Afganisztán

1. Afganisztán Bolyai szeminárium 2009.09.23.

2. Földrajzi elhelyezkedés

3. Földrajzi elhelyezkedés • Szomszédok: Irán, Pakisztán, Kína, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán • Középső részén: Hindukus-hegység (Nowshak, 7485 m) • Északi-alföldek, Afgán-felföld, Afgán-medence • Amu-Darja, Hilmend folyók • Délen homoksivatagok: Daste-Margo (halál sivatagja, Daste-Naomid (kétségbeesés sivatagja)

4. Éghajlat síkságok hegyek Alacsonyabb hőmérsékletek kisebb ingadozásokkal Több csapadék (akár 1000 mm/év is) 3000 m felett rendszeres és számottevő hó Hegyi-völgyi szélcirkuláció • Szélsőséges viszonyok • Nagy napi (15-20 °C)és éves hőmérséklet-ingadozások: télen 0-10 °C, nyáron 30-35 °C középhőmérséklet • Nagyon kevés csapadék (100-400 mm évente): száraz évszakban tkp. semmi • Nyáron a déli és középső sivatagokban 120 napos szelek: 100 -180 km/h, óriási porvihar • Télen észak felől hideg szelek

5. Történelem • Ásatások szerint min. 50 000 éve lakott • Fejlett őskori kultúrák • Árja, dard és iráni törzsek vándorlása • I.e. VI. századtól perzsa terület (Kürosz, Dareiosz) • I.e. 330-ban Nagy Sándor hódítása • Nagy Sándor után is még sokáig görögös jelleg (Gandhára, Baktria) • Maurja Birodalom hódítása: buddhizmus terjesztése • támadások és belső viszályok miatt Baktrai több részre szakadt ->fontos utódállam: Kusán Birodalom (I-IV. század) (buddhista művészet, Selyemút) • Buddha-szobrok (35 és 53 m magas) • Kusánok után Szasszanida Birodalom (hindu művészet)

6. Történelem • VII. században iszlám hódítás • Fontos középkori birodalmak központja: számanidák, gaznavidák, szeldzsuk törökök, guridák, timuridák • Ghazní jelentős indiai és iráni hódításai, kultúratámogatás • Dzsingisz kán elpusztította az országot 1219-ben • 14- század: Timur Lenk • 15. század: üzbég, majd szafavida uralom • Kabul Bábur kezébe került, hatalmas birodalmat épített ki (Dzsingisz kán leszármazottja) • Halála után: Mogul és Szafavida Birodalom (afgánok felkeltek ellenük) • XVII. század: Afganisztán egyesítése, hatalmas hódítások • Törzsi háborúk • Oroszo. És Nagy-Britannia közbeavatkozásai utána a birodalom szétesett

7. Történelem • XIX. Század: brit-afgán háborúk, változó eredmények • Afganisztán határait orosz-brit megállapodások rögzítették (pastu területek ->Pakisztán) • Erős brit fennhatóság • 1919: az ország független lett (Amanullah kán, száműzték) • Erős külkapcsolatok a Szovjetunióval, támogatás • Reformokat a törzsi vezetők akadályozták (elmaradottság kezdett állandósulni) • 1933-1973: Zahir sah uralkodása, majd testvére államcsínye • 1978: kommunista puccs, 1979: Szovjetunió bevonul (kivonul: 1989)

8. Történelem • 1990-től: USA és Szovjetunió érdekharcai (értelmiség elmenekült) • Tálibok: pakisztáni és szaúd-arábiai támogatással • 2001: USA háborút indít Afganisztán ellen • 2002 óta Karzai irányít, de csak az ország kis részén (Kabulon kívül törzsi vezetők)

9. Kik élnek ma Afganisztánban? • Vitatott adatok: utolsó népszámlálás 1979-ben • Ellentmondásos adatok: az etnikumok és a népek nem esnek egybe • Délen afgán (pastu): 45% (sok külön-külön összetartó törzs) • Északon tádzsik: 27% (nem törzsi szerveződésű) • Afganisztánban több tádzsik, mint Tádzsikisztánban!

10. Kik élnek ma Afganisztánban? • Üzbég: 9% (letelepedett, de erős törzsi hagyományok) • Hazarák: 9% (etnikai lojalitás) • Maradék: csarajmak, türkmén, beludzs • Darit beszélnek: sok pastun, tádzsikok, hazarák, csarajmakok: 50% • pastut beszélnek: afgánok nagy része: 35% • Török nyelvek: 11% • Egyéb nyelvek: 4%

11. Kik élnek ma Afganisztánban? • Muszlim: 99% • Szunnuta: 80% • Siíta: 19% (hazarák, tádzsikok egy része) • Hindu, szikh, zsidó: 1% • Nomádok: a lakosság kb. negyede (csempészet, kábítószer-és fegyverkereskedelem) • Nomádok és letelepedettek is fegyvert viselek, és harcolnak egymással • Siíták ↔szunniták • Törzsek egymás ellen

12. Gazdaság • Föld egyik legszegényebb országa • Agrárország, de a mezőgazdaság is elenyésző • Gyümölcs, gyapot, búza, árpa • Nomádok: juh-és kecsketenyésztés • Hatalmas feltáratlan kőolaj-és földgázmezők • Szőnyegek • Igazi húzóágazat: ópium -és műkincskereskedelem

13. Kábítószer-kereskedelem 1. • Történészek szerint a mákot a mongolok telepítették meg (XIII. század) • Világ 2. legnagyobb kábítószer-termelő vidéke (ópiumtermelésben 1.) • A világ ópiumjának több, mint 90%-a innen jön • Arany Félhold: Irán, Pakisztán, Afganisztán • A jövedelem óriási, de a kereskedőknél marad • A termelést csak az időjárás szabályozza • A volt szovjet államokon keresztül szállítják • gyakran közreműködnek a katonák és a rendőrök is • Nemzetközi programok a mákföldek megsemmisítésére

14. Kábítószer-kereskedelem 2. • A bejövő segélyek egy részét a mákföldek megsemmisítésére használják • Máktermesztésből 17-szer több jövedelem, mint pl. búzából • Brit álláspont: meggyőzés • Amerikai álláspont: katonai beavatkozás • Sokan fogyasztják is: egy adag kb. 120 Ft • Az állami vezetők, kormányzók és a parlament is benne vannak

15. Kábítószer-kereskedelem 3. • A tálibok viszonya az ópium-termesztéssel ellentmondásos volt • Hosszú ideig csak a fogyasztást tiltották, a termelést nem (sőt, meg is adóztatták az ópiumot) • Utolsó évükben erélyesen felléptek a termelés ellen is • Ma a jövedelem egy részét megint ők kapják • Dél-Afganisztán: szünnap az iskolában mákszüretkor

16. Kábítószer-kereskedelem 4. • A jövedelemnek csak egynegyede juthat a termelőkhöz • Többi a törzsi haduraké és a kereskedőké • Tiltás => kormányellenesség • Fegyveres ellenállás a termelés beszüntetése ellen • A tálibok pénzelik és fegyverezik fel a farmereket =>szimpátia • Kormánytól kicsikart ígéretekért cserébe egyes helyeken ideiglenesen leállították a termelést

17. Kábítószer-kereskedelem 5. • Szeptemberi ENSZ-jelentés szerint az utóbbi évben ötödével csökkent az ópiumtermelés • Kevesebb helyen termesztenek már mákot • A problémák viszont maradtak

18. A világ ópiumtermelése 1990 és 2006 között

19. Mákfeldolgozás • Száraz, meleg klíma • Munkaigényes a termesztés (sok kapálás) • Ültetés után 3 hónappal virágzás, • majd gubóképződés • 4 hónap múlva beérik a termés • Nem egyszerre érnek be a gubók: hosszú ideig tart a betakarítás • Gubóból kinyerhető folyadékból ópium (levegőn koagulál) • Elraknak vetőmagnak is • Többi mákból étkezési olaj

