1 / 30

A VISELKEDÉS BIOLÓGIAI ALAPJAI

A VISELKEDÉS BIOLÓGIAI ALAPJAI. Sejt  Szövetek  Szervek Receptorrendszer -külső hatások (ingerek) felfofgására • Effektorrendszer -mozgás útján válaszol a szervezet az őt ért hatásokra  A kettő összehangolását az endokrín rendszer segítségével az idegrendszer végzi.

Download Presentation

A VISELKEDÉS BIOLÓGIAI ALAPJAI

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A VISELKEDÉS BIOLÓGIAI ALAPJAI • Sejt  Szövetek  Szervek • Receptorrendszer -külső hatások (ingerek) felfofgására • Effektorrendszer -mozgás útján válaszol a szervezet az őt ért hatásokra  A kettő összehangolását az endokrín rendszer segítségével az idegrendszer végzi.

  2. ENDOKRÍN RENDSZER - hormontermelés útján szabályoz • Agyalapi mirigy=hipofízis -összehangolja a belső elválasztású mirigyek működését •Mellékvesék - adrenalin, noradrenalin termelése

  3. • Pajzsmirigy - jódháztartás, növekedés szabályozása • Petefészek, herék - nemi jellegek kialakulása és a szexulális viselkedés szabályozása

  4. IDEGRENDSZER KÖZPONTI PERIFÉRIÁS AGY GERINCVELŐ VEGETATÍV SZOMATIKUS SZIMPATIKUS PARASZIM-PATIKUS ÉRZŐ MOZGATÓ

  5. SZOMATIKUS • Az érzékszervektől az agyközpontig futó, és onnan az izmokhoz, mirigyekhez utasításokat vivő idegekből áll • A közvetítés iránya szerint ezek az idegpályák lehetnek érzékelő mozgató -érzékszervek  központ -kp.  izmok, mirigyek

  6. VEGETATÍV • Mivel nem áll akaratlagos szabályozás alatt, autonóm idegrendszernek is nevezzük. • 2 ellentétesen működő része van. Mindkettő a gerincvelőből ered és ugyanahhoz a szervhez tart Szimpatikus Paraszimpatikus - aktiváló, serkentő rendszer - lassító rendszer

  7. GERINCVELŐ • Az embernél mindkét irányban biztosítja az agy és a perifériás (környéki) idegrendszer összeköttetését. • Egyszerű kapcsolatokkal is rendelkezik, bizonyos ingerek közvetlen mozgásválaszt eredményeznek pl.: térdreflex

  8. Elhelyezkedés alapján - hátsóagy - középagy - előagy Funkciója szerint - központi mag - limbikus rendszer - nagyagy AGY

  9. KÖZPONTI MAG = AGYTÖRZS - a gerincvelő folytatása felfelé - az akaratlan működések többségét szabályozza •Ide tartozó képletek - nyúltvelő - kisagy - talamusz - hipotalamusz - retikuláris rendszer

  10. LIMBIKUS RENDSZER - a központi mag körüli, a hipotalamusszal szoros kapcsolatban álló agyterület (funkcionális rendszer, tehát nem anatómiai) - az érzelmek keletkezésében van szerepe •Részei még: - hippokampusz (epizodikus emlékezet) - amygdala (érzelmek átélése)

  11. NAGYAGY - az agy legfejlettebb és legbonyolultabb része - két részre oszlik: jobb és bal agyfélteke - külső felszíne a kéreg = szürkeállomány - belseje a fehérállomány - a kéregben helyezkednek el a fő érzékszervek központjai = lebenyek

  12. LEBENYEK - nyakszirti lebeny  látás - fali lebeny  tapintás, mozgásérzékelés - halántéklebeny  hallás, beszédmegértés - homloklebeny  beszéd és testi aktivitások •A különböző érzékelési és mozgási központokat asszociációs területek kötik össze.

  13. Pszichológia Idegrendszeri vonatkozásban

  14. Témakörök: • Neuron • Szinapszis • Neurotranszmitter • Akciós potenciál • Szinaptikus kapcsolatok

  15. NEURONOK • NEURON=idegsejt :az idegrendszer legkisebb szerkezeti ,működési egysége • Funkciója: • idegimpulzusokat= üzeneteket szállítja az izmokhoz/ mirigyekhez • Az emberi agy működésének titka ebbe rejlik ( laboratórim) • Felépítése: • Sejttest • Sejtmag • Rövid nyúlvány= dentrid • Hosszú = axon

  16. inger útja a neuronon Dentrid feladata Olyan rövid nyulványok amelyek felveszik az idegimpulzusokat Axon Az ingerület a hosszúnyúlványokon át továbbítódik a mirigyek izmokhoz Szinapszis: Az idegsejtek nem érintkeznek egymással ezért szinaptikus kapcsolatok kötik össze őket

