Az EU költségvetése

1. Az EU költségvetése Dr. Szemlér Tamás BGF Külkereskedelmi Kar Közgazdasági Intézeti Tanszék Budapest, BGF PSZK, 2013. október 4.

2. Szerkezet és tartalom Forrás: http://www.moillusions.com/2011/12/optical-illusion-bookshelf-2.html

3. Fő kérdések • Miért különleges integráció az EU? – Miért különleges az EU költségvetése? • Mikor és miért alakította ki az Európai Unió a hosszú távú pénzügyi perspektívákat? • Pénzügyi perspektívák 2000-től 2020-ig – van-e fejlődés?

4. Mire hasonlít az EU-költségvetés?(Mire hasonlít az EU?) • Összehasonlítási szempontok: • A bevételek/kiadások nagysága (súlya) • A finanszírozott kiadások jellege • Nemzeti költségvetések • Egységes államok • Államszövetségek • Nemzetközi szervezetek költségvetése • Különlegesség: mindig egyensúlyban

5. A közös költségvetés további jellegzetességei • Többéves költségvetési kerettervek • 1988-1992; 1993-1999; 2000-2006; 2007-2013; 2014-2020 • Az évenkéntiség elve e kereteken belül érvényesül • A közös költségvetést euróban számolják • Korábban: ECU, EUA • Működő uniós költségvetés - az EU önálló adóhatósága nélkül

6. A közös költségvetés általános alapelvei • A teljesség elve • A költségvetés átfogó: az EU minden bevétele és kiadása szerepel benne • Az általánosság elve • A bevételek nem köthetők össze előre megjelölt konkrét kiadásokkal; az összes bevételnek az összes kiadást kell fedeznie • A kétszintűség elve • Kötelezettségvállalások vs. kifizetések • A költségvetési egyensúly elve • Szufficit előfordulhat (átvihető a következő évre), deficit nem lehet. • Az évenkéntiség elve • A költségvetés időhorizontja egy naptári év

7. További költségvetési alapelvek (a MacDougall-jelentés nyomán) • Az externalitás (külsődleges hatások) elve • Az oszthatatlanság elve • A kohézió elve • A szubszidiaritás elve • A kofinanszírozás (társfinanszírozás, együttes finanszírozás) elve

8. Bevételek és kiadások • Bevételek • 1970-ig: kvótaszerű hozzájárulások • A saját források fokozatosan bővülő rendszere • Kiadások • Meghatározott kiadási tételek • Az integráció mélyülése (és a tagok hajlandósága) függvényében • Részletek később, a 2000-2006-os, ill. a 2007-2013-as időszak kapcsán

9. A középtávú költségvetési kerettervek és az éves költségvetések kapcsolata • Többéves kerettervek: 1988 óta • A kerettervekben az egyes célokra szánt összegek felső határa szerepel (a főösszeg mindig alacsonyabb, mint a források megszabott felső határa) • A Bizottság, a Tanács és a Parlament megállapodtak e felső határok tiszteletben tartásáról az éves költségvetések kialakításánál • A kerettervek változatlan árakon számított összegeket tartalmaznak; ezeket évente át kell számolni folyó árakra • A keretterv határokat szab az éves költségvetési terveknek, de nem tekinthető „többéves költségvetésnek”

10. Az EU közös költségvetésének saját forrásai (az összes saját forrás százalékában), 1988-2010 Forrás/Év 1988 2000 2010 Hagyományos saját források 29 17 12 HÉA-alap utáni bevételek 60 40 11 GNI-forrás 11 42 77 Forrás: Európai Bizottság

11. A költségvetési folyamat Forrás: http://www.euvonal.hu/index.php?op=kozossegi_politikak&id=49

12. Kerettervről kerettervre 2000-től 2020-ig

13. 2000-2006 A nagy bővítés költségvetési keretterve

14. A költségvetés fő kiadási tételei, 2000-2006 1. Mezőgazdaság 2. Strukturális műveletek 3. Belső politikák 4. Külső akciók 5. Adminisztratív kiadások 6. Tartalékok 7. Előcsatlakozási eszközök

