Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Tisza-tó Térsége LE

1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Tisza-tó Térsége LE A gazdasági és közösségi élet fejlesztése a Tisza-tó Térségében Budapest, 2009 November 27. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

2. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

3. Tisza-tó Térsége LE – Összefoglaló a térségről A(z) Tisza-tó Térsége LE területe 15 települést foglal magába, melyek közül 3 város. A térség lakossága 48,696 fő, a városokban élő lakosok száma 25,886 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Közszféra szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 A térségben összesen 8 db fő fejlesztési prioritás és 29 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A térségben összesen 31 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 58%-a, 18 db – a(z) Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 15 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 6 db – a(z) Oktatás mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

4. A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Közszféra szektor Tisza-tó Térsége LE – Általános áttekintés Négy legnépesebb település Vállalkozások, jelentős szektorok Általános információk Népesség 48,696 Tiszafüred 12,523 fő Vállalk. száma létszám szerint (db) Legtöbb vállalk. adó szektor Kereskedelem, javítás Települé-sek száma 15 Kunhegyes 8,600 fő Legnagyobb fogl. szektor Városok száma 3 Kunmadaras 5,953 fő Közszféra Hátrányos helyzetű települések száma 14 Abádszalók 4,763 fő Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Települések száma, ahol... ...nincs szélessávú internet 1 8 Fő fejlesztési prioritások száma 29 Fejlesztési intézkedések száma ...nem elérhető mindhárom mobilhálózat 0 31 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma ...nincs helyközi autóbusz-megálló 0 15 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma ...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park 0 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

5. Tisza-tó Térsége LE – HPME allokáció összefoglaló A legtöbb forrás – 2,061,452 EUR – a A turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímhez lett rendelve Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR) • Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása • 5 • 810,000 • A turisztikai tevékenységek ösztönzése • 15 • 2,061,452 • Falumegújítás és -fejlesztés • 1 • 95,000 • A kulturális örökség megőrzése • 3 • 375,000 • Leader közösségi fejlesztés • 6 • 335,092 • Leader vállalkozás fejlesztés • 1 • 80,000 • Leader képzés • 4 • 252,000 • Leader rendezvény • 7 • 552,500 • Leader térségen belüli szakmai együttműködések • 2 • 230,000 • Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések • 2 • 115,500 • Leader komplex projekt • Leader tervek, tanulmányok 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

6. A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Tisza-tó Térsége LE - Legfontosabb probléma és lehetőség Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség • - Vonalas infrastruktúra fejletlensége • - Munkahelyek hiánya • - Magas a szezonális munkák és munkahelyek aránya • - Ifjúsági civil szervezetek hiánya • - Szubszidiaritás hiányosságai • - Jellemző társadalmi apátia • - Helyi érdekek és pályázati kiírások összehangolatlansága • - A társadalmilag periferizálódó, demográfiai offenzív cigány résztársadalom • - Települési népességmegtartó képesség gyengesége (képzett fiatalok nagyfokú elv.) • - Provincializmus • - Képzettségi hiányosságok • - Veszélyeztetett családok, idősek, fiatalok • - A többgenerációs munkanélküli családok • - Kistérségi civil együttműködések • - Működő és magántőke bevonása • - Hálózatosodás • - Más térségek tapasztalatainak megismerése • - Szakképzési szerkezet átalakulása • - Közigazgatási szerkezet korszerűsödése • - Informáltság javulása • - Térségi kulturális-művészeti potenciálok • - Foglalkoztathatósági és foglalkoztatási feltételek javulása • - EU és hazai források feltárása • - Az agrártermelési struktúra átalakulása • - Természeti értékekre alapozott fejlesztések • - Termál- és gyógyvíz kincs hasznosítása • - Gazdaság diverzifikációja • - Helyi termékvertikum kialakítása • - Termelési kapcsolatok erősítése • - Teljes termékpályás beruházások Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