20. Lehetőségek az ópiumban • Ópiátok: ópium és származékai • Ópium: keverék rengeteg alkaloidból • Több ezer éve fájdalomcsillapító és narkotikum • Előállítható belőle: • morfin (fájdalomcsillapító), • kodein (köhögéscsillapító), • papaverin (görcsoldó), • heroin

21. Heroingyártás • 1. morfium előállítása • 2. heroin előállítása • Morfium előállítását helyben megkezdik • erős ópium-szag • Nem kell sok felszerelés • Kis helyen is elfér a finomító • Gyártási folyamat:

22. Heroingyártás • Ópiumhoz forró víz → barna folyadék, felette szennyeződések • A réteget összegyűjtik • Oltott mésszel kezelik a folyadékot (feloldódik a morfin) • Szűrés (többi alkaloida) • ammóniát adnak hozzá • Melegítik • Edény alján visszamaradt szilárd anyag: 1. sz. heroin (morfin-alapanyag) • Ópium morfin-tartalma: 10%

23. Heroingyártás • 1. sz. heroint ecetsavval elegyítik (acetilezés) • 2 órán át 85 °C-on tartják, hogy a morfium feloldódjon • Hűtés • Víz hozzáadása • Szódabikarbónát adnak hozzá • 1 kg morfiumból kb. 1 kg heroin (nyers: 2. sz. heroin) • 3. sz. heroin: szívható • 4. sz. heroin: injekciózható • Barna heroin (általános, kis tisztaságú) • Fehér heroin (sója, drágább, afganisztáni)

24. Érdekességek • Első heroinszintézis véletlen volt • Kabay János: morfium előállítása ópium nélkül • Zöld növénnyel nem gazdaságos • Mákszalma • => gazdaságos, és marad a minőség

25. morfin

26. kodein

27. heroin

28. papaverin

29. Kincsvadászat • UNESCO-figyelmeztetés: csempészett műtárgyak lehetnek a 2. kiviteli cikk • Rengeteg feltáratlan kincs • Sokat már régen kiraboltak és eladtak • Egykori Buddha-szobrok a bamiani sziklabarlangban • →újjáépítenék őket (↔régészek és műemlékvédők ellenzik) • Ma hajléktalanok laknak ott (több, mint 100 család) • Herátban UNESCO-féle program: mozaikcsempe-készítést tanítanak • fizetés • Legjobbak dolgozhatnak a restaurálásban, még több fizetés • Út mellett van -> ledőlhetnek a minarettornyok

30. Bamiani sziklabarlangok

31. Óriási Buddha-szobor

32. Hazrat-Ali mecset Mazar-e Sharifban

33. Darulaman királyi palota

34. Aranykincs Baktriából

35. Források • Horváth-Probáld-Szabó: Ázsia regionális földrajza • National Geographic Magyarország 2003. 11. • National Geographic Magyarország 2004. 12. • hu.wikipedia.org/wiki/Afganisztan • hm.gov.hu/files/9/5960/afganisztan_cimic_kezikonyve__3._kiadas_.pdf • hu.wikipedia.org/wiki/%C3%93pium • origo.hu/nagyvilag/20080606-afganisztan-helyszini-riport-afgan-maktermesztes-drog-heroin-opium.html • hm.gov.hu/hirek/kiadvanyok/uj_honvedsesegi_szemle/afganisztan_es_a_kabitoszer • hvg.hu/gocpontok.afganisztan/20041130afganisztan.aspx • pbs.org/wgbh/pages/frontline/shows/heroin/transform/ • pbs.org/wnet/wideangle/shows/centralasia/heroin3.html • www. eletestudomany.hu/content/aktualis_20081219_Opium_es_bejgli___a_sokoldalu_mak • mult-kor.hu/kereses.php?submit_type=&q=afganiszt%C3%A1n • toriblog.blog.hu/2009/09/03/amikor_afganisztan_gorog_volt_a_baktriai_kiralysag • lemontree.hu/egyebkep/linkkep/history/tortenetek/afganisztan.htm • fu.web.elte.hu/drogeria/cikk/0197hvg19940326.html

36. Köszönöm a figyelmet!