G yógyszerügyi szakigazgatás

1. Gyógyszerügyi szakigazgatás

2. Gyógyszerügyi szakigazgatás

3. Gyógyszerügyi szakigazgatás • Mi a kutyafüle ez a tárgy? • Régen, másutt ma is: “gyógyszerügyi szervezés” - jó elnevezés? szervezni kell, vagy ismerni? Külföldön: „social pharmacy” - ? • Ennek egy részéből lett ez a tárgy, de a legjobb kiindulás: • mi az EU gyógyszerész-képzésre vonatkozó elvárása? lásd később!

4. A gyógyszerészetre vonatkozó szabályozás az oktatás stílusa... nem szabály-ismertetés nem úgy, mint a jogot...

5. Sokan lenézik • „Ez csak paragrafus…” • Biztos?

6. Ez nem “szervezés”! A gyógyszerészet a “szabályozott” területen van, a szabályok ismerete maga a szakmai élet! Ha mást nem, de ezt muszáj ismerni, különben nehézségei lesznek a pályán! Reménytelen megtanulni, ha nem érti meg az egész logikáját - ma kevesen is értik igazán!

7. Hogyan tanítjuk Alap: az OGYI, mint az államigazgatás (gyógyszerügyi igazgatás) résztvevője ismeretanyaga Plusz…

8. Az előadó tapasztalata • 30 év a magyar államigazgatásban (OGYI, ebből 23 év egyszemélyi vezető) • Nemzetközi gyógyszerhatósági együttműködés (KGST, EFTA, OECD, EU) • Nemzetközi gyógyszerszabályozási tanácsadó • UNIDO: Nicaragua • WHO: Türkmenisztán, Kazahsztán, Üzbegisztán, Uganda • EU: Bosznia-Herzegovina • Eddig hivatalosan 59 országban/államban • Nemzetközi szakmai munka (WHO: gyógynövény-értékelés/TCM, gyógyszerminőség/minőség-biztosítás, mellékhatás-szignál-értékelés)

9. Szakigazgatási ismeret kell, mert… Biztos, hogy kiismerjük magunkat a mindennapi szakmai életben? • Mit mondjak, ha megkérdik, hogy miért engedélyeznek ennyi gyógyszert? • Mit tegyek, ha a beteg • panaszt tesz a gyógyszertárban? • visszahozza a gyógyszert, mert szerinte nem jó? • Hozzájuthatok-e olyan gyógyszerhez, ami nálunk nincs engedélyezve? • Felelős-e a gyógyszertár-vezető az officinába cég által kitett gyógyszerreklám tartalmáért?

10. Tudjuk a helyes választ, és hogy mit tegyünk? • Nem hiszem, pedig ezek olyan egyszerű kérdések… • De a félév végén már ezt és még sokkal többet is tudunk, és főleg azt, hogy mit tegyünk!

11. Tehát itt nem “jogot” tanulnak, de nem is “elméletet”, hanem azt, hogy hogyan működik a gyógyszerügy és a gyógyszerészet! ? ?

12. Nagy igazságok... • Nem elég a tudás, ezt alkalmazni is kell! • Nem elég az akarás, tenni is kell! J. W. Goethe

13. Ugorjunk új témára!

14. Tehát: mit mond az Európai Unió a gyógyszerész egyetemi oktatásról?

15. A Tanács 85/432/EGK IRÁNYELVE... • ...a gyógyszerészet területén folytatott egyes tevékenységekkel kapcsolatos törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított rendelkezések összehangolásáról • 2. cikkely: 7 pontban foglalja össze, mit kell oktatni a graduális képzés során (nem a tárgyak, hanem az ismeretek)

16. A gyógyszerész ismerje • a gyógyszereket és a gyártásukhoz használatos anyagokat • a gyógyszertechnológiát és a fizikai, kémiai, biológiai és mikrobiológiai gyógyszerellenőrző vizsgálatokat • a gyógyszerek alkalmazását, hatását, metabolizmusát, toxicitását • a gyógyszerekre vonatkozó tudományos adatok értékelésének módját, hogy információt tudjon adni róluk • a gyógyszerészettel kapcsolatos jogi és egyéb szabályokat

17. Nézzük csat át még egyszer, a jelenlegi tárgyunk szempontjából!

18. A gyógyszerész ismerje • a gyógyszereket és a gyártásukhoz használatos anyagokat • a gyógyszertechnológiát és a fizikai, kémiai, biológiai és mikrobiológiai gyógyszerellenőrző vizsgálatokat • a gyógyszerek alkalmazását, hatását, metabolizmusát, toxicitását • a gyógyszerekre vonatkozó tudományos adatok értékelésének módját, hogy információt tudjon adni róluk • a gyógyszerészettel kapcsolatos jogi és egyéb szabályokat

19. Azaz: • Az öt fő témakör közül legalább másfél „hozzám tartozik”! • Ráadásul: „nincsenek tantárgyak, csak szakma van”!