7. Tisza-tó Térsége LE – A stratégia alapvető célja Fő célunk az alulról jövő kezdeményezéseken alapuló, fenntartható gazdaságfejlesztés. A Tisza-tó Térsége természeti és társadalmi értékeire, település hálózati sajátosságaira építve a kistérségi versenyképesség erősítése, valamint a térségen belüli területi különbségek csökkentése. A versengés és rivalizálás helyett előtérbe kerül a kooperáció, partnerség mind a vállalkozások, mind a köz-, civil- és vállalkozói szféra között. A gazdaság diverzifikációjával, a helyi termékvertikum kialakításával hatékonyabbá és jövedelmezőbbé válik a térség termelése, mely lehetőségek elősegítik a helyi adottságokhoz igazodó, jövedelmező termelési szerkezet kialakulását. A természeti értékek, épített környezet megőrzése mellett a térségi hagyományok ápolása, terjesztése segíti elő a helyi közösségek fejlődését, együttműködését, valamint az értékek fennmaradását, ezzel hozzájárulva a helyi identitástudat erősítéséhez. Mindezek megvalósítása eredményeként elvárható, hogy a térség a lakosság, a gazdasági élet szereplői és a turisták számára vonzó, hosszú távon biztonságosan fejleszthető és életképes legyen. Fejlődésével bekapcsolódjon a felzárkózás folyamatába, hosszú távon fenntarthatóvá és versenyképessé váljon. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

8. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

9. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/1 A Tisza-tó Helyi Vidékfejlesztési Közösség térségének fejlesztési stratégiájának középpontjában az alulról jövő kezdeményezéseken alapuló fenntartható módon történő fejlődés elősegítése áll. Ennek megfelelően az alapvető cél az érintett 15 településen, azaz Abádszalókon, Berekfürdőn, Kunhegyesen, Kunmadarason, Nagyivánon, Tiszaburán, Tiszaderzsen, Tiszafüreden, Tiszegyendán, Tiszaigaron, Tiszaörsön, Tiszaroffon, Tiszaszentimrén, Tiszaszőlősön és Tomajmonostorán a belső eredetű települési potenciálra alapozott, ökonómiai, ökológiai és társadalmi szempontból fenntartható fejlődésének az elősegítése oly módon, hogy a fejlődés a környezeti értékek megőrzésével és fejlesztésével növelje a kistérség versenyképességét és tegye lehetővé a területi különbségek felszámolását. A folyamat eredményeként a versengő, egymás hatását korlátozó látásmód helyett előtérbe kerül a kooperáció, a partnerség mind a vállalkozások, mind a köz- és a civil szféra között. A gazdaság diverzifikációjával, a helyi termékvertikum kialakításával hatékonyabbá és jövedelmezőbbé válik a térség termelése, mely lehetőségek elősegítik a helyi adottságokhoz igazodó, jövedelmező termelési szerkezet kialakulását. A természeti értékek, épített környezet megőrzése mellett a térségi hagyományok ápolása, terjesztése segíti elő a helyi közösségek fejlődését, együttműködését, valamint az értékek fennmaradását, ezzel hozzájárulva a helyi identitástudat erősítéséhez. Mindezek megvalósítása eredményeként elvárható, hogy a térség a lakosság, a gazdasági élet szereplői és a turisták számára vonzó, hosszú távon biztonságosan fejleszthető, jövedelmező és életképes legyen. Fejlődésével bekapcsolódjon a felzárkózás folyamatába, hosszú távon fenntarthatóvá és versenyképessé váljon. Olyan fejlődési folyamatokat kell megalapozni és szolgálni, melyek révén megőrizhető a térség, a települések és településrészek funkcionális gazdagsága, a lakó-, üdülő-, intézményi-, munkahelyi funkciók egysége. El kell kerülni a további mono-funkcionális területek kialakulását (pl. a településektől elszakadó új üdülőterületeket). 8 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

