840 likes | 991 Views
Képes Élménybeszámoló. Szlovákia, Felvidék. Katt. Az mindig konfliktusforrás, és az elégedetlenség, a gyűlölködés melegágya, ha egy nemzetet politikai döntések alapján szétválasztanak, és egy részét erőszakkal egy másik országhoz csatolják.
E N D
Képes Élménybeszámoló Szlovákia, Felvidék Katt.
Az mindig konfliktusforrás, és az elégedetlenség, a gyűlölködés melegágya, ha egy nemzetet politikai döntések alapján szétválasztanak, és egy részét erőszakkal egy másik országhoz csatolják. Sajnos, viszonyunkat a szomszédos Szlovákiával, ezek a történelmi események mérgezték meg és árnyékolták be a múltban és ennek hatása ma is, gyakran érződik. Jó lenne már tartósan megbékélni az adott helyzettel, és baráti, jószomszédi viszonyban élni egymással. Nem azt kellene hangsúlyozni, ami szétválaszt, hanem, ami összeköt.
Sahy /leánykori nevén /Ipolyság Ez a város esik legközelebb Budapesthez, a boldog „békeidőkben” ide jártunk csizmát, cipőt, sört venni és tankolni. Mindig ügyeskedni kellet a vámnál, ha cipőt akartunk venni, itthon előkerestük a legelhasználtabb párat, majd ott felvettük az újat, a régit, pedig belehajítottuk a szemetesbe. Mára nagyot fordult a világ, ma ők járnak hozzánk vásárolni, és még ügyeskedni sem kell.
Természetesen a vásárlási láz mellett, azért szakítottunk időt, megnézni a város nevezetességeit. A város, az Ipoly folyó két mentén, egy festői szépségű völgyben terül el.Az első írásos említés Ipolyságról a 13.századból való, a város ebben az időben Hont vármegyéhez tartozott, amelynek akkori székhelye Hont vára volt.
Dolny Kubin: A fogadtatás: Egy magyar utazási iroda ajánlotta az üdülést, mondván nagyon szép a táj, barátságosak az emberek, és a szállodában sok a magyar turista. Na, ebből egy volt csak igaz. Kitalálod, hogy melyik??? Ez egyéni utazás volt, és egy német csoport velünk egy időben érkezett, mindenkinek töltöttek welcome drinket, de amikor rájöttek, hogy mi magyarok vagyunk, kivették a kezünkből a poharat. Ez aztán a nagyvonalúság!
1996-ban, az Atlanta-i olimpia idején voltunk ott, és sikerült elintézni, hogy külön pénzért, kapjunk egy színes „Junoszt” tévét, / szép, piros színű volt /, és így sikerült nyomon követni az olimpia eseményeit. A magyarok már a 6. aranyéremnél, és sok ezüst ill. bronzéremnél tartottak, amikor megszületett Szlovákia első érme, egy bronz a sportlövészetben, a sportoló neve: Gönczi József
A városról: Az Árva folyó két partján, az Árva-hegység délnyugati részén fekvő, festői szépségű város, melyet a 13. században alapítottak, de a terület, köszönhetően ideális fekvésének, már a kelták korában is lakott volt. A környező dombokat megmászva gyönyörű kilátás tárul elénk. A közelben népszerű síközpont is található.
A város legrégebbi kulturális és történelmi műemléke a 14. századi tornyáról híres Alexandriai Szent Katalin-templom.
Árva vára: Valószínűsíthető, hogy a vár a tatárjárás után épült, Mikszáth szerint, templomos lovagok építették. A vár tulajdonjoga sokszor változott, több alkalommal volt királyi vár is. Mátyás ide záratta Várday Péter kalocsi érseket, ezekkel a szavakkal: "Arva fuisti, arva eris et inArva morieris". (Árva voltál, árva leszel, és Árva várában fogsz meghalni). A vár, ma múzeum, ahol megnézheted a vár történetét és egyéb kiállításokat.
Ó-Tátrafüred – Stary Smokovec: A település korábbi neve, Schmeks volt, mivel a legenda szerint környéken vadászó Csáky István a forrásnál ivó egyik falusi lányt németül így kérdezte: "Schmeckt es gut ( ízlik )?" A város mai neve, egyes kutatók szerint az ószláv smok (sárkány, manó) szóból származik.
Csáky, a környék földesuraként, egy erdészházat és egy vadászházat építtetett a forrás mellé. Tátrafüredet felvirágoztatása, Rainer György nevéhez fűződik, aki a népszerűvé tette a települést.
Ma a város, turisztikai központ, nyáron a kristálytiszta levegő, a hatalmas fenyvesek békés nyugalma vonzza a pihenni vágyókat, télen, pedig a síelők tízezrei indulnak innen, meghódítani a havas lejtőket.
