Design, a gazdaságfejlesztés hajtóereje

1. Design, a gazdaságfejlesztés hajtóereje Előadó: Vincze Miklós VAM Design Center

2. A kreatív ipar = az alkotás világa • Alapvetések, a szellemi termék alkotás, design, projekt menedzsment körül, a fogalmi háló rendszerezése. • Mi a szellemi termék? • Út az ötlettől, a megvalósuláson át a vevőig. • A vásárlás szociológiája és a vevő pszichológiája. • Eredeti vagy másolat? Autentikusság és reprodukció. • Hogyan mérhető egy termék – és hogyan vásárol a vevő? • A sikerhez vezető út – tudásfaktorok a siker- és eredményorientált kulturális termékmenedzsmentben • 2009 EU design alapelvek

3. Alkotás, mint értékteremtő befektetés Befektetés: versenyképes (eredeti) értéktartó (dokumentális funkció) nyereséges (eredményes) megtérülő (időbeliség)

4. A kreatív ipar szakmai területei • Média, könyv, plakát • Előadó művészeti projektek • Képzési termékek • Kiállítás és attrakciós projektek • Franchise • Finanszírozási, befektetési termékek • Infó-kommunikáció • Építészet, kert-környezet-belső építészet • Képzőművészet, digitart • Kézművesség, crafts, folk • Design- az emberi környezet tárgyi világa • Vizuális kommunikáció, film, animáció • Divat, ékszer, ajándék csomagolás • Agrártermék, élelmiszer, gaszrtonómia

5. Design és vállalkozásSzellemi termék(konkrét termék, szolgáltatás) Gyakorlati célja Felépítése Megjelenése

6. A XX. század a szellemi és kulturális árucsere változását eredményezte ↓ SPECIALISTÁK szellemi terméket produkálnak → tervezőA DESIGNER szolgáltató iparos → vállalkozó ↓ A DESIGNER szellemi terméket produkál ↓ A DESIGN: szellemi termék áramlása – KOMMUNIKÁCIÓ Az élet anyagcsere – A gazdasági élet árucsere

7. A termék versenyképességéről Igény kialakulása: a vevő, gyártó célja, kívánsága a tevékenysége során felmerülő, versenyképességet biztosító „problémák” megoldására irányul. Az igény kielégítésére születik az ötlet. Ötlet: 1. az egyén véletlen ráérzése 2. az egyén céltudatos tevékenysége a funkció kielégítésére 3.valamely szervezet tudatos reagálása a piaci igényekre A vevő igényeit funkcióval (termékkel, szolgáltatással) elégíti ki a vállalkozó.

8. „Design jelentése: integrálja az esztétikai, a funkcionális, a környezeti, biztonsági, költség és eszmei szempontokat a termékekben, a szolgáltatásokban és a rendszerekben” Gyakorlati célja Felépítése Megjelenése

9. Az ötlet és a megvalósult tárgy újdonsági fokozatai 1. Forradalmian új: új szükségletet teremt egyértelműen minőségi fölényük van a hasonló rendeltetésű tervekkel szemben átalakítják a fogyasztást, a technológiát … az életformát. 2. Reformszerűen új: az ezelőtt és bármikor és bárhol létező terméknél minőségben mérhetően jobb. 3. Eredeti: egyszerre más-más úton eljuthatunk egy termék kialakítására, eredeti az, amely szabadalmazható 4. Továbbfejlesztett: azok, amelyek az előző eredményeknél kisebb horderejű fejlesztések következményei saját termék-korszerűsítés, módosítás Eredeti vagy másolat? Autentikusság és reprodukció

10. „Az ötlettől a múzeumig” • dokumentálás • prezentáció (akció, kiállítás,…) • megjelenési, média gyakoriság (nyomtatott, hangos média, web) • értékesítés, terítés, kommunikáció • - kompetencia Kommunikáció fejlődése - gyártás • - alkalmazott kutatás • tervezés, fejlesztés, arculat • ötletelés, info. elemzés • alapkutatás A szellemi termék fejlődése