  17. Szinaptikus rés A detrid és axon közti összeköttetést biztosítja Fajtája Serkentő Gátló A feszabadulo anyagoktól függ hogy melyik áll elő Hiszen a színaptikus résnél a közvetítés nem árammal hanem kémiai hírvivő anyagokkal= neurotranszmitterekkel terjed Lsd később

  18. Ábra Neuron

  19. Működése szerint a neuron lehet: • Érző = szenzoros neuron ( fájdalom érzékesés ) • Funkciója: központi idegrendszerbe továbbít • Interneuron: a neuronok közti összeköttetést végzi • Mozgató/motoros neuron:gerincvelőből kijövő jeleket szállítja a végrehajtó szervekhez izmok és mirigyekhez • Mérete, alakja, nyúlványszáma szerint is eltérések figyelhetők meg • Gerincvelő - nagylábujj között 1-2 m rajz

  20. Fontos fogalmak Felszálló (afferens) leszálló (efferens) pályák Dúc: idegsejt tömörülés Gliasejt: =nem idegi sejtek Funkciója: táplálják a neuronokat és az elhalt neuront eltávolítják = takarítanak Ideg= axonok kötege neuronok 100 v 1000-i tartoznak ide

  21. Idegsejtek ingerlési fázisai Akciós potenciál ( +20mv) Sejten belül az ingerület árammal terjed Keletkezése: Ionok sejtből ki és belépésekor MIKOR?: a feszültség különbséget a sejt belső és külső tér közti – és + ion aránya adja / NA2+ ,CL-/ Neuronok sejthártyája félig áteresztő = szemipermeábilis Ezt az áramlást az ioncsatornák biztosítják

  22. Nyugalmi állapot / -20mv fesz különbség/ • Na ionok áramlása a sejt belseje felé Sejten belül a töltés pozitív lesz/ • Ionpumpák segítik a sejthártya közti ionáramlást • Depolarizáció szakasza= válasz „ mindent vagy semmit elv/ • Repolarizáció: újra negatív lesz a sejthártya • sebesség függ3-300km/h) axon vastagságától, és hogy borítja e mielinhüvely

  23. A mielinhüvelyen a Ravier befűződések lehetővé teszik a szakaszos vezetést Ha ez nincs v nem ép: szklerózis multiplex= motoros szenzoros zavar Szinaptikus átvitel neuronok a jeleket szinaptikus kapcsolatokon keresztül továbbítják A neuronok a „Mindent vagy semmit” elv szerint működnek. Tehát vagy tüzelnek( elsülnek ha elérnek bizonyos küszöbszintet (O) v nem (1) Tüzelés lényegében az akciós potenciál állapota, ami után inaktív állapot lép fel

  24. Inger vándorlás ( rajz alapján) Axonon -> axondomb melyben a szín. Hólyagok ingerületi állapotba lépnek= gomb alakúak és NEUROTRANSZMITTERT (átvivő hírvivő anyagok melyek a receptorokhoz kötődnek) tartalmaznak melyek ingerlésre felnyílnak és a vegyület beáramlik a szinaptikus résbe ->elér a poszt szinaptikus sejt dendritjéhez= receptorhoz Neurotranszmitter és a receptor kapcsolata: zár – kulcs Hírvivő anyag: serkentő (mikor na2+ vándorol a sejtbe) gátló ( cl– vándorol a sejtbe )

  25. Neurotanszmitter megszűnhet: • Visszavétel által: ( axondomb visszaszippantja a felesleget) • Lebontás során szakad meg ( vegyületek inaktiválják a működést • Néhány nevezetes neurotranszmitter: • Acetilkolin • Norepinefrin • Dopamin • Szeretonin • Glutamát, GABA

  26. Acetilkolin Idegrendszerben főleg a hipokampuszban= előagyban található Emléknyom emlékezés figyelemben játszik kulcsszerepet. Hiánya: Alzheimer kór ( kevés termelődik) Vázizmok véglemezéiben is található Norepinefrin Agytörzsi neuronok termelik Pszihostimulánsok ( drogok ) fokozzák hatását Alacsony szintje depresszióhoz vezet

  27. Dopamin Norepinefrinhez hasonló Agyban keletkező örömérzéssel hasonló a hatása ( sex , Ételfogyasztás) Hiánya: skizofrénia Többlete: Parkinson-kór Szeretonin Hangulatszabályozó viselkedészab. Alvás- étvágy szabályozása Hatása : bulémia kezelése

  28. Glutamát Központi idegrendszerbe található Serkentő hatású Tanulás emlékezésnél játszik fontos szerepet ( skizofrénia) GABA= gamma-aminovajsav Gátló jellegű Nyugtató hatású szerek melyek enyhítik a szorongást akkor ha a GABA felerősödik

More Related