A common law Anglián kívüli változatai

1. A common law Anglián kívüli változatai Szeged, 2011. szeptember 28. dr. Bóka János

2. A common law térhódítása • Brit Birodalom • Angol nyelv • Esetjogi szemlélet • rugalmas • helyi viszonyokra jól alkalmazható

3. A Brit Birodalom

4. Tipológia I. • Terra nullius • jogát teljes egészében az angol telepesek alakították ki • a szerkezet és a lényeges jogintézmények a common law-ra épülnek • eltérések a sajátos körülmények és az önálló fejlődés (függetlenedés) alapján • Ausztrália, Új-Zéland, Kanada (kiv. Québec), Egyesült Államok (kiv. Louisiana)

5. Tipológia II. • Anglicizált helyi jog • a helyi jogot kiegészíti, az aggályosnak tartott területeken felváltja a common law • angol közigazgatási és bíráskodási rendszer • kodifikáció • India (kiv. Goa), Malajzia, Szingapúr, Kenya, Nigéria, Zambia

6. Tipológia III. • Vegyes jogrendszerek • az angolok megjelenésekor már létező európai (római-germán) jogrendszerek • a római-germán intézmények továbbélnek, elsősorban a magánjogban • anglicizált közigazgatási és bírósági rendszer • Dél-Afrika (holland-római jog), Québec (francia jog), Louisiana (francia és spanyol jog)

7. Amihez mindenki ért: sport • Rugby League • Kanadai foci • Rugby Union • Amerikai foci

8. Ausztrália

9. Rabok legyünk, vagy szabadok? • 1770. – James Cook, Botany Bay • 1788. – I. Flotta: 11 hajó, 1305 utas (736 elítélt) [1790/1791. – II. és III. Flotta] • 1793. – az első nem elítélt telepes • 1868. – az utolsó elítélt transzport • az elítéltek barakkokban vagy szabad telepeseknek kiutalt munkaerőként dolgoztak • szabad idejükkel maguk rendelkeztek • szabadulásukat követően letelepedhettek, és földet/elítélt munkaerőt kaptak

10. 1788. július: Kable v. Sinclair az elítéltek jogainak elismerése 1833.: volt elítéltek lehetnek esküdtek 1843.: volt elítéltek választójoga az elítéltek egymás közötti és a munkáltatóval szembeni vitái jogi útra tartoznak katona bíró+6 katona esküdt (1814.- első kinevezett bíró) elítélt ügyvédek (1817-ig) 1722. – Privy Council: a lakatlan területre költöző angol alattvalókra az angol jogot kell alkalmazni Ausztráliát terra nullius-nak minősítik nem ismerik el a bennszülöttek szokásait és jogát nem ismerik el a bennszülöttek földtulajdonát a bennszülöttek jogérvényesítése gyakorlatilag kizárt rezervátumok atrocitások (Myall Creek – 1838., Coniston – 1928.) Jog vagy korbács?

11. A common law recepciója • 1823. – New South Wales Act • angol mintára szervezett bírósági rendszer • 1828. – Australian Courts Act • Anglia jogai és törvényei alkalmazandók Új-Dél-Wales [+Queensland és Victoria] és Tasmánia bíróságai előtt • Nyugat-Ausztrália és Dél-Ausztrália későbbi dátumot alkalmaz

12. szövetségi államszervezet common law és equity különállása 1972-ig megszűnik a fellebbezés a Privy Council-hoz (1968-1986.) függetlenedő jogalkotás: 1865.: Colonial Laws Validity Act 1942.: Statute of Westminster Adoption Act 1986.: Australia Act a teleologikus törvényértelmezés elsőbbsége solicitorok és barristerek különállása, a jogászi professzió szerkezete, bírói szerepfelfogás jogászi gondolkodásmód, jogintézmények, hagyományok az angol és ausztrál felsőbíróságok gyakorlatában továbbra is súlya van a másik ítéleteinek Vonzások és taszítások

13. Mabo v. Queensland (1992.) a common law elismeri az őslakosok sajátos földhasználati jogcímét (native title) e jogcím alapja a földhasználat vagy a hozzá fűződő hagyományos kapcsolat csak kifejezett és teljes tulajdonszerzés oltja ki az őslakosok jogcímét 1993. – Native Title Act hagyományos jog és szokás alapján fennálló jogosultság; a jogosultság alapján kapcsolat a területtel (Yorta Yorta, 2002.); és a common law ezt elismeri Wik Peoples v. Queensland (1996.) a földbérlet csak kizárólagos használati jog esetén oltja ki az őslakosok sajátos jogcímét egyébként a két jog egymás mellett létezik, konfliktus esetén a bérlet érvényesül További esetjog: a kioltott native title nem támad fel (Fejo, 1998.) kiterjed a tengerre és tengerfenékre (Yanner, 1999.) magában foglalja a vadászatot is (Yarmirr, 2001.) A vegyes jogrendszer kezdetei?

