Törzs: Puhatestűek – Mollusca

Törzs:Puhatestűek – Mollusca 7 osztálya közül 5 tengeri, ismertebbek: Ásólábúak, Fejlábúak

Jellemzőik I. • Szelvényezetlen test • Külső meszes ház/héj, köpeny, zsigerzacskó • Bőrizomtömlő„láb(ak)” • Fej szemekkel (gödör-, hólyag-) • Reszelőnyelv (radula), 3 szakaszos bélcsatorna, középbéli mirigy

Jellemzőik II. • Fésűkopoltyú • Nyílt keringés, szív szívburokban, néha vérfesték • Vesécske (metanephridium) • Dúcidegrendszer • Váltivarúak, néha hímnősek • 130.000 faj, nálunk 250

Osztály:Csigák – Gastropoda • Egyrészes, felcsavarodott ház: oszlop, tekercs, szájadék • Flexio, torsio, soknál részleges detorsio • Kitines állkapocs, előrehajló utóbél • Egy vesécske • Fejlett idegdúcok • 3 alosztályban 100.000 faj, nálunk 230

Alosztály:Keresztezett idegűek v. Elölkopoltyúsok • Nincs detorsio • Gyakori a szájfedő • Köpenyüreg (és kopoltyú) előretolódott • Átkereszteződött hosszanti idegtörzs • Váltivarúak • Többsége tengeri, mindkét rendjében néhány édesvízi és szárazföldi faj is van • 60.000 faj, hazai 28

Rend: Kétpitvarosok (Archaeogastropoda) • Két szívpitvar, többségénél két kopoltyú és vesécske is • Nálunk bödöncsiga (Theodoxus) 3 védett bennszülött faja: sapka alakú, vastag héjú ház, folyóvizekben

Rend: Fésűkopoltyúsok (Mesogastropoda) • Egy-egy szívpitvar, kopoltyú, vesécske • Elevenszülő csigák (Viviparus): a pete a petevezetőben kel ki, alga+zooplankton • Ajtóscsigák (Pomatias): csökevényes kopoltyú, légzés köpenyüreggel, szárazföldi • Gyakori: köz. vízicsiga, kavicscsiga • Ritka védett pl.: vakcsigák (Bithyospeum), folyamcsigák (Fagotia), szurokcsiga, patakcsiga

Alosztály: Tüdőscsigák (Pulmonata) • Édesvízi vagy szárazföldi • Nyálkatermelés • Zömmel növényevők • Kopoltyú nincs, köpenyüreg falából tüdő • Egyenesidegűek (detorsio) • Hímnősek: hímnős mirigy, szerelemtáska • 35.000 fajból hazai 200

Rend: Ülőszemű tüdőscsigák (Basommatophora) • Egy pár vissza nem húzható tapogató • Szem a tapogató tövében • Zömmel édesvízi fajok, sok métely-köztigazda, 30 hazai faj • Mocsári csigák: kúpos-tornyos ház, pl. májmételyes csiga, nagy mocsári csiga • Tányércsigák: korong alakú ház, „pótkopoltyú”: nagy tányércsiga, élescsiga

Rend: Nyelesszemű tüdőscsigák (Stylommatophora) • 2 pár tapogató, a hosszabb hátulsón ülnek a hólyagszemek • Szárazföldi, legfeljebb vízparti fajok • 25.000 fajból nálunk 170 • Borostyánkőcsigák: vízközelben • Zebracsiga (Zebrina): gyakori, köztigazda • Orsócsigák: karcsú magas balmenetes, szájadék zárólemezzel

Félmeztelen csigák: apró ház, ragadozók • Tarajos csupaszcsigák (Limacidae): házuk nincs, legalább farkukon taraj van, kártevők • Sima csupaszcsigák (Arion fajok): házuk és tarajuk nincs, kártevők, pl. spanyol lantoscsiga • Paránycsiga: legkisebb, ~1 mm • Éticsiga-félék: közel 40 faj, pl.: • Kórócsiga (Helicella obvia): lapos, egyik leggyakoribb, főleg száraz helyeken gyakran vastag rétegekben

Pannon csiga (Cepaea vindobonensis): változatos, csíkos, tömeges • Éti csiga (Helix pomatia): legnagyobb csigánk, gyakori, gyakran fogyasztják, főleg francia exportra gyűjtik, óvintézkedésként védett: méretkorlátozás, átvételi engedély, tenyésztik is

Osztály:Kagylók – Bivalvia • 2 részes héj (teknő), sarokpánttal vannak összeköttetésben, zárókészülék fogakkal • Többnyire két záróizom • Teknőket köpenylebenyek borítják • Láb lassú helyváltoztatásra • Szifók a szájnyílással ellentétes testvégen • Fej csökevényes, behúzódott

Páros lemezkopoltyúk szűrik a vízből a táplálékot, szájvitorlák szelektálnak • Radula nincs, gyomorban kristálynyél: morzsol, kever • Szív: 2 pitvar, 1 kamra, 2 aorta, körülnövi a belet • Páros vesécskék kapcsolatban szívburokkal • Többség váltivarú, szabadon úszó lárva főleg tengerieknél • 20.000 faj, nálunk 24

Rend: Eulamellibranchiata • „Najádok”, folyami és tavi kagylók (Unio és Anodonta fajok): lárváik halakon élősködnek (sebet vág, bőr benövi) • Gömbkagylók és borsókagylók (Sphaerium és Pisidium fajok): kerekded, apró, hímnős, ivadékait ivarérésig tárolja • Vándorkagyló (Dreissena): úszó lárvák, bisszuszfonalak

Törzs: Puhatestűek – Mollusca