11. Termék és vevő kapcsolata: (20-40%) (60-80%)

12. BARTLET 1938: A vevő kapcsolata a szellemi termékkel Kapcsolati szintek: 1. ÉSZLELÉS 2. FELISMERÉS 3. ÉRTÉKELÉS → → → Design megjelenési forma tartalom gyakorlati által megértése használhatóság ↓ ↓ ↓ ↓ Alkotás a/ ESZTÉTIKAI SZIMBOLIKUS FUNKCIONÁLIS használata IGÉNY IGÉNY IGÉNY Az ember Az egyéni érzésvilág Tárgy funkciójából A tárgy használatát, használati (szubjektív, fiziológiai) adódó, a tárgy objektív a racionális cselek- Igényei kielégítése Tulajdonságait közve- vést a forma emocio- títő forma (az érthető- nális érzékelése ség biztosítása) támassza alá b/ SZIMBOLIKUS IGÉNY Társadalmi igény, elvárások kielégítése (státusz, rang, hírnév, stílus)

13. Hogyan vásárol a vevő: észlelés/felismerés/értékelés szintje FELISMERÉSI TESZT

14. Teljesítmény és kompetencia: az ember, mint „humán termék” ▪ affinitás (elkötelezett, eredményorientált, motivált, etikus, …) ▪ fizikai képesség (munkabíró, egészséges, kitartó, stressztűrő, …) ▪ szakma (művészet, társadalomtudomány, szaktörténet, …) ▪ kommunikációs képesség (marketing, értékesítés) ▪ gyakorlat (referencia, kapcsolat, tanulmányok, …)

15. 1985 akadályok az ÚJ kifejlesztésénél /D/ 80% szakmák közötti információáramlás hiánya 35% gyártmányfejlesztés kontrollálhatóság hiánya 25% előrelátás hiánya - 20% ötlet, kreativitás, alkotó erő, fantázia hiánya 1987 /USA/ SIKER összetevői - USA 19% szakmai ismeretek } mi a 80%? - J. 23% szakmai ismeretek (kreatív szakmák?) Kik a sikeresek? → akik több eltérő szakmával, de kiegészítő szakmával rendelkeznek - biológus - kerámikus - vegyész – üveg tervező

19. Együttműködés megteremtése Út a sikerhez = együttműködés! Összefogás + Meghunyászkodás Acsarkodás -

20. Verseny Belsőépítészeti környezet 1 Iroda 2 Irodaszék 3 Hotel 4 Vendéglátó 5 Iskola, óvoda 6 Bank 7 Lakás - korpusz - fürdő - kárpitos - szaniter - konyha - burkolat - háló - ……….. Hány versenyző fér el a piacon? Funkcionális elkülönülés – „ Sportágak”

21. 1986 - 3 szociológia réteg 1987 - 8-9 szociológia réteg 1989 - 58 párt / 32 választható (akkreditált) 2005 ~ 12 párt 2010 ~ 10 párt Stílus - státusz - réteg igény 1 Tradicionális 2 Időtlen klasszikus 3 Masszív 4 Vidd magaddal 5 Organikus 6 Avantgarde 7 Polgári 8 Posztmodern 9 High tech 10 Extrém 11 Erotikus 12 Öko Cél Versenyszámok Verseny Hány alkotó fér el a versenypályán? ~ 12 stílus * ~ 10 féle termék * ~ 8 versenyző =~ 1000 versenyző (szociológia réteg) (kategória- versenyszám)

