Az európai városrendszer

1. Az európai városrendszer Városi és rurális terek Európában III. földrajz, geográfus szak Jeney László egyetemi tanársegéd ELTE Regionális Földrajzi Tanszék 2006/2007, II. félév

2. Urbanizációval kapcsolatos fogalmak • Város, nagyváros, városi agglomeráció, városrégió • Urbanizáció (városodás, városiasodás) • Városnövekedés (szakaszai: agglomerálódás, szuburbanizáció, dezurbanizáció, reurbanizáció) • Városhálózat – városhierarchia - városrendszer • Városverseny: városok társadalmi-gazdasági fejlődése

3. Urbanizációval kapcsolatos fogalmak • Urbs („város”) latin szóból ered • Településhierarchiából kiemelkednek a városok • Településtudomány az urbanisztika • Urbanizáció: összetett fogalom • Mennyiségileg: városodás (falu-város viszonyrendszerben) • Minőségileg: városiasodás

4. Városhálózat, -hierarchia, -rendszer • Városhálózat (Urbanisztkai Lexikon): • Városok rendszerének földrajzi leképeződése • Alapját a városok közötti kapcsolatok jelentik • Városhierarchia (Ubanisztikai Lexikon): • Különböző városi szintek rendszerén alapul • Az egymással szomszédos szinten álló városok alá- és fölérendeltségi viszonyban állnak egymással • Városrendszer (Tóth Z.: A településeink világa): • A hierarchia elismerése mellett a horizontális kapcsolatokkal is számol

5. Városodás tényezői • A város hivatalosan elfogadott definíciója (statisztikai városfogalom) • Társadalmi-gazdasági fejlettségi szint • Településhálózat történelmi fejlődése • Természetföldrajzi viszonyok

6. Városiasodás jellemzői • Összetett, minőségi változások sorozatából álló folyamat (nehezebben mérhető) • Városokra jellemző minőségi jegyek elterjednek a rurális terekben • Város és falu közti különbségek elhalványulnak • 1.: infrastruktúra (csatornázás, telefonellátás, víz- és gázszolgáltatás, szilárd burkolatú utak aránya) • 2.: városi életmód és magatartásforma (kulturális, szabadidős, bevásárlási szokások) • A fejlődő világban nagyobb a kontraszt a városiasodottságban (belső migráció a városok felé)

7. Definíciók harmonizálása • ENSZ, 1978: „Agglomeráció egy olyan lakott terület, mely a közigazgatási határoktól függetlenül képez beépített területet, ahol az épületek egymástól való távolsága nem haladja meg a 200 métert. Ez alól kivételt képeznek a nagyobb közellátási / intézményi / infrastrukturális területek, illetve egyéb, be nem építhető területek, amennyiben azok a folyamatos beépített területen belül találhatóak.”

8. Ország Hivatalos városi régiók Nem hivatalos városi régiók Belgium Városi régió (région urbaine) - Dánia - - Spanyolország - Area metropolitana Franciaország Zone de peuplement industriel et urbain (ipari és városi funkciójú lakóterületek) - Görögország - - Írország - Standard metropolitan labour area Olaszország - Sistemi locali del lavoro Luxemburg Région urbaine - Hollandia Stedelijke agglomeratie Standard metropolitan labour area Portugália - - Németország - Stadtregion, Verdichtungsraum, Ordnungsraum, Agglomerationsraum Nagy-Britannia - Standard metropolitan labour area Hivatalos városi régiók az EU tagállamaiban

9. Az európai nagyváros-hálózat térbeli jellemzői

10. A nagyvároshálózat „elrendeződésének „szabályossága” • Szabályos • Véletlenszerű • Koncentrált • ’50-es évek végén: legközelebbi szomszéd index (L) Lnégyszöges~2 Lhatszöges~2,149 L~1 L~0

11. Walter Christaller hatszöges rendszere 1933, Dél-Németország Települések telefonellátottsága 10 hierarchiaszint – 10 hatszög Magyarország városhálózata a Christaller-féle modell szerint