10. A térség környezeti állapota 1/2 A térség 87-98 m tengerszint feletti magasságú síkság. A felszínen némi változatosságot a löszös homokkal fedett buckák jelentenek. A kistérségben ezen túlmenően találhatók morotvák is, melyek a Tisza mederváltozásának emlékei. A vidék érdekesebb felszíni képződményei még a sokfelé előforduló kunhalmok is. Mérsékelten meleg, száraz éghajlatú, vízhiányos terület. A talajvíz kémiai típusa Na-hidrogénkarbonátos, gyakran Ca-Mg-hidrogénkarbonátos foltokkal keverve. A térség jelentős termál- és gyógyvízkincsét jelenleg csak Berekfürdő, Kunhegyes, Tiszafüred és Tiszaörs hasznosítja, bár több település is rendelkezik fúrt termálkúttal. Természeti értékeit tekintve gazdag és változatos a kistérség. A terület része a Hortobágyi NP-nak. Az országos jelentőségű védett területek nagysága 17–18 000 ha. A térség kiemelt turisztikai értékei a Tisza-tó és a Tisza folyó. A Tisza-tó fő jellegzetessége, hogy nevével ellentétben nem tó, hanem a Tiszát és a régi hullámtereit egyesítő átfolyásos rendszerű síkvidéki víztározó. A térséget a nagyobb arányú ipartelepítés elkerülte, így annak környezetkárosító hatásával sem kell számolni. A tó vízminőségét nagymértékben meghatározza a folyó vízminősége. A Tisza belépésekor a tóba jelentősen csökken a vízmozgás sebessége, ami feliszaposodáshoz vezet. A Tisza gazdag P- és N tartalma nagy terhelés a tározónak, növeli az eutrofizálódás mértékét. Gondot okoz az algásodás, a hínárosodás és a sulyomterjedés. Az épített emlékek feltárására, megvédésére irányuló elképzelések a térségben aránylag kis számú műemléki vagy műemlék jellegű védettséggel bíró örökségre, épületre támaszkodhat. A tiszafüredi kistérség településein és a két csatlakozó helységben mintegy 30 műemléki védelmet élvező építmény található, ebből a szempontból meglehetősen szegény vidéken járunk. Ez a történelmi előzmények ismeretében nem véltetlen, hisz a török háborúk idején szinte mindegyik település többször is elpusztult vagy hosszabb-rövidebb időre elnéptelenedett. 20-24 szakrális jellegű építmény mellett 5 jelentősebb kúria, 2 csárda, egy-egy szélmalom, sóház és néhány népi lakóház tartozik a szigorúan védett örökség csoportjába. 9 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

11. A térség környezeti állapota 2/2 További kastélyok, kúriák és egyéb, helyi védelemre méltó építmények várnak még felújításra. Az épített örökség részét képezik még azok az alkotások, melyek 1896-tól jelentek meg a települések közterein. A legutóbbi másfél-két évtizedben ezek száma örvendetesen gyarapodott. A kistérség településeinek régi temetőiben több neves személyiség nyugszik. Az egyes települések történetében meghatározó szerepet játszó nemesi- földbirtokos famíliák, történelmi személyiségek, egykor köztiszteletnek örvendő helyi szereplők emlékének ápolása egyre inkább előtérbe kerül. A helyi identitás szempontjából ez igen fontossá válik. Mindez intézménynévadásban, állampolgári kezdeményezésekben is megnyilvánul. A helyi értékek védelmének jelentőségére vall, hogy az utóbbi időben több izraelita sírkert is védelem alá került. 10 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

12. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2 A Tiszafüredi kistérség 13 települése, így maga a teljes kistérség a 67/2007. (VI.28.) OGY határozat és a 311/2007. (XI.17.) Korm. Rendelet szerint a 33 leghátrányosabb kistérségek közé tartozik, társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések. A kistérség az Észak-Alföldi régióban a belső periférián helyezkedik el, melynek okai az infrastrukturális hiányosságok (pl. utak rossz állapota), a szakképzett munkaerő, munkahelyek hiánya, kevés a vállalkozások és a betelepülő gazdasági társaságok száma. A kistérség valamennyi településére jellemző, hogy természeti kincsekben és látnivalókban gazdag, mint például a termálvíz, amelyet a legtöbb település nem használ ki (lefojtott kutak). Tiszafüred: Jász-Nagykun-Szolnok megye legészakibb pontján, a Közép-Tiszavidéknek nevezett középtáj centrumában, a Tisza-tó mellett, a Tiszafüred- Kunhegyesi sík, a Hortobágy, a Heves- és Borsodi-ártér határában fekszik. Kunhegyes: a megye keleti részén, a történelmi Nagykunság északi peremén, a Tiszafüred - Kunhegyesi sík déli részén található. Abádszalók: a település a megye északkeleti részén, a Tisza bal partján, a Tisza-tó legnagyobb öble mellett, a Tiszafüred- Kunhegyesi sík peremén helyezkedik el. Nagyiván: a falu Jász-Nagykun-Szolnok megye keleti határa mentén, két alföldi középtáj- a Hortobágy-vidék és a Közép-Tiszavidék- egymástól sokban eltérő területének határán, a Tiszafüred - Kunhegyesi sík és a Hortobágy peremén fekszik Tiszabura: a község a megyehatárhoz közel a Tisza bal partján fekszik. A kistérség egyetlen települése, ahol a roma kisebbség a legnagyobb számban él. Tiszaderzs: a község a megye északi részén a Tisza-tó partján található, a természeti adottságai turisztikai szempontból kiválóak, viszont kihasználatlanok. Tiszagyenda: a falu Kunhegyes vonzáskörzetéhez tartozik és szorosan kapcsolódik hozzá mind gazdasági, mind humán infrastruktúra és erőforrás szempontjából is. Tiszaigar: a falu a megye északi részén, Tiszafüred vonzáskörzetéhez tartozik és szorosan kapcsolódik hozzá mind gazdasági, mind humán infrastruktúra és erőforrás szempontjából is. 11 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

13. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2 Tiszaörs: a falu a megye keleti részén, a történelmi Nagykunság és az egykori Heves vármegye határán, nem messze Hortobágytól, a Tiszafüred - Kunhegyesi sík keleti részén található Tiszaroff: a megye északi részén, a Tiszafüred- Kunhegyesi sík nyugati peremén, a Tisza mai folyása mellett fekszik. A település határának nyugati fele már a Heves-ártér területére esik. Tiszaszentimre: a megye északi részén, a Tiszafüred - Kunhegyesi sík közepén, az egykori történelmi Nagykunság határához közel fekszik. Tiszaszőlős: a falu a megye északi részén, Tiszafüred vonzáskörzetéhez tartozik (történelmileg a város része is volt) és szorosan kapcsolódik hozzá mind gazdasági, mind humán infrastruktúra és erőforrás szempontjából is. Tomajmonostora: a megye északi részén fekszik. Az aktív keresők között a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma és aránya magas. 12 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

14. Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Kereskedelem, javítás Építőipar Szállítás, raktározás, posta és távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Pénzügyi közvetítés Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

15. 2. Néhány nagy vállalat 1. Sok kis/közepes méretű vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között(%) • A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából • Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai • Kereskedelem, javítás Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

16. A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 29%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 8% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 7% 13% Építőipar 29% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 12% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 5% 3% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 14% 9% Egyéb szolgáltatás 0% Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

17. A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 24%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 14% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 24% 7% Építőipar 12% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 4% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 6% 1% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 4% 3% Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 26% 0% Egyéb tevékenység * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

18. Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 14.4%, ami 1.9 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül(százalék) • Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 14.4% • Változás 2003-hoz képest 1.9 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