Népszerű kiránduló és pihenőhely a közeli Csorba tó is. Selmecbánya: A város alapításának legendája Sebenitz nevű pásztorról szól, aki legeltette nyáját, és két szalamandrára lett figyelmes. Az egyik háta ezüst-, a másik arany színben csillogott. Ezek hívták fel a pásztor figyelmét a vidék arany- és ezüstlelőhelyeire. A szalamandrák ma is ott őrzik a település kincseit a város címerében.
Egy másik legenda szerint, a korabeli Magyarország hármas lakat alatt volt, amelyeket fel kellett nyitni, hogy az ország európai nagyhatalommá válhasson. Az egyik lakat rézből, a másik ezüstből, a harmadik, pedig aranyból készült. Az elsőhöz a rézkulcsot Besztercebánya, a másodikhoz az ezüst kulcsot Selmecbánya, míg az arany kulcsot Körmöcbánya adta.
Selmecbánya egy különleges város egyedülálló környezetben. Nagyon gazdag város volt, élénk kereskedelmi forgalommal, a városban fontos bányahivatalok, ismert tudományos és művelődési intézmények működtek. Ezeknek emlékét őrzik ma is a középkori paloták, gazdag polgárházak, és a szűk girbe-gurba utcácskák is, a régi kis bányászházak között. Történelmi belvárosát az UNESCO a világörökség részének nyilvánította. Mikszáth Kálmán írta a városról: „Ha a pokolban egyszer az a gondolatjuk támadna az ördögöknek, hogy várost építsenek, az bizonyosan olyan lenne, mint Selmecbánya”
Szentháromság-tér:Ez a tér volt mindig a város legfontosabb fóruma. Itt iktatták be a polgárokat jogaikba, és itt tettek a bányászok fogadalmi esküt, sőt a különféle politikai megnyilatkozásokra is itt került sor, itt szentelték a zászlókat is. A Szentháromság-szobrot az 1710. évi pestis járvány megszűnésének emlékére állították.
Városháza: A korábban egyemeletes épület mai alakját 1787-88-ban nyerte, és tornyát is ekkor építették. A torony nevezetessége az óra, melynek mutatói fordítva jelzik az idő múlását: a kismutató jelzi a perceket, a nagy, pedig az órákat. Ennek oka a monda szerint az, hogy a városon rendszeresen átutazó kereskedők nem voltak hajlandóak hozzájárulni az óratorony építési költségeihez, így a helyi polgárok úgy döntöttek, hogy akkor ne is tudják leolvasni a pontos időt az óráról.
Kálvária: Három templom és sok apró kápolna alkotja. A felső templomot német, a középsőt magyar, az alsót tót templomnak is hívták, mert búcsú alkalmával ilyen nyelven miséztek bennük.
Selmecbánya legértékesebb objektumaihoz tartozik a Kammerhof (Kamaraudvar) épülete, amely a város történelmi részének a legkiterjedtebb építészeti komplexuma. Az épületben, múzeum és állandó kiállítások is vannak, melyek a bányászat fejlődését mutatják be, a bányászati tudományokat, és az egyszerű bányászok életét egyaránt. Bányászati és Kohászati Akadémiát az 1700-as évek közepén Mária Terézia alapította, mely később erdészeti szakkal is bővült.
AKlopacska:Ennek a fatoronynak a hangja volt az ébresztő, a kopogás a város minden részébe elhallatszott. A Klopacska hangjára kigyúltak a hegyoldalakon az apró bányászházacskák ablakai, majd elindult a völgy irányába a sok száz bányász, kezükben a pislogó bányamécsesekkel.
Csontváry művészetét is megihlette a táj és a város szépsége
A Vág völgye: Szlovákia leghosszabb folyója, melynek két ága van a Fehér Vág és a Fekete Vág, melyek a Liptói medencében egyesülnek majd a folyó Zsolna, Trencsén és Pöstyén érintésével, Komáromnál folyik a Dunába.
Jókai Mór írja: „Vannak vidékek, amiknek igéző hatása az emberi kedélyre el nem tagadható, amiknek múltja belesugall a jelenbe. Pozsonytól felfelé haladva, elénk tárul az elragadó szép Vágvölgy, minden fordulata egy-egy új, megkapó, festői panorámát mutat elénk.” A nagy mesemondót is megigézte a gyönyörű táj. Zsolna: Ősi település, a középkorban a reformáció egyik bástyája, a zsolnai zsinaton mondták ki az evangélikusok az elszakadást. A főtéren találhatjuk a Beszterce ostroma, című Mikszáth regény egyik helyszínét, az Úri szállót.