210 likes | 385 Views
KONFLIKTUSPSZICHOLÓGIA. A konfliktusok lélektani értelmezése A személyiség, mint konfliktusforrás analitikus megközelítése Az elhárító mechanizmusok Az emberi konfliktusok behaviorista szemlélete – a tanult tehetetlenség A konfliktusok fejlődéslélektani vonatkozásai.
E N D
KONFLIKTUSPSZICHOLÓGIA A konfliktusok lélektani értelmezése A személyiség, mint konfliktusforrás analitikus megközelítése Az elhárító mechanizmusok Az emberi konfliktusok behaviorista szemlélete – a tanult tehetetlenség A konfliktusok fejlődéslélektani vonatkozásai
1. A konfliktusok lélektani értelmezése Konfliktus akkor jön létre, ha eltérés van személyek, csoportok szükségletei, érdekei, értékei vagy szándékai között. Konfliktusos szituációkban a törekvések összeegyeztethetetlennek tűnnek. A konfliktuspszichológia a konfliktusos helyztebe került személyiség lelki jelenségit vizsgálja - alkalmazott lélektan.
A pszichológia tárgya • A lelki jelenségek tanulmányozása: - leírja a lelki jelenségeket - kutatja törvényszerűségeiket - vizsgálja bekövetkezésük feltételeit • Célja: a viselkedés leírása, megértése és bejóslása
A lelki jelenségek sajátosságai • életjelenségek • idegrendszeri történések: objektívek • szubjektívek: élményben jelennek meg
Alaklélektan - mezőelmélet • 1920-as évek – Németország • Mentális egybeszerveződés • A szükségletek kapnak felszólító jelleget
Pszichikus helyzetek: problémahelyzet Zeigarnik-jelenség: a befejezetlen cselekvés nyomán fennmaradó feszültség javítja a felidézést KONFLIKTUS
Pszichikus helyzetek: frusztrációs helyzet • Telítődés • Játszószoba KÖVETKEZMÉNY: • agresszió • regresszió KONFLIKTUS
Konfliktusos helyzetek:pozitív felszólító jelleg Bármelyiket is választjuk, annak a pozitív felszólító jellege erősödik: A kognitív disszonancia csökkenti a konfliktus okozta feszültséget.
Konfliktusos helyzetek:negatív felszólító jelleg Bármelyiket is választjuk, a másik fog kevésbé rossznak tűnni.
Konfliktusos helyzetek:ambivalencia szituáció Amelyikhez közeledünk, annak a negatív, míg amelyiktől távolodunk, annak a pozitív felszólító jelleg fog erősödni.
Csoportdinamika • Minőségileg más, mint a tagok összessége • Dinamikus kölcsönhatás • A vezetési stílus hat a légkörre, kapcsolatok minőségére, teljesítményre, az egyéni véleményekre Kurt Lewin 1890 - 1947
2. A személyiség, mint konfliktusforrás analitikus megközelítése Sigmund Freud 1856 – 1939 • Álmok • Gyermekkori szexualitás • Tudattalan
ELFOJTÁS Azonosulás Regresszió Indulatáttétel Projekció Reakcióképzés Racionalizáció Szublimáció Elaboráció 3. Énvédő mechanizmusokSzorongást csökkentő elhárító mechanizmusok
4. Behaviorista szemlélet • Kidolgozója Watson (1878-1958) • A viselkedés: S - R kapcsolat: R = f ( S, O ) S R • Tanult tehetetlenség: Seligman O
FREUD ORÁLIS szakasza száj a táplálkozástól függetlenedve is erogén zónává válik. ERIKSON ORÁLIS-SZENZOROS szakasz: bizalom vagy bizalmatlanság 5. A konfliktusok fejlődéslélektani vonatkozásai: Freud pszichoszexuális és Erikson pszichoszociális fejlődéselmélete 0-1 éves korig:
FREUD ANÁLIS szakaszaz ürítési funkció kerül a középpontba. ERIKSON ANÁLIS-TESTI szakasz: kétely vagy önnállóság 2-3 éves korig:
FREUD FALLIKUS szakasznemi szervek iránti érdeklődés – Ödipusz-komplexus. ERIKSON INFANTILIS-GENITÁLIS LOKOMÓCIÓ szakasza: bűntudat vagy kezdeményezés 3-6 éves korig:
FREUD LATENCIA szakasza ösztön-nyugvás, szülőkkel való azonosulás, szociális érdeklődés. ERIKSON LATENCIA szakasza: csökkentértékűség vagy teljesítmény 6-12éves korig:
FREUD SERDÜLŐKOR szakasza le-vállás a szülőktől, genitális örömszerzés. ERIKSON SERDÜLŐKOR: szerepdiffúzió vagy identitás 12-19 éves korig:
ERIKSON 20-40 éves korig: • FIATAL FELNŐTTKOR: elszigetelődés vagy intimitás • FELNŐTTKOR: stagnálás vagy alkotóképesség • ÖREGKOR: kétségbeesés vagy integritás. 40-60 éves korig: 60 évtől: