Minőségfejlesztés az ápolás szakfelügyeletben

1. Minőségfejlesztés az ápolás szakfelügyeletben Szy Ildikó osztályvezető Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium

2. SZERVEK, SZERVEZETEK ELŐÍRÁSOK (jogszabályok, szabványok, szakmai irányelvek, egyéb szabályozások, stb.) ÖNKÉNTES KÖTELEZŐ FELÜGYELETI MÓDSZEREK „Rendszer vizsgálat” „Szakmai vizsgálat” • Akkreditáció (tanúsítószervezetek, laboratóriumok) • Tanúsítás • (ISO, KES) • Működési engedélyezés (ÁNTSZ) • Szakmai felügyelet (ÁNTSZ) • Szakmai akkreditáció • (Szakmai Kollégiumok) • Klinikai audit • (ÁNTSZ, Szakmai Kollégiumok, Országos Intézetek) Egészségügyi szolgáltató szervezetek E R E D M É N Y E K A minőség felügyelet folyamata

3. Jogszabályok • 1997. évi CLIV. törvény • 96/2003. (VII.15.) Kormány rendelet • 8/1993. (III.31.) NM rendelet • (21/1998. (VI.3.) NM rendelet) • EüM irányelv

4. Miért van szükség auditra? • Az egészségügyi gyakorlat változékonysága • Limitált források (anyagi, személyi stb.) • Egyértelmű bizonyítékok a rossz minőségű ellátásra (talán még több amiről nem tudunk!) • Bonyolult szervezeti működés minőségének monitorozása • Oktatás, továbbképzés • Politikai erő (meggondolatlan intézkedések kontrollja)

5. Mi az audit? • „Az egészségügyi ellátás minőségének szisztematikus kritikus értékelése, mely kiterjed az alkalmazott diagnosztikus és terápiás eljárásokra, a rendelkezésre álló források felhasználására, az eredményre és a betegek életminőségére” (Department of Health: White Paper Working for Patients. 1989)

6. Mi az audit?(Cél) • „Az egészségügyi ellátás folyamatának értékelése annak érdekében, hogy feltárjuk a hiányosságokat és megoldást találjunk rájuk” (Crombie IK et al: The Audit Handbook. John Wiley & Sons. Chichester. 1993. p. 27.)

7. A szakfelügyelet feladatai Az ellátás minőségének szisztematikus ellenőrzése • Feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételek. • Az alkalmazott terápiás és diagnosztikus eljárások. • Rendelkezésre álló források felhasználása.

8. A szakmai irányelvek fejlesztése Cél : Egységes szempontrendszer alapján készülő, bizonyítékokon alapuló irányelvek megjelentetése Várható eredmény : • a betegellátás hatékonyságának javítása • a betegellátás minőségének mérhetővé tétele • a szakmai indikátorok megjelentetése

9. A klinikai audit bevezetése Cél : • Az egészségügyi ellátás minőségének és a betegellátás eredményességének fenntartása és javítása • Standardok felállítása és a gyakorlat standardokhoz való hasonlítása révén a gyakorlat megváltoztatása Várható eredmény: • A betegellátás eredményességének elemzésével a klinikai hatékonyság javítása • A klinikai audit országos keretrendszerének kialakítása • Az egészségügyi szolgáltatások fejlesztése és a bizonyítékokon alapuló gyakorlat elterjedésének segítése

10. Pilot projekt szakterületei(TUDOR) • Idegsebészet • Urológia • Anesztézia és intenzív terápia • Neurológia • Ápolás

11. Témaválasztásnál figyelembe vett tényezők • Az egészség szempontjából jelentős probléma • Sok embert érint • Meggyőző evidenciák léteznek a megfelelő ellátásról (Irányelvek!) • Alapos gyanú, hogy a jelenlegi ellátás színvonala javítható

12. A klinikai audit legfontosabb lépései • 1.   A vizsgált terület meghatározása • 2.   Kritériumok és standardok fejlesztése • 3.   Adatgyűjtés • 4. Adatelemzés és a standardokkal, kritériumokkal történő összevetés • 5.   A gyakorlat megváltoztatása • 6.   Adatgyűjtés a változás megítélésére

13. A vizsgált terület meghatározása • A kérdés vonatkozhat: Struktúra – Folyamat – Eredmény • A témaválasztás alapulhat: • Klinikai tapasztalat • Eset – elemzés • Irodalmi áttekintés • Kórbonctani eredmények • Egészségügyi ellátás felmérésén (pl. szövődmények) • Kórházak közötti összehasonlítás

14. A gyakorlat megváltoztatása Adatgyűjtés, elemzés Standardok teljesültek Audit zárása Standardok nem teljesültek A standardok emelése A standardok irreálisak Standard módosítás Gyakorlat változtatása

15. Audit ciklus Helyzetelemzés Standardok revíziója

16. Az audit bevezetésének akadályai • A szakmai elismertség megkérdőjelezése • Bizalmas és nem bűnbakkereső módszer • Az idő hiánya • Audit lehetőséget teremt fölösleges beavatkozások nélkülözésére is • Extra források • Audit ismeretek hiánya • Továbbképzés

17. Egészségügyi indikátorok alkalmazásának célja 1. Az intézmény eredményeit saját magukhoz, az országos átlaghoz, esetleg nemzetközi átlaghoz hasonlíthassa, vagy azonos profilú intézmények eredményeivel vethesse össze. 2. Alkalmas legyen a meghatározott minőségügyi célok értékelésére, stratégiai tervek kialakítására. 3. Az egyes diszciplinák országos vezetése (országos intézet, vagy szakmai kollégium) által elfogadott indikátorokat használjuk, az egyes intézmények minőségének értékelésére.

18. NAT ESZCSM Ö N É R T É K E L É S ÁNTSZ OEP NAT ODL SZAB NAT EÜ SZAB A K K R E D I T Á C I Ó Szakmai Kollégiumok Országos Intézetek Minőség felügyelet az egészségügyben Tanúsító szervezetek Standard alapú tanúsítás Finanszírozási szerződés kötés, ellenőrzés Laboratóriumi akkreditáció ISO alapú tanúsítás Működési engedélyezés Szakmai felügyelet Szakmai akkreditáció Kórházi Ellátási Standadok Szakmai minimum- feltételek Szakmai irányelvek ISO szabványok A KKREDITÁCIÓ K L I N I K A I A U D I T T A N Ú S Í T Á S Fekvőbeteg szakellátás Laboratóriumok EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÓ SZERVEZETEK Eredmény I N D I K Á T O R O K

19. Tervek • KES fejezetek kibővítése • ápolás • Fizioterápia • ISO ajánlás folyamatos javítása • Bizonyítékokon alapuló irányelvek megjelentetése • Indikátorok fejlesztése • 2003-ban megjelentekhez adatgyűjtés • További nemzetközi összehasonlításra alkalmas indikátorok meghatározása • Országos betegelégedettségi vizsgálat végzésére alkalmas szoftver beszerzése (minden intézmény számára)

20. Köszönöm a figyelmet!