20. Ugorjunk át új témára!

21. Miért olyan fontos a szabályok ismerete a gyógyszerészet területén? §

22. „Szabályozott” és „szabványosított” terület A termékek, szolgáltatások két, egymástól jól megkülönböztethető, de a valóságban éles határral el nem váló területre oszthatók

23. Szabványosított terület Piaci szabályozás Szabvány = = Megállapodás (Akkreditálás), tanúsítás Szabályozott terület Hatósági szabályozás Gyógyszerkönyv, előírások = = Rendelet, határozat Engedély, hatósági ellenőrzés Termékek, szolgáltatások Részletesen

24. Azaz: A „szabályozott” területen az államigazgatás irányít jogszabályokkal, határozatokkal, míg a „szabványosított területen a „piac”, minimum-standardoknak megfelelő szabványok révén, ami voltaképpen a piaci szereplők egymás közötti megállapodása

25. Hogyan értsük azt, hogy a szabvány „a piaci szereplők megállapodása”? 110 V 220 V ? dugasz ? aljzat

26. További példa volt...

27. A szabvány tehát főszabályként • Nem kötelező! • Azonban jogszabály kötelezővé teheti, pl. műszaki jellegű jogszabályok gyakran hivatkoznak szabványokra

28. Félreértések... • “a Gyógyszerkönyv a gyógyszerminőség szabványa” (Ez nem szabvány!) • gyógyszerkönyvi hivatkozás szabványra (lásd drogok!) • a “standard” angol szó magyar fordítása...

29. Következmény: gondolkoztak már arról, hogy… • Miért nincs szabvány a patikáról? • Miért a Gyógyszerkönyv, s nem egy Magyar Szabvány szól a gyógyszerminőségről? • Tehát miért van pl. „technikai” (pl. „purum”) és gyógyszerkönyvi minőségű sósav is?

30. Fogalmak • Engedély: hatósági jogkörrel rendelkező szerv határozata • Akkreditáció: az erről szóló törvényben kiemelt tevékenységek és termékek tanúsítása az állam által szervezett non-profit szervezet által (nálunk: Nemzeti Akkreditációs Tanács) kiadott tanúsítás: az adott szervezet megfelel a követelményeknek • Tanúsítás (szűkebb értelemben): erre akkreditált for-profit társaság igazolja, hogy egy termék vagy szolgáltatás vagy bevezetett minőségügyi rendszer megfelel a vonatkozó szabványoknak. (Tágabb értelemben az akkreditáció is egy speciális tanúsítás!)

31. Termékek, szolgáltatások Állam Tanú-sítók Akkreditációs Tanács Szabványosított terület Szabályozott terület

32. Hogyan kerültek a gyógyszerügyek a szabályozott területre? WHO: ennek hagyományai és egyre erősödő okai vannak!

33. A gyógyszerszabályozás történetéből • A gyógyszer speciális árú, hagyományosan problémák adódhatnak nem kellő minősége miatt, ezért nagyon hamar ellenőrzés alá került • Az ókori Egyiptomban, Kr. e. I. században írott szabályokat találunk, hogyan gyógyszerelje az orvos a beteget (büntetést is tartalmaz) • A Kr. u. I. században írott módszerek, hogyan ismerjük fel a hamisított szereket • Középkor, muszlim orzágok: a gyógyszerek készítését a Muhtasib (hivatalos személy, iskolákat, a Bazárt is felügyelte) a helyszínen ellenőrizhette

34. A gyógyszerszabályozás történetéből, 2 • Európa, XI-XII. sz.: törvény tiltja az orvosnak a gyógyszerészekkel való közös üzletet • Egyesült Királyság, törvény 1540-ben: „a gyógyszerészeket a helyszínen ellenőrzik, ha a gyógyszer rossz minőségű, hamisított vagy nem alkalmas a betegnek való beadásra”

35. A gyógyszerszabályozás történetéből, 3 • A XIX. sz. végétől ipari méretű gyógyszergyártás és –kereskedelem = megjelenik a nagymennyiségben történő szennyezettség = társadalmi nyomás a szabályozás szigorítására • Manapság: a gyógyszerek, gyártók, nagykereskedők számának proliferációja, egyes szereknek súlyos mellékhatásaik (lásd thalidomid: magzati deformáció), stb.: további társadalmi nyomás és még fejlettebb szabályozás

36. A gyógyszerszabályozás történetéből, 4 A legújabb jelenség: ipari méretben hamisított gyógyszerek Úgy néz ki, mint egy gyógyszer, de • nincs benne egyáltalán hatóanyag, vagy • van, de a feltüntetettnél sokkal kevesebb, vagy • megfelelő mennyiségű, de nagyon szennyezett, vagy • néha nem a minőség a rossz, „csak” felhasználja egy más cég reputációját és úgy tünteti fel a magáét, mintha annak a gyógyszere lenne