12. A 100 ezer főnél népesebb európai városok és népességsúlypontjai népességnagyság-kategóriánként

13. Városodás jellemzői • Városok/városlakók számát 4 tényező befolyásolja • A város hivatalosan elfogadott definíciója (statisztikai városfogalom) • Társadalmi-gazdasági fejlettségi szint • Településhálózat történelmi fejlődése • Természetföldrajzi viszonyok

14. Legközelebbi város távolsága • Elméleti átlagérték (Poisson eloszlás) D=1/(2*m0,5) Pontsűrűség m=n/T n=536, T=5,8 millió km2 m=0,00009 város/km2, D=52,01 km • Valós átlagos várostávolság DX cos D = sin jA* sin jB + cos jA* cos jB* cos (lB-lA) • Legközelebbi szomszéd index L = DX/D

15. A legközelebbi szomszéd index értékei a 100 ezer főnél népesebb európai városok egyes csoportjai esetében

16. Az európai városrendszer térbeli jellemzői A nagyvároshálózat „elrendeződésének „szabályossága” • Szabályos • Véletlenszerű • Koncentrált • ’50-es évek végén: legközelebbi szomszéd index (L) Lnégyszöges~2 Lhatszöges~2,149 L~1 L~0

17. Walter Christaller hatszöges rendszere

18. Legközelebbi város távolsága • Elméleti átlagérték (Poisson eloszlás) D=1/(2*m0,5) Pontsűrűség m=n/T n=536, T=5,8 millió km2 m=0,00009 város/km2, D=52,01 km • Valós átlagos várostávolság DX cos D = sin jA* sin jB + cos jA* cos jB* cos (lB-lA) • Legközelebbi szomszéd index L = DX/D

19. A legközelebbi szomszéd index értékei a 100 ezer főnél népesebb európai városok egyes csoportjai esetében

20. Az európai városhierarchia

21. Fogalmak • Városhálózat (Urbanisztkai Lexikon): • Városok rendszerének földrajzi leképeződése • Alapját a városok közötti kapcsolatok jelentik • Városhierarchia (Ubanisztikai Lexikon): • Különböző városi szintek rendszerén alapul • Az egymással szomszédos szinten álló városok alá- és fölérendeltségi viszonyban állnak egymással • Városrendszer (Tóth Z.: A településeink világa): • A hierarchia elismerése mellett a horizontális kapcsolatokkal is számol

22. Magyarország városhierarchiája

23. Városhierarchia jellemzői • Többdimenziós jelleg • Nagyság, infrastrukturális helyzet, intézmények, események • Hierarchia-szintek (pl. európai, országos és regionális funkciók) • Városok funkcionális osztályozása (szakosodás) • A népességszám és a városhierarchiában betöltött funkció közötti összefüggés • Országos városhierarchiák („vízfej”-szerepek)

24. Walter Christaller hatszöges rendszere 1933, Központi helyek elmélete Dél-Németországban Települések telefonellátottsága 10 hierarchiaszint – 10 hatszög Magyarország városhálózata a Christaller-féle modell szerint

25. Központi hely és vonzáskörzet elrendeződési módjai • Piaci elv (három központi hely vonzása érvényesül) • minden területet a lehető legkevesebb központi hely szolgáljon ki • Közlekedési elv (két központi hely vonzása érvényesül) • minél több település helyezkedjen el olyan főútvonal mentén, amely a központtal összeköti • Közigazgatási elv (egy központi hely vonzása érvényesül) • adminisztratív szempontból a vonzáskörzetet ne válasszák szét K=3 K=4 K=7

27. Az európai országok városhierarchiájának eltérései • Természeti környezet • Domborzat (Alpok) • Éghajlat (Skandinávia) • Természeti erőforrások (konurbációk) • Történelmi örökség • Birodalmi központok, határváltozások • Politikai berendezkedés • Centralizált (szoc.), föderatív • Közlekedési hálózatok • Sugaras, rácsos • Településhálózat-fejlesztés • Piaci, közigazgatási elv

28. Európa néhány országának városhierarchiája