15. Az Agenda 2000 pénzügyi előirányzata - „A” táblázat Forrás: Európai Tanács

16. 2007-2013Régi viták, új kihívások, elmaradt reformok

17. 2007-2013: az Európai Bizottság javaslata Forrás: Európai Bizottság

18. A 2004-2005-ös viták • Reformtervek a forrásoldalon • Hamar lekerültek az asztalról • Fő vitakérdések: • Nettó pozíciók • Közös Agrárpolitika – korlátozott lehetőségek • A brit kedvezmény kérdése • 2005. június: kudarc • 2005. december: megállapodás • Fellélegzés, de nem távlati, stratégiai megoldás • Előretekintés: a költségvetés felülvizsgálata • Terv: 2008-2009…

19. A végeredmény: a kiadási oldal prioritásai, 2007-2013 • Fenntartható növekedés(44%) • Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért (8%) • Kohézió a növekedésért és a foglalkoztatásért (36%) • A természeti erőforrások megóvása és az azokkal való gazdálkodás (43%) • Mezőgazdaság, halászat, környezetvédelem (41,7%) • Európai állampolgárság (1,2%) • A szabadság, a biztonság és a jog térsége • Több tartalom az európai állampolgárságnak • Az alapvető javakhoz és szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása • Az európai kultúra és sokszínűség erősítése • Az EU mint globális partner (5,8%) • Az EU és a szomszédokkal kapcsolatos politikája • Az EU mint partner a fenntartható fejlődésben • Az EU mint világpolitikai tényező • Az EU által alkalmazandó policy mix • Adminisztratív kiadások (6%)

20. Szerkezet és tartalomKihívások a 2014-2020-as keretterv vitája előtt Forrás: http://www.moillusions.com/2011/12/optical-illusion-bookshelf-2.html

21. Forrásoldal – a helyzet változatlan… • 3 fő opció: • A korábbi rendszer megtartása • működőképes, de nem problémamentes • A GNI-forrás kizárólagossá tétele • egyszerű, áttekinthető, de nem biztosítja az Unió pénzügyi autonómiáját • Új saját források bevezetése • gazdasági és politikai szempontok szerint

22. Kiadási oldal - nincs áttörés • Változó tételek - jórészt ismerős tartalom • Jelzésértékű változások • Közös Agrárpolitika, versenyképesség • A 2007-2013-as eredmény: az alkuhoz szükséges minimum • Kompromisszumkészség néhány kérdésben • Brit visszatérítés, kohéziós pénzek • Nincs valódi új rendszer • Kivételek dzsungele

23. Kivételek dzsungele – egy példa Forrás: Európai Tanács

24. 2014-2020Növekedési álmok, csökkenő közös keretek

25. A 2014-2020-as középtávú pénzügyi perspektíva vitája • Az Európai Bizottság javaslata: 2011. június 29. • „A budget for Europe 2020” • Vita: az eurózóna válságának árnyékában • Európai Tanács, 2012. november: nincs megállapodás

26. Megállapodás Európai Tanács, 2013. február Forrás: http://vilaggazdasagi.blog.hu/2013/02/13/eu-budzse_csokkeno_kiadasok_teljes_egyetertesben

27. A hosszú távú alapkérdés • Felváltható-e a justeretour (~ önzés) • egy konstruktívabb megközelítéssel? • Lehetséges-e a valóban szükséges politikák (újra)definiálásából kiindulva,… • …e politikák költségvonzata alapján a közös költségvetés méretét meghatározva,… • …létrehozni egy koherens, kivételektől mentes finanszírozási rendszert? • Elvben igen – • de a gyakorlatban immár sokadszor nem ezt látjuk

28. Lehetetlen? Forrás: http://www.moillusions.com/2008/12/create-impossible-by-lego.html

29. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Kérdések? Megjegyzések? Szemler.Tamas@kkk.bgf.hu