14. India

15. Brit Kelet-Indiai Társaság I. (1600 – 1765.) • 1726. – Mayor’s Courts (polgármester + 9 elöljáró): Bombay, Madras, Calcutta • alkalmazandó jog: angol jog az 1726. évi állapotában, kivéve • különleges rendelkezések • helyi viszonyok • fellebbezés:kormányzó - King-in-Council • 1753.: Court of Requests • kezdetben nem kívánt beavatkozni a helyi jogszolgáltatásba • kereskedők és tisztviselők ügyeiben: angol jog • 1663.- társasági bíróságok (1 jogász – 2 kereskedő) • 1668. – „ésszerű”, „lehetőség szerint közel áll az angol joghoz” • A helyi lakosság ügyeiben a hagyományos jogszolgáltatás érintetlen: • büntető ügyek: a bengáli nawab bíróságai az iszlám jog alapján, • személyállapot, család: a személyes jog alapján • egyéb: hagyományos helyi jogszolgáltatás a közösség joga és szokásai szerint

16. Brit Kelet-Indiai Társaság II. (1765-1858.) • 1765 / 1771. – a Társaság megszerzi a teljes polgári és büntető igazságszolgáltatás koncesszióját a Mogultól és a Koronától • elismerik a személyes jog alkalmazását bizonyos területeken • más ügyeket (adózás, büntetőjog, igazgatás) területi jellegű joggal rendeznek • széles diszkrecionális jogkör: méltányosság, lelkiismeret, igazságosság • Cornwallis Code (1793.) • 1772. – Warren Hastings • öröklés • házasság • kasztrendszer • vallási szertartások és intézmények • hagyományos szövegek fordítása • panditok és kádik alkalmazása • kodifikáció

17. Versengő jogrendszerek

18. India a Korona alatt (1858 – 1947.) - Raj • a common law alapvetően átalakítja India jogrendszerét: • a helyi jogalkotás közvetlen londoni kontrollja • a common law fogalmain és technikáin alapuló kodifikáció • magánjog: öröklés (1859., 1925.), szerződések (1872.), tulajdonátruházás (1882.) stb. • büntetőjog: BTK (1860.), büntetőeljárás (1861.) • stare decisis (hivatalos döntvénytárak 1861. óta) • megszüntetik a panditok és kádik alkalmazását (1864.) • „A méltányosság és lelkiismeret az angol jog szabályait jelenti.” (1887.) • 1861. – átfogó bírósági reform • aTársaság bíróságait felszámolják • a bírósági szervezet és személyzet szigorúan az angolszász modellt követi • a hierarchia csúcsán a Privy Council áll • 1935-ig nincsen szövetségi bíróság, így az önálló indiai jogfejlesztésnek nincsen központi fóruma

19. A common law Indiában 1947-ig • sohasem léteztek külön equity bíróságok (a trust fogalma Indiában más) • a dologi jog csak a common law fogalmait kölcsönzi • a szerződési jogban számos ősi hindu elem és újítás • polgári ügyekben nincsen esküdtszék • Kísérletek egyes hindu jogintézmények reformjára • Sati Regulation (1829.) • Caste Disabilities Removal Act (1850.) • Hindu Widows’ Remarriage Act (1856.) • Hindu Wills Act (1870.) • Child Marriage Restraint Act (1929.) • A hivatalos és a szokásjog közötti különbség nem tűnik el: • a szokásjog fragmentálódása • a raj bíróságainak bojkottja

20. A független India és a common law • Alkotmány (1950.) • kimondja a korábbi jog hatályban tartását • a jog vonatkozásában az angol marad a hivatalos nyelv • szövetségi jogalkotás és igazságszolgáltatás csak angolul • egyes tagállamokban a legfelsőbb igazságszolgáltatás a tagállam hivatalos nyelvén (hindi, tamil) • 1947. – megszűnik a fellebbezés a Privy Council-hoz • a stare decisis marad, de a Legfelsőbb Bíróság tekintetében enyhül • a jogászi professzió sok tekintetben amerikai mintára alakul át • alapjogi katalógus, normakontroll • a hindu jog korrekciója, egységesítése és modernizációja • az esküdtszékek eltörlése a büntetőügyekben

21. Québec „Jemesouviens Que né sous le lys Jecroît sous la rose.” (Eugène-ÉtienneTaché)

22. A kezdetek • A jog: • személyes jog a származás helye alapján • a helytartó és utazó bírák (papok) ítélkeznek • 1534. – Jacques Cartier • 1608. – Samuel de Champlain (Québec) • 1627. – XIV. Lajos kiterjeszti a feudális rendszert Új-Franciaországra [társaságok] • 1663. – Új-Franciaország királyi tartomány

23. Magánjog: Coutume de Paris a római jog Domat (1625-1696.) és Pothier (1669-1772.) magyarázatában római katolikus kánonjog királyi rendeletek polgári eljárásjog (1667.) kereskedelem (1673.) hajózás (1681.) végrendeletek (1735.) helyi szabályzatok, rendeletek (Tanács, intendáns) Büntetőjog: királyi rendeletek alapján (pl. a büntetőeljárásról [1670.]) teljes mértékben egyezik az anyaország jogával Francia jog Québecben (1663-1760.)

