Mediátor képzés

1. Mediátor képzés Kártérítés

2. Kártérítés fogalma • A polgári jogi felelősség legfontosabb és leggyakoribb megnyilvánulása. • A polgári jogi felelősség tárgya olyan a társadalomra káros és veszélyes magatartások, ami ellen jogrendszerünk védelmet kíván nyújtani. • Vagyoni szankciót alkalmaz, amely • a kárral egyenlő mértékű és • a károsultat illeti. • A célja, hogy a károsultat - amennyire lehetséges - olyan helyzetbe hozza, mintha be sem következett volna a kár.

3. Kártérítési alakzatok • „aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni." -általános szabály • Speciális alakzatok: • a veszélyes üzem, • a gyermekek által okozott kár, • az állatok által okozott kár, • az épületről lehulló tárgyak által okozott kár, • új alakzatok - külön törvényekben.

4. Szerződésen kívüli károkozás • Nincs elvi különbség a között, hogy a károkozó és a károsult szerződéses kapcsolat volt-e. • A szerződésen kívüli (deliktuális) károkozás szabályait kell alkalmazni a szerződésszegéssel okozott (kontaktuális) kár megtérítésére is. • Különbségek: • a kártérítés a szerződésszegéssel okozott kár nem mérsékelhető méltányosságból • a károsultnak kötelező érvényesíteni kárigényét, ha a szerződést állami költségvetésből teljesítik.

5. A kártérítés tényállási elemei • a károkozás jogellenes • a magatartás felróható legyen a károkozónak • okozati összefüggés • kár bekövetkezése • A kár bekövetkezte feltétlenül szükséges eleme, DE nem kell ún. ténylegesen felmerült kár, állhat elmaradt haszonból is.

6. A bizonyítási teher • Ha sikertelen a bizonyítás, akkor ennek következményeit az adott fél viseli. • Speciális bizonyítási tehermegosztás: • A károsultnak azt kell csak bizonyítani, hogy kár érte, és hogy mekkora ennek összege, illetve az okozati összefüggést a károkozó magatartása és a kár között. • A károkozót terheli annak bizonyítása, hogy magatartása nem volt jogellenes, vagy nem volt felróható (tehát hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható volt).

7. Kimentő felelősségi rendszer • a jogellenességet és a felróhatóságot vélelmezni kell, és a károkozónak kell bizonyítani ezek hiányát. • "mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható." • Kárenyhítési kötelezettség

8. Többek általi károkozás • Főszabály: egyetemlegesen tartoznak a kárt megtéríteni azok, akik azt közösen okozták. = a károsult bármelyiktől követelheti a teljes kár megtérítését, egészen addig amíg az teljesen meg nem térült. • A károkozók elszámolnak – megtérítési igény

9. Veszélyes üzemért való felelősség • Veszélyes üzem= csekély hiba is aránytalanul súlyos károkat eredményezhet. • A felelősség objektív jellegű: a felelősséget megalapozza a jogellenesség, a kár valamint a kettő között fennálló okozati összefüggés, vagyis a károkozó vétkessége nem feltétele a kártérítési felelősség megállapításának. • Kimentés: • a károkozónak két körülmény együttes fennállását kell bizonyítania: egyfelől, hogy a kárt elháríthatatlan ok idézte elő, másfelől, hogy ez az ok a veszélyes üzemi tevékenység körén kívül esik. • Veszélyes üzemek találkozása: • Annak a veszélyes üzemnek az üzembentartója tartozik megtéríteni a kárt, amelyik magatartása felróható volt. • Ha a magatartás senkinek nem felróható, úgy ki-ki viseli a maga kárát.

10. A kártérítés módja • A kártérítési kötelezettség = a felelős személynek a károsultat olyan helyzetbe kell hoznia, amilyenben a károsodás előtt volt. • 1. az eredeti állapot helyreállítása. • Kivéve: • az eredeti állapot helyreállítása nem lehetséges • azt a jogosult alapos okból nem kívánja. • 2. pénzbeli megtérítés. • 3. természetben való megtérítés. • 4. bíróság ezeket kombinálja. • A károsultnak a kártérítés módozatai között nincs választási lehetősége. • A károsult és a felelős személy viszonyának, valamint az eset körülményeinek és a törvényben előírt szempontoknak a figyelembevételével azt a kártérítési módot kell alkalmazni, amely a teljes jóvátétel elvének gyakorlati érvényesülését a legcsekélyebb sérelemmel és a legeredményesebben biztosítja, a törvény adta sorrend szerint. • A bíróság a kártérítés olyan módját is választhatja, amely ellen mind a károsult, mind a károkozó tiltakozik.

11. A kártérítés mértéke • Teljes kártérítés elve • Káronszerzés tilalma • Kár: vagyoni és nem vagyoni rész. • Vagyoni rész • ténylegesen felmerült kár • elmaradt haszon • indokolt költségek. • Járadék -amennyiben a jövedelem kiesés a károsult vagy hozzátartozói tartását szolgálja.

12. Nem vagyoni kár • = a vagyonilag ki nem fejezhető, nem mérhető értékekben, az ún. személyiségi jogokban keletkezett kárt jelenti. • Nem közvetlen vagyoni hatással, hanem más módon befolyásolják a károsult életét. • Pénzben kell kifejezni azt a sérelmet, aminek alapvető jellemzője, hogy nem vagyoni jellegű. • Teljes kártérítés elve.