A kutatási módszer bemutatása • tartalomelemzés • a népmesékben található közösségre vonatkozó utalások (szavak, szókapcsolatok, mondatok, szövegrészek) kiválasztása • a kódolás folyamata, azaz a megjelölt tartalmak olyan kategóriákba történő sorolása, amelyek lefedik a közösség Warren által meghatározott funkcióit, valamint a nemzeti/etnikai identitást • az említésszámok mesetípusokkal való összefüggés-vizsgálata az SPSS statisztikai elemző program segítségével • két független kódoló

10. A Warren-féle közösségi funkciók megjelenése a népmesékben I. • Szocializáció Pl.: „Nem lehet, mert még nagyon fiatal vagyok, még mindenfélét meg kell tanulnom. Elmegyek, beállok katonának a királyhoz.” (oláh népmese) • Gazdasági boldogulás funkciója Pl.: „Látják az emberek, hogy teljesen vak vagyok, talán megszánnak és adnak valamit. (…) Minden háznál kaptak valami kis alamizsnát. Kapott zsírt, kis kenyeret, kását, hol hogyan tellett a szegénységből.” (beás népmese)

11. A Warren-féle közösségi funkciók megjelenése a népmesékben II. • Társadalmi részvétel Pl.: „hogyne szomorkodnám, mikor feleségem két magzatot szüle a világra és nincsen a ki őket keresztelőre is akarná vinni. Erre a kereskedő felele: tudod-e öreg, én szivemből el fogok menni feleségemmel keresztkomádnak.” (magyar népmese) • Társadalmi kontroll Pl.: „Összehívja a király a tanácsot, s megkérdi, mit érdemel az olyan gyermek, aki apját és királyát így megcsúfolja.” (székely népmese) • Kölcsönös támogatás Pl.: „Ezután a pap levetette a harminc mázsás harangot a toronyból, s a falu népivel rányomta, rátették fedőnek a kútra.” (beás népmese)

12. A hipotézisek vizsgálata

13. 1. hipotézis A nemzeti/etnikai identitásra vonatkozó tartalmak mind a székely, mind a cigány (romungró, oláh, beás, erdélyi cigány) népmesékben sűrűbben jelennek meg, mint a magyar népmesékben.

14. Az identitásra vonatkozó tartalmak • amennyiben szerepel a szövegkörnyezetben a „magyar”, „székely” vagy „cigány” szó • amennyiben utalás történik jellegzetes hagyományra, kulturális sajátosságra (és ebből következtetni lehet arra, hogy magyar, székely vagy cigány) • amennyiben a mesélő kiszól a hallgatósághoz, és párhuzamot állít az elmondottak és környezete között

15. A vizsgált népmesékben előforduló nemzeti/etnikai identitásra vonatkozó említések átlaga Varianciaanalízissel vizsgálva a népmesék származása és a nemzeti/etnikai identitásra vonatkozó említések számát szignifikáns összefüggés mutatható ki (p<0,01). Hipotézisemet részben igazoltnak tekintem.

16. 2. hipotézis A saját nemzeti/etnikai identitás negatívabban jelenik meg a cigány népmesékben (romungró, oláh, beás és erdélyi cigány), mint a székely vagy a magyar népmesékben.

17. Példák identitásra vonatkozó tartalmakra • Identitásra vonatozó pozitív tartalmú említés: „A cigány vér, azért csak benne volt, ahol látott ilyen sudár nyárfát, csak az volt a legszebbik fája neki.” (beás népmese) • Identitásra vonatkozó negatív tartalmú említés: „No, én már kiosztottam mindent a többiek között. Ha te utoljára értél ide, legyél mindig utolsó a népek között! Lakjatok az erdő szélén és mindig borsó legyen az ennivalótok!” (beás népmese)

18. A vizsgált népmesékben előforduló nemzeti/etnikai identitásra vonatkozó negatív és pozitív tartalmú említések átlaga Varianciaanalízissel vizsgálva a népmesék származása és a nemzeti/etnikai identitásra vonatkozó negatív és pozitív tartalmú említések számát, mindkét esetben szignifikáns összefüggés mutatható ki (p<0,01). Hipotézisemet igazoltnak tekintem.

19. 3. hipotézis Az erdélyi cigány népmesékben megjelenített közösségiség nagyobb hasonlóságot mutat a székely népmesékkel, mint a trianoni Magyarország cigányságának népmeséivel.

20. A szignifikáns összefüggést mutató dimenziók esetében elért átlag említésszám alapján felállított rangsorok

21. A szignifikáns összefüggést nem mutató dimenziók esetében elért átlag említésszám alapján felállított rangsorok A bemutatott eredmények alapján hipotézisemet igazoltnak tekintem.

22. Összegzés, további tervek • Jenei (2009) kutatási eredményeinek differenciálása • az erdélyi cigány mesemondók közül sokan „magyarnak vallják magukat, értékrendjük és világszemléletük semmiben nem különbözik a magyar parasztemberétől” (Jenei 2009,178) • nemcsak az identitás, hanem a közösségi funkciók ábrázolása is hasonló tendenciát mutat • kutatási eredmények felhasználási lehetőségeinek kidolgozása • publikációs lehetőségek feltárása

23. Köszönöm a figyelmet!