Igazság a tárgyalóteremben

1. Igazság a tárgyalóteremben A tudomány igazsága és a jog igazsága

2. A tudomány világképe Hiszek a valóságban. Az én okom, úgy gondolom, tisztán pragmatikus. Fizikusként a leggazdaságosabb modellt keresem, amely megma-gyarázza észleléseimet. Egy fizikusnak a legegyszerűbb feltevés az, hogy észleléseim (az Önöké is) korrelálnak a mélyben rejlő, rajtam kívülálló valósággal. Ez a feltevés látszik a legegysze-rűbbnek, amely már számot ad észleléseimről. Joe Preskill

3. Valóság Mérés nem Egyezik? igen Modell Predikció Keresd az igazságot, de óvakodj azoktól, akik azt állítják, hogy megtalálták!

4. Mit várunk a bíróságtól? • Döntsön el minden feltett kérdést • Legyen objektív, pártatlan, kiszámítható • Legyen körültekintő a tények feltárásában • Alkalmazzon ismert és általánosan elfogadott módszereket • Értsen mindenhez • És ha mégsem, akkor….hívjon szakértőt

5. A bírósági munka szakaszai: • ténymegállapítás. • Igaz-e a felperes állítása? • Van-e ellentmondás a tanúvallomások között? • jogi értelmezés • A hétköznapi állításokat le kell fordítani a törvénykönyv • fogalmai segítségével (felelős, bűnös, stb.) • ítélethozatal • A tényállás, az enyhítő és súlyosbító körülmények mér- • legelése. A tényállás tisztázása gyakran időben és térben távoli események közötti kapcsolatok kiderítését igényli.

6. A tényállás tisztázása • Az 1952. évi III. törvény (a polgári perrendtartás) X. fejezete • foglalkozik a bizonyítási eljárással. E szerint: • a)Ha a kérdéses tényt egyik peres fél sem vitatja, • akkor azt a bíróság valósnak fogadja el. • b)A bíróság az általa köztudomásúnak ismert tényeket • valósnak fogadhatja el. • c)Egy tényt annak a félnek kell bizonyítania, • amelyiknek érdekében áll. • d)A bizonyítás eszközei a tanúvallomások, a szakértői • vélemények, a szemlék, az okiratok és egyéb tárgyi • bizonyítékok. • e)Eskünek a perben helye nincs.

7. A tudományos és a bírósági gyakorlat összevetése • Az összehasonlítás során gyakran halljuk az alábbi érveket. Nem • érdemes összehasonlítást tenni, hiszen: • Miközben egy jogi vitában fennáll az ártatlanság vélelme (azaz, a vádlott mindaddig ártatlan, amíg bűnösnek nem bizonyul), addig a tudományos vitában egy állítás mindaddig hamis, amíg igaz voltát be nem bizonyítják. • Amennyiben egy állítás többféle módon megfogalmazható, a pozitív állítás bizonyítását kell előnyben részesíteni. • A tudomány következtetéseit folyamatosan ellenőrzik, ha pedig szükséges, az állításokat revideálják. Ezzel szemben a bíróságokon a döntés végleges (noha itt sem mindig helyes). Ez az állítás ugyan általában igaz, azonban egy adott disszertáció elbírálásakor nem érvényes, ott a tudomány aktuális állása szerint döntenek.

8. A tudomány állításainak ellenőrzésére nincsenek időkorlátok, a bírósági döntésnek viszont ésszerű időn belül meg kell születnie. Ez az állítás sem érvényes egy disszertáció elbíráláskor. • A tudomány gyakran sok pénzt költ egy-egy állítás igazolására vagy cáfolatára, a bíróságnak racionális költségekből kell működnie. Ez az állítás sem érvényes egy disszertáció állításainak elbírálásakor, a vitás állítás cáfolatára nem fognak drága, időigényes kísérleteket végezni. • A tudományban egy-egy területen számos hipotézis van jelen egyszerre, ezek részben konkurensei egymásnak, részben jól megférnek egymás mellett. A tudomány fejlődése során hullnak el azok a hipotézisek, amelyek nem válnak be. • A tudomány nem a világról szóló enciklopédikus tudás tárháza, hanem a világ magyarázatára felajánlott elméletek összessége. Ezeket az elméleteket állandóan tesztelik és finomítgatják.

9. Azért vessük csak össze a ténymegállapítást a disszertáció védésével! • A jelölt ír egy dolgozatot, új tudományos állításokkal • A dolgozatot a témában járatos tudós testület bírálja el. 2-3 opponens: 1, van-e új állítás? 2, elfogadható-e az? 3, eléri-e a dolgozat a célját? • Tudományos vita: a védés. A jelölt ismerteti téziseit, a bírálók elmondják kritikájukat, kérdéseket tesznek fel. A vitában minden résztvevő részt vehet. • A vita célja egy 5-7 tagú bizottság meggyőzése. A bizottság zárt ülésen titkos szavazással dönt a dolgozatról. • A tudományos életben is vannak visszásságok. • peer review • új elméletek • csoportérdekek • személyes motivációk.