22. KONZERVATÍV

23. TRADICIONÁLIS, IDŐTLEN KLASSZIKUS

24. MASSZÍV

25. ORGANIKUS

26. AVANTGARDE (de stijl, bauhaus)

27. POSZTMODERN

28. HIGH-TECH, TECHNO

29. MINIMAL

30. ETHNO

31. RETRO

32. ÖKO

33. EXTRÉM, EROTIC

34. „A design, a felhasználó központú innováció egyik hajtóereje” (A design hozzájárulása az innovációhoz és a versenyképességhez.) • Azok a vállalatok amelyek a designba fektetnek, tendenciózusan innovatívabbak, nyereségesebbek és gyorsabban növekednek. • A felhasználói igények, remények és képességek jelentik a design fókuszát. • A design az innováció hajtóereje, a termékké válás lehetősége, a kutatás teremtő eszköze. • A jelenlegi gazdasági környezetben különösen fontos lett a nem technológia alapú innováció hajtóereje:szervezeti fejlesztés, márkanév, CSR tevékenység. • A design innováció fejlődése alapvetései: design stratégia, design menedzsment, design alapú gondolkodás, fenntartható innováció, örökség, kreativitás…a társadalmi és felhasználói igények által vezérelt innováció… • Az Európai Bizottság kialakít egy új innovációs tervet „technológiai nyomás” helyett, az igény és felhasználó által vezérelt innováció felé. • Design innováció az európai és magyar vállalatok a versenyképesség érdekében igazodás a globalizáció és fogyasztói igényekhez, a környezeti és társadalmi kihívásokhoz, a pénzügyi és gazdasági válsághoz. • Politikai intézkedés szükséges a KKV-k, magán és közszolgáltatások terén, az alacsony technológiai tudású ipar generálásához.

35. - A design a Frascati Kézikönyv K+F definíciója kutatásként és fejlesztésként értelmezi, az Oslo Kézikönyv marketing és innovációként illetve az „innováció egyéb formájaként” kezeli. - 2009 a kreativitás és az innováció éve volt: a záró dokumentum a designt az innováció hajtóerejeként értékelte és az európai innovációs politika szerves részévé tette. - „A K+F fontos de nem elegendő, hogy versenyképes termékkel és szolgáltatásokkal jelenjenek meg a cégek.” - A jó design terv (UK 2007) „a jó design fenntartható design”: „esztétikusabb, funkcionálisabb és kereskedelmi szempontból működik, jobbá teszi az emberek életét, és a lehető legkisebb hatást gyakorolja a bolygóra”. - „A jó design egy folyamat: meghatározza a problémákat, felfedezi a megoldásokat és megvalósítja…” - A jó design egyesíti a kreativitást és az innovációt: összekapcsolja az ötletet a piaccal úgy, hogy vonzó termékké váljanak a vásárlók és a felhasználók szempontjából. - A jó design értéket állít elő: mérhető haszon és nem költség, értéke gazdaságilag, társadalmilag és a környezet szempontjából is mérhető. - A design termékekről, szolgáltatásokról, rendszerekről, környezetekről és a kommunikációról szól. - A design a felhasználó központú innováció stratégiai eszköze, mert képes a termékeket, szolgáltatásokat, rendszereket átalakítani, hogy megfeleljenek a környezeti és társadalmi igényeknek.

36. - A design mint innovációs tevékenység kiegészíti a K+F-t, mert átalakítja a kutatást, kereskedelmileg életképes termékké, szolgáltatássá, így az innovációt lefordítja, a felhasználó nyelvére: a design a termék lelkiismerete. - Azoknál a svéd vállaltoknál, ahol a design stratégiai elem, ötször gyorsabb az új termék létrehozása. - Az ír designt alkalmazó KKV-k 75%-ban használják a legradikálisabb innovációt, a designt nem értők 48%-ban. - A designt 2003-ban az EU a kreatív iparágak részének tekinti, az EU GDP-ének 2,6%-át – 650 milliárd euró - forgalmat tett ki, 12,3 %-os gazdasági növekedést generált és az EU-25 aktív populációjának 2,5%-át foglalkoztatta. Angliában és Dániában a kreatív iparágak a GDP 5%-át állították elő. - 1998 Anglia, Fitch kutatás - Design Index – „a design által vezetett portfóliók” a nyilvánosan jegyzett US vállalatoknál 5 éves időszak alatt 41%-al növekedtek, miközben az átlagos piaci index 14%-al nőtt. - 2005 Anglia – „Design érték tény feltárás (500 cég)” - a design által vezérelt vállalkozások részvényei 200%-al többet érnek, 6,3%-al növelték piaci részesedésüket. - 2002 Design besorolás – Világgazdasági Fórum – 1. Finnország, 2. USA, 3. Hollandia, 4. Németország, 7. Anglia, 13. Ausztria…? Magyarország ? - 2008 Design versenyképesség index – Designium globális design – 1. Németország, 2. Svájc, 3. Japán, 4. Svédország, 5. Dánia, 6. Ausztria, 7. Finnország, 8. USA…