24. Sajátos polgári jogszolgáltatás Québecben • 1678. – az ügyvédi hivatásrend eltörlése • szegénység • nagy távolságok • képzett ügyvédek hiánya • a felek közösen jogtanácsadást vehetnek igénybe • első jogi iskola: 1733. • a jogi pozíciók • betöltéséhez alacsony képzettségi előírás • adásvétele nem alakul ki • többségét az anyaországból érkezők töltik be királyi bíróságok (Québec, Montréal, Trois-Rivières); egyházi bíróságok; hűbérúri bíróságok (vidéken) Tanács (Conseil supérieur) Parlement de Paris (elvi lehetőség) • Az eljárás a gyakorlatban az ókori római eljáráshoz hasonul: • a bíró (juge) választottbírót (arbitre) jelöl ki [kereskedő, közjegyző stb.] • a Tanács döntéseinek elvi irányító jellege van, de nincs precedensrendszer

25. Brit hatalomátvétel – brit jog (1760 – 1774.) • brit katonai, majd polgári igazgatás • 1764. – brit bíróságok (King’s Bench; Common Pleas) kezdenek ítélkezni a common law alapján • 1766. – megjelennek az első ügyvédek • a katolikus kanadaiakat kizárják a közhivatalokból • a francia ajkú lakosság bojkottálja a polgári igazságszolgáltatást, és a régi jog (ancien droit) alapján rendezi a vitás ügyeit

26. A vegyes jogrendszer megalapozása (1774 – 1866.) • 1774. – Québec Act • angolszász büntető igazságszolgáltatás • „Kanada joga” alkalmazandó magánjogi ügyekben • Miért? • kanadai ellenállás (ez nem mutatkozott a büntetőjoggal szemben) • biztosítani a hátországot a 13 amerikai gyarmattal szemben • 1791. – az angolszász többségű területek leválasztása (Ontario) • 1854. – a feudális birtokrendszer felszámolása • első kodifikációs periódus (1857 – 1867.) • bizonytalan és nyelvileg eltérő források • modern kommentárok hiánya • a francia és louisianai kódexek vonzereje • fellebbezés a Privy Council-hoz (1949-ig)

27. Alsó-Kanada Polgári Törvénykönyve (1866.) • Szerkezetében és stílusában a francia Code civilre (1804.) épül • Tartalmában jelentős eltérések: • elutasít bizonyos „forradalmi” változtatásokat (pl. válás) • megtart egyes régi jogintézményeket (pl. hitbizomány) • kodifikálja egyes angolszász jogintézmények recepcióját (pl. gazdasági társaságok, végrendelkezés) • Francia és angol nyelven íródott • kétség esetén az a verzió irányadó, amely az alkalmazott joggal leginkább összhangban van • Két fontos társadalmi – kulturális bázis kibékítése: • francia ajkú konzervatív vidék • jórészt angol ajkú városi (Montréal) gazdasági elit

28. Québec Polgári Törvénykönyve – 1994. • csaknem négy évtizedes előkészítő munka • megtartja a hagyományos stílust és struktúrát • utat enged egyes modernizációs törekvéseknek (családi jog, személyállapot) • újabb angolszász intézményeket emel be a törvénybe • trust • ingó jelzálog • forum non conveniens • szövetségi jogalkotás tárgya, és így a common law-ra épül: • szellemi alkotások joga • adójog • közigazgatási jog

29. Az egyensúlyteremtés művészete I.

30. Az egyensúlyteremtés művészete II. • Common law • bírák kinevezése az angolszász rendszer szerint • a québeci Bar/Barreau hasonul az amerikai intézményhez • az esetjogi szemlélet térnyerése a jogalkalmazásban • az eljárásjogi törvények anglicizálódása • szövetségi jogalkotás angol tervezetek alapján • Civiljog • a Legfelsőbb Bíróság 9 bírája közül 3 québeci, a vonatkozó ügyekben előadó bírák • önálló törvényhozás • élő kétnyelvűség (citáció, kommentárok, eljárások, jogi oktatás) • szövetségi harmonizációs és értelmező rendelkezések • a civiljog a québeci identitás meghatározó része