10. Emlékezzünk, a ténymegállapítás során: • ha egy tényt egyik peres fél sem vitat, akkor azt a bíróság valósnak fogadja el • a bíróság az általa köztudomásúnak ismert tényeket valósnak fogadhatja el • egy tényt annak kell bizonyítani amelyiknek érdekében áll • a bizonyítás eszközei a tanúvallomások, a szakértői véle-mények, a szemlék, az okiratok és egyéb tárgyi bizonyítékok • eskünek a perben helye nincs. Mi a ténymegállapítás célja? Két esemény ok-okozati kapcsolatának kimutatása vagy cáfolata. Ez a kérdés mindennapos a tudományos munkában. A különbség: a tudományban egy szakértő testületet kell meggyőzni, a bíróságon egyetlen laikust. A tudományos vita körültekintő, a bírósági nem az.

11. A szakértő szerepe Az 1952. évi III. törvény X. fejezetének 177.§-ban esik szó a szakértők szerepéről. Szakértőt akkor kell kirendelni, ha a perben “jelentős tény vagy egyéb körülmény” megítéléséhez olyan különleges szakértelem szükséges, amellyel a bíróság nem rendelkezik. Magyarországon szakértőt csak jogszabályokban felsorolt intézmé- nyekből lehet kirendelni. A bíróság a szakértőnek kérdéseket tesz fel, amelyeket meg kell válaszolni. A 182. § (3) alapján “Ha a szakvélemény homályos, hiányos, önmagával vagy más szakértő véleményével, illetve a bizonyított tényekkel ellentétben állónak látszik”, a szakértő köteles a bíróság felhívására a szükséges felvilágosítást megadni. Indokolt esetben új szakértőt is ki lehet rendelni.

12. A bíróság a független, objektív szakértő mítoszára épít. A való-ságban iskolák vannak, kimunkált nézetrendszerekkel. Az iskola nem feltétlenül köthető egy intézményhez, legalábbis nem biztos, hogy az intézmény minden dolgozója sajátjának vallja. Példa: egészgégügy, kínai orvoslás és hagyományos orvoslás Egy gyógyszerhatással kapcsolatos vitában mi alapján döntsön a bíró két szakvélemény közül?

13. 1. esettanulmány: Daubert kontra Marrel Dow(1993) Gyógyszerrel kapcsolatos kártérítési ügy, két gyerek születési rendellenességgel jött világra. Az anya Bendictint szedett. A szülők új vizsgálatokkal álltak elő. A per lényege: milyen bizonyítási eljárás fogadható el a bíróságon? Az elsőfokú bíróság a szülők ellen döntött, mondván, hogy csak a hagyományos módszerek használhatóak a bizonyítás során, az újabb eszközök nem. A Legfelsőbb Bíróság (USA) 1993 júniusában hozott döntése viszont kimondta, hogy a bíráknak mérlegelniük kell számos tényezőt, amikor abban döntenek, meghallgatnak-e egy új tudományos elméletet a bizonyítás során vagy sem. Nem kielégítő egyszerűen annak eldöntése, melyik elmélet az általánosabban elfogadott.

14. “Nehéz meghatározni, mikor lép ki egy tudományos elv, vagy felismerés a kísérleti stádiumból és lép be az igazolt elvek, felismerések közé. Valahol ebben a szürke zónában kell felismerni az elv bizonyító erejét, és miközben a bíróságok nagy utat fognak megtenni, amíg beengedik az elismert tudományos elméletekre vagy felfedezésekre épülő szakvéleményt a bíróságokra, addig is elengedhetetlen, hogy a következtetések alapjának az adott terület tudományos eredményeire kell épülnie.” A Beech Aircraft Corp. kontra Rainey, 1988 ügyben az alábbi állásfoglalás született: Minden fontos bizonyíték felhasználható, kivéve, ha azt kizárja az USA alkotmánya, a Kongresszus valamely határozata, vagy a Legfelsőbb Bíróság vagy más alkotmányozó hatóság ítélete.