37. WHO: további érvek a gyógyszerszabályozás fenntartására, 1 Sok az érintett szereplő • Az ókorban: a „gyógyító” (aki készítette is szereit) + a beteg • Ma: rajtuk kívül hivatásos kutatók, gyártók, nagy- és kiskereskedők, reklámozók, orvoslátogatók, az „állam” (lásd gyógyszertámogatás!), magánbiztosítók… = egy sereg „harmadik személy” beavatkozása

38. WHO: további érvek a gyógyszerszabályozás fenntartására, 2 Gyógyszervizsgálat a forgalomba hozatali engedélyhez Ma a gyártóknak igen sokféle minőségi és hatásbizonyító (mind állatkísérlet, mind humán klinikai vizsgálat) kell elvégezni a forgalomba hozatali engedély előtt. Ha ez nincs jogszabályokkal előírva, a drága és/vagy hosszabb vizsgálatokat nem végeznék el. Ekkor a profit nagyobb, de a minőség és a terápiás előny/hátrány viszony rosszabb lenne! (Lásd: gyermekgyógyászati indikációk hiánya!)

39. WHO: további érvek a gyógyszerszabályozás fenntartására, 3 Tárolás-készletezés A gyógyszereknek limitált alkalmazhatósági időptartamuk van. Nem kontrollált, helytelen tárolás során gyorsan bomolhatnak. Következmények: • nincs terápiás hatás (vagy a vártnál gyengébb) • akár toxikus bomlástermékek jelennek meg

40. WHO: további érvek a gyógyszerszabályozás fenntartására, 4 Információ a gyógyszerekről A gyógyszerek többségét nem a beteg választja, hanem az orvos rendeli számára, aki viszont jórészt a gyártóktól-nagykereskedőktől szerzi a gyógyszerekről az információit. Ha csak „piaci” szabályozás lenne, ezt az információadást teljes mértékben a profit motiválná…

41. WHO: további érvek a gyógyszerszabályozás fenntartására, 5 Financiális megfontolások • Ha nincs szabályozás, vagy az nem megfelelő, a gyógyszert rendelő orvos teljesen „érzéketlen” a gyógyszerek költségei iránt: pazarlás. (Ez történhet akkor is, ha az állam fizeti a gyógyszereket!) • Ha a gyógyszerészek jövedelme jórészt a vény nélkül kiadható gyógyszerek (és egyéb termékek) eladásából ered, anyagi érdekük, hogy ezek közül a drágákat ajánlják

42. WHO: további érvek a gyógyszerszabályozás fenntartására, 6 Hibás gyógyszeralkalmazás és gyógyszerhiány Ez mind az egyén, mind a társadalom számára súlyos következményekkel jár Rossz példa: antibiotikumok hibás alkalmazása (aluldozírozás vagy nem a kellő ideig, pl. átmeneti gyógyszerhiány miatt) mikrobiális rezisztencia  más beteg kerül életveszélybe Jó példa: ha meggyógyítunk egy ragályos beteget, kiküszöböljük mások megfertőzését

43. Új téma: a „szabályok”

44. Milyen szabályok vannak az egészségügyben?

45. Milyen „szabályok” vannak? jogszabályok szokás, illem Etikai szabályok szakmai szabályok

46. Szabályok között élünk… • Szokás, illemszabályok nem mindig írottak, kultúránként változnakköszönés, kalaplevétel, teríték, zsömle balkézről… de lehet komoly kihatása is: muzulmán asszonyok, afrikai közösség: a férj dönt a nő helyett • Etikai szabályok adottszakmai közösségben jórészt írottak – részben szankcionálják „ezt várják tőled”MOK és MGYK, a MAGYOSZ-AIPM Etikai Kódexe, Helsinki Deklaráció „kigolyóznak a klubból” folytatódik

47. Szabályok közt élünk… folytatás • Szakmai szabályok jellemzően írottak „ilyen szakembertől az adott esetben elvárható” – a bíróság figyelembe veszi • Jogszabályok: kikényszeríthető! Negatív hatósági döntés, rendőri intézkedés, bírósági ítélet

48. A szabályok hierarchiája… Jog-szabályok Szakmai szabályok Etikai szabályok Szokás, illemszabályok

49. A szabályok hierarchiája + • Jogszabály alkotmány törvény kormányrendelet miniszteri rendelet (önkormányzati rendelet) • Szakmai szabály miniszteri irányelv módszertani levél szakirodalom -

50. 1997. évi CLIV törvény az egészségügyről 119. § (3) [az ellátás minőségének alapvető feltétele] “...érvényesüljenek a jogszabályokban foglalt… • [ha nincs, az] egyéb szakmai szabályok, így… a bizonyítékokon alapuló szakmai irányelvek, • ezek hiányában a módszertaniútmutatók… • hiányában a… szakirodalomban közzétett...”