Korszakváltás küszöbén

1. Korszakváltás küszöbén Közép-Európai Ingatlankonferencia Győr, 2010. március 24. Bencsik János

2. Befagyott építőipar I. • Négy év alatt 40 százalékkal csökkent az építőipar teljesítménye • 2010 januárjában 13,5 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi adatokhoz képest • Az épületek építése ágazatban 28,1 százalékos a visszaesés • A mikro vállalkozások teljesítménye 70 százalékot zuhant • Az építési anyagok kereskedelme 30-50 százalékkal csökkent • Az építőanyag-ipar 20-70 százalékos forgalom visszaesést könyvelhetett el

3. Befagyott építőipar II. • A tégla- és cserépgyártás teljesítménye két év alatt 38 százalékra zsugorodott • A hazai értékesítés részaránya 18 százalékra csökkent • A szektor alkalmazottainak száma 57 százalékra esett vissza • Az új lakások építése gyakorlatilag leállt, s az idén várhatóan 20 ezer alá esik a használatba vett lakások száma • Az építésgazdaság munkaerő-vesztesége elérte az ötvenezret

4. Befagyott építőipar III. • A lakás felújítási piac megrendelési állománya 30-40 százalékkal csökkent • A kereslet visszaesése árversenyt generált • A lakásfelújítás vállalási ára 10-20 százalékot esett • Érzékelhetően nőtt a számla nélküli teljesítések aránya • Az alkalmi munkakönyv megszüntetése tovább szaporítja a fusibrigádok számát

5. Korszakváltás küszöbén állunk A globális és helyi szinten jelentkező pénzügyi és gazdasági problémák csak tünetek. A valódi ok az erőforrások túlfogyasztása. A kialakult válság kezelését és tartós megoldását is ennek megfelelően, merőben új gondolkodással kell megközelíteni.

7. Nézzünk Magyarország energiatükrébe! • Földgázfelhasználásunk túlsúlyos. • Megújuló-energia hasznosításunk minimális. • A hazai épületállomány részesedése meghatározó a végenergia-felhasználásban. • Épületeink energiafelhasználása pazarló.

8. Energiagazdálkodási kockázatok • Energiafüggőségünk meghaladja a 62 százalékot • A felhasznált földgáz négyötöde importból származik • A gazdasági növekedés „kényszere” nem teszi lehetővé a természeti és társadalmi erőforrások elégséges mértékű megújulását

9. Szemlélet- és irányváltásra van szükség • A vállalkozás szabadságának elvét tiszteletben tartva, a jelenleginél erősebb állami szerepvállalásra van szükség • Az Európai Unió által megfogalmazott elvárások teljesítését nemzeti érdekeink figyelembe vétele mellett kell megtervezni és végrehajtani

10. Rendszerszemlélet és súlypontképzés • Cél az ország energiafüggőségének csökkentése: energiatakarékosság, energiahatékonyság, megújuló energiák részesedésének növelése • Cél a lakhatási feltételek javítása: meglévő lakásállomány korszerűsítése, évi 40 ezer új lakás építése • Cél a leromlott állapotú és pazarló közintézmények felújítása

11. Decentralizált erőtér I. • Rendszerszemléletű fejlesztések és súlypontképzés – tudatos piacépítés • A hazai energia-szerkezet módosítása és a megújuló energiaforrások részarányának növelése • Az energiatermelés és felhasználás hatékonyságának javítása • A kapcsolódó ipar és szolgáltatás tudatos bővítése • Valós érdekek felmérése – társadalmi párbeszéd

12. Decentralizált erőtér II. • Fel kell értékelni a magyar társadalom jelenleg „kis befolyású” szereplőinek – lakosság, önkormányzat, KKV – érdekeit • Intézkedések és erőforrások integrációja • Intézményi háttér megteremtése: „zöld bank”, mentori hálózat • Új kormányzati szervezeti háttér felépítése

13. Nemzeti épületkorszerűsítési program • Takarékos otthonok és közintézmények • Felemelkedő magyar építőipar – foglalkoztatottság bővülése • Az ország energiafüggőségének oldása • Éghajlatvédelem • Nagy átbocsátóképességű, normatív alapon működő, komplex pályázati rendszer • Építészeti, épületgépészeti beavatkozások + megújuló energiák felhasználása • Termékek, szolgáltatók, kivitelezők akkreditációs rendszere + monitoring

14. Otthonteremtési program • A polgári kormány lakástámogatási gyakorlatának tapasztalataira alapoz • A gyermekvállalási kedv növelésének egy összetett eszközrendszerét alakítja ki • Ennek csupán egy része érinti a lakástámogatási rendszert • A hosszú távú lakáspolitika államilag támogatott előtakarékosságra alapoz • Ugyanakkor nagy hangsúlyt fektet a bérlakásépítésre is, hogy akinek nincs elegendő önereje, azt az állam ne kényszerítse kezelhetetlen hitelcsapdába

15. Nemzetgazdasági fordulatra van szükség • Tartósan és jelentősen csökkennie kell a nemzetgazdaság külső függésének • Sokszínű, sok lábon álló lokális gazdaságnak kell kiépülnie • Az áraknak magukban kell foglalniuk az ökológiai és társadalmi költségeket

16. Elsődleges nemzetgazdasági szempontok • Összkormányzati szinten koordinált stratégiára, ágazati politikákba integrált cselekvési tervekre van szükség • Elsődleges nemzetgazdasági szempontok: - az élelmiszer önrendelkezés biztosítása - az ivóvízellátás nemzeti kézben tartása - az energiafüggésünk csökkentése - vízkormányzási, hidrológiai fejlesztések megvalósítása - demográfiai helyzetünk stabilizálása és fejlesztése - a lakosság környezeti- és klímatudatosságának erősítése az oktatás minden szintjén - hazai energetikai képzés megtépázott tekintélyének helyreállítása - az építőipari szakképzés minőségének javítása