15. Mi a fontos bizonyíték? „bármely olyan beavatkozás, amelynek következtében valamely tény, amely a tényfeltárás során valószínűbbé vagy kevésbé valószínűbbé válik, mint amilyen a bizonyíték nélkül lenne” No de ilyen a szakvélemény is! Akkor minden eszköz megengedett? A bírónak kell biztosítania, hogy a szakvélemény lényeges és megbízható legyen. Azt is a bíró dönti el, hogy egy adott szakvélemény tudományos-e. Példa: hangfelvételek használata. Példa: publikált és publikálatlan eredmények (verifikálás és validálás)

16. Esettanulmány: A Kijevet megjárt sofőr esete 1988 február 27: A LB kártérítést ítélt meg a VOLÁN TEFU egyik sofőrjének özvegye javára. A sofőr 1986 június 30-július 5 között Kijevben járt. (1986 április 26: Csernobili baleset, Kijevtől kb. 60 km-re.) A sofőr 1992 márciusában halt meg autoimmun betegségben. A bíróság szakértőket kér fel, kérdése: 1, mi volt a halál oka? 2, kapcsolatban áll-e a haláleset a kijevi fuvarral? Az első kérdésre Dr. Szinay Gyula egyetemi tanár válasza: a halál oka általános autoimmun betegség, aminek kiváltó oka rendszerint nem állapítható meg. A szövettani mintákból acut vagy subacut

17. sugárkárosodás nem volt kimutatható. A második kérdésre két szakértő adott választ. Mielőtt a válaszokra kitérnénk, némi ismeretre lesz szükség. A sugárkárosodás biológiai hatását jellemzi a testszövetekben elnyelt dózis, ennek egysége a gray (Gy). A sugárkárosodás következményeit jobban jellemzi a sugárzás egészségkárosító hatását figyelembe vevő tényezővel szorzott elnyelt dózis, ennek egysége a sievert (Sv). Megfigyelések szerint 50 mSv alatti dózis nem okoz egészség-károsodást, 1 Sv elnyelt dózis pedig kb. 5%-kal növeli a rák kockázatát.

18. Az első szakértő. Az orvostudományok kandidátusa, Dr. med Habil a SOTE tudományos tanácsadója, szakterülete röntgenfelvételek kiértékelése. Véleményében az alábbi kérdésekre keresi a választ: 1, Okozhat-e ionizáló sugárzás autoimmun állapotot? 2, Volt-e lehetőség arra, hogy az elhunyt szervezetébe ipari nuklidok kerülhettek, vagy kaphatott-e olyan sugárterhelést, amely a betegséghez vezetett? Az első kérdésre válasza: Körülményes igen. A második kérdésre adott válasz gondolatmenete: háromhónappal korábban, 60 km távolságra sok nuklid került ki, tehát a válasz igen. (Az egyetlen mennyiségi elemzés a baleset során kibocsátott radioaktív izotópok mennyiségére vonatkozik.)

19. Második szakértő. orvostudományok kandidátusa szakterülete: sugárvédelem A szakvélemény gondolatmenete: általános megfontolások (tehát konkrét, mennyiségi elemzés nélkül) alapján a sofőr által kapott dózis nem elegendő a megbetegedés kiváltásához. Ott áll a bíró, két ellentmondó szakvéleménnyel és döntenie kell. Vizsgájuk meg a két szakvéleményt, ahogyan egy disszertációt szokás! Kezdjük az első szakvéleménnyel.

20. A dolgozatban alkalmazott módszer: kvalitatív analízis (sok radioaktív aníyag került ki három hónappal korábban a 60 km-re fekvő Csernobilban, a sofőr ott járt  az autoimmun betegség oka a kijevi út. • A dolgozat önellentmondást tartalmaz. A szakértő tudta, hogy az általa felvetett kérdésekre csak a dózis kvantitatív becslésével adható válasz, ilyen becslésre mégsem vállalkozott. • Összhangban van-e a szakvélemény a sugáregészségügyben akkor elfogadott nézetekkel? • Nincs. A sofőr két napot töltött szennyezett területen, ha ez alatt szedte össze a betegséget okozó dózist, akkor min 2 Gy dózist kellett kapnia. Ekkora dózisnak viszont van determinisztikus hatása, ami nem öt év után jelentkezik. Ha a dózis kicsi, akkor a kár véletlenszerű. Valószínűség?

21. A második szakvélemény. Nem tartalmaz kvantitatív elemzést, e nélkül nem dönthető el a kérdés. Ezért nézzük a helyes eljárást. • a sugárzásnak van biológiai hatása, ez a kapott dózistól függ • a dózis az intenzitás szorozva az idővel • a természetes radioaktivitás nem okoz betegséget, ezért meg kell becsülni a sofőrt ért dózist • a becslés alapja a fuvarlevél, az útvonal és a szennyezettség-térképek. A számítást Dr. Fehér István végezte el elsőként, a kapott dózis 0,1 mSv, a természetes háttér 1/25 része! • meg lehet becsülni, mi a valószínűsége, hogy ezen dózis hatására egészségkárosodás lép fel? A válasz: 1/200 000 Következtetés: a bíróságnak fel kell készülnie statisztikai alapon történő ítélkezésre.

22. Következtetések A következtetések levonását a hallgatóságra bízom. Köszönöm a figyelmet!