19. A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2 A munkanélküliség alakulása szempontjából a térség megyén belül a hátrányos helyzetű térségek közzé tartozik. A nyilvántartott álláskeresők aránya magasan meghaladja mind az országos, mind pedig a megyei átlagot. A foglalkoztatás a legalább 5 főt foglalkoztató térségi székhelyű vállalkozásoknál, továbbá létszámhatártól függetlenül a költségvetési szerveknél, a nonprofit szervezeteknél, a kereskedelemben, a mezőgazdaságban, valamint a vendéglátás-idegenforgalom területén jellemző. A kistérségbe tartozó kis és középvállalkozókat tőkeszegénység jellemzi. Ezek a vállalkozások mind számukat, mind gazdasági fejlettségi szintjüket tekintve elmaradnak a hazai átlagtól. A kistérség humán erőforrás bázisa erősségként is értékelhető. Rendelkezésre áll nagyszámú szabad munkaerő, a képzettségi színvonal is rövid időn belül - munkaerő-piaci képzéseknek köszönhetően - a munkaerő-piaci elvárásokhoz alakítható. A középfokú végzettséggel rendelkezők között - a mezőgazdasági múlt miatt - sokan rendelkeznek szakirányú végzettséggel. A magasan kvalifikált – főleg fiatal – szakemberek jelentős része elhagyja ugyan a kistérséget a tanulmányai befejezése után, azonban megfelelő munkahely és elismertség esetén megtarthatók a lakóhelyükön. A roma kisebbség lakosságon belüli aránya országosan is a legmagasabbak közé tartozik. A születéskor várható élettartam a térségben alacsonyabb az országos átlagnál. Magas az eltartottak aránya, ami a településekre jelentős szociális terheket ró. A jövedelmi színvonal országos átlag alatt van. Térségi különbségek a munkaerőpiac alakulásában A munkaerőpiac kínálati oldala ŘNemenkénti összetétel alakulásánál: az utóbbi két év tendenciájaként megfigyelhető, hogy a nők aránya jelentősen csökkent (48,8%) az előző évekhez viszonyítva (előzőekben meghaladta az 50%-ot). 18 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

20. A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2 ŘEllátás szerinti összetétel: 55,9% rendszeres szociális segélyben, 8,4% álláskeresési támogatásban részesül, ellátásban nem részesül 28,3%, valamint pályakezdő 7,4%. ŘIskolai végzettség szerinti összetétel alakulása: 8. általános és az alatti 57,7%, szakmunkás végzettségű 30,0%, középiskolai (gimnázium, szakközép) végzettségű 11,5%, felsőfokú (főiskola, egyetem) 0,8%. Minden évben jelentős azoknak a száma, akik munkaerő-piaci képzés keretében többségében keresletre épülő szakmai képzésben vesznek részt. ŘPályakezdő munkanélküli fiatalok száma (200-300 fő). 2006. év végére csökkent az előzős évekhez viszonyítva, összetételére jellemző azonban, hogy mintegy 50%-a alacsony iskolai végzettségű. Munkaerőpiac keresleti oldalának alakulása A munkaerőpiacra jellemző, hogy eltűntek a több száz főt foglalkoztató nagyüzemek. Meghatározóak a mikro- és kisvállalkozások. A meglévő vállalkozások működése stabil. Továbbra is jellemző a munkaerő-kereslet alakulására a szezonalitás (mezőgazdaság, kereskedelem, turizmus). A kistérség településein a legnagyobb foglalkoztatók az önkormányzatok. A térségben jelentős kiskereskedelmi hálózat (COOP, REÁL) is működik a családi vállalkozások mellett. 19 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

21. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése Leírás Érték Legjelentősebb szektor • A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma 4 db A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 15%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak Legjelentősebb település • Tiszafüred székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma 5 db Foglalkoztatás abszolút értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma 1,727 fő Foglalkoztatás relatív értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 15% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

22. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 4 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 1 • Tiszafüred Város Önkormányzata • Tiszafüred • 7511 Általános közigazgatás • 575 • Közszféra 2 • Középtiszai Mg. Zrt. • Kunhegyes • 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 195 3 • Kuntej Rt. • Tiszafüred • 166 4 • Nagykun-Hús Kft. • Kunhegyes • 1511 Húsfeldolgozás, -tartósítás • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 130 5 • Hydrogép Kft. • Kunhegyes • 2710 Vas, acél, vasötvözet-alapanyag gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 126 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

23. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 4 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 6 • Gönczi és Fia Kft. • Kunhegyes • 2871 Vas, acél tárolóeszköz gyártása • 126 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 7 • Kunság Népe Zrt. • Kunhegyes • 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 120 8 • Füredgép Kft. • Tiszafüred • 2811 Fémszerkezet gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 104 9 • Szivárvány Református Gyermekotthon és Támogató Szolgálat • Tiszafüred • 8531 Szociális ellátás elhelyezéssel • Közszféra • 95 10 • Józsa Kft. • Tiszafüred • 4521 Épület, híd, alagút, közmű, vezeték építése • Építőipar • 90 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

24. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/1 A térségben regisztrált vállalkozások száma mindössze 9,0 %-a (2842) a megyebeli vállalkozások számának. A vállalkozási aktivitás a térségben meglehetősen alacsony, egy km2-re általában mindössze 2 vállalkozás számítható, amely a megyei (5 vállalkozás/km2) és az országos (9 vállalkozás/km2) átlagnál jóval szerényebb. A vállalkozási aktivitás mutatója (48 működő vállalkozás/1000 lakos) a tiszafüredi térségben mind a megyei (61), mind pedig a régiós átlagtól (59) elmarad. A lakosság vállalkozási aktivitása - összefüggésben a jövedelmi viszonyokkal - tehát gyenge. Ez településenként számottevőnek mondható eltéréseket takar (Tiszafüred: 62, Abádszalók, Kunhegyes, Tiszaörs: 50-51, Tiszabura: 19, Tomajmonostora: 18). A térségben a vállalkozások 27 százaléka (527) társas vállalkozásként (korlátolt felelősségű vállalkozásként, betéti társasági, részvénytársasági formákban) működött. Nemzetgazdasági megoszlásukat tekintve 14 százalékuk a mezőgazdaságban tevékenykedett, 23 százalékot tesz ki az ipar és építőipar együttes hányada, ugyanilyen arányt képvisel a kereskedelem és kimagaslóan magas a szálláshely-szolgáltatás részesedése, amely 9 százalékot meghaladó. Az arányokat a megye más kistérségeihez, illetve az országos átlaghoz hasonlítva, a mezőgazdaság jelentősége mellett a Tisza-tóhoz kapcsolódó szolgáltatási ágazatok szerepe emelhető ki. Létszám-kategóriák szerint Tiszafüreden és körzetében a társas vállalkozások 87 százaléka 10 főnél kisebb létszámot foglalkoztat, 57 az ennél több, de 50 fő alatti létszámot alkalmazó és 13 sorolható a közepes méretű vállalkozások közé. A vállalkozások közel háromnegyedét, 1420-at egyéni vállalkozásként működtették. Főtevékenységük alapján 28 százalékuk a kereskedelemben dolgozik, 17 százalékuk az ingatlanügyletekkel és a gazdasági szolgáltatásban, háromtizedük a nem említett egyéb szolgáltatási ágakban. A megyei és országos átlagnál nagyobb hányaduk található a mezőgazdaságban (9 százalék). 23 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

25. A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben Számuk a térségben Számuk a térségben Non-profit szervezet típusa Non-profit szervezet típusa Kultúrával kapcsolatos tevékenység 16 Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 3 Vallással kapcsolatos tevékenység 5 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 12 Sporttal kapcsolatos tevékenység 22 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 12 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység 42 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 4 Oktatással kapcsolatos tevékenység 46 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 0 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 11 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 1 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 6 Nemzetközi kapcsolatok 0 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 17 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 13 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 4 Politikai tevékenység 2 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

26. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2 1989-2006 között 217 nonprofit szervezetet jegyeztettek be az akciócsoport területén. A térség három városa öntevékeny polgárai kezdeményezték a bejegyzések 58 %-át. A városok és vidékük közötti, település-hierarchiából fakadó különbség a térségben a helyi társadalom önszerveződésében nem jelentős. Ez is jelzi térségünk rurális jellegét. Az eltelt másfél évtized során a bejegyzettek 33 %-a megszűnt vagy szünetelteti működését, ami magas, a hazai hátrányos helyzetű térségekre jellemző arány. Különösen kedvezőtlen, hogy a megszűnés a társas nonprofit szervezetek körében nagyobb arányú (43 %). A mintegy 140, ma is működő nonprofit szervezet közül sok az esélyegyenlőség elősegítése és a környezeti fenntarthatóság szempontjából hasznos munkát végezhet. A célvagyont működtető alapítványok kevés alaptőkével indultak, de az oktatás-képzés, a kultúra és közművelődés, a szociális ellátás és a településfejlesztés terén forrásteremtést és társadalmi aktivitást fejtenek ki. Tiszafüreden, Kunhegyesen, Abádszalókon, Tiszaburán és Tiszaroffon több olyan kulturális célú alapítvány is van, amely a hagyományápolás, a művelődés, a közművelődés révén megvalósuló közösségszervezés fontos elősegítője. Ezek, az értékek feltárása, őrzése és továbbadása terén lehetnek partnerek a vidékfejlesztési tevékenységben. A kistérség egészének vagy részének fejlesztését célul tűző, célvagyont működtető szervezetek a legátfogóbb módon tudnák elősegíteni a vidékfejlesztési célkitűzéseket. Kunhegyesen és Tiszafüreden működik ilyen jellegű alapítvány. A legnépesebb szervezetszámot a sporthorgász, a postagalambsport egyesületek, és a vadásztársaságok képviselik. A falusi turizmus, a hagyományőrzés és a lovassport támogatására, fejlesztésére Kunhegyesen, Kunmadarason és Abádszalókon jöttek létre egyesületek. Az elmúlt 16 esztendőben a településeken 13 gazdakör, illetve agrárérdekekhez kötődő önszerveződő csoport is létrejött, ám közülük több megszűnt. Fontos szereplői lehetnek a társadalmi-gazdasági fejlődésnek a polgárőrök egyesületei. Csak néhány és rövidéletű város- és faluvédő, környezetvédő, településbarát-településfejlesztési célú szervezet található a térségben (Tiszafüred, Berekfürdő, Kunhegyes). 25 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

27. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2 A nagycsaládosoknak Kunhegyesen és Tiszafüreden alakult egyesületük, a mozgássérültek ugyanitt alapítottak egyesületet vagy csoportot Esélyegyenlőség előmozdítása, a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi integrálódásának segítésében Abádszalókon, Kunhegyesen, Kunmadarason és Újszentgyörgyön jegyeztettek be alapítványi szereplőket. A cigányság önszerveződése is nagy fontosságú. Elsősorban Tiszaburán, Tiszaroffon és Kunmadarason jöttek létre olyan szervezetek, amelyek az érdekvédelem mellett kulturális célkitűzések megvalósításán is dolgoznak. Összességében: társas nonprofit szervezetek közül mintegy 40-45, az alapítványok közül mintegy 20 olyan szervezettel számolhatunk, amely a helyi vidékfejlesztésben és közösségépítésben fontos tényező lehet. Ezek fele rendelkezik olyan feltételekkel, amely lehetővé teszi a tényleges bekapcsolódást. 26 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

28. 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) A térség összesített lakossága 2002-2006 között 1,273 fővel csökkent, ami arányosítva 3%-os csökkenést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben Térség összlakossága 49,969 49,600 49,377 49,114 48,696 Éves változás -263 -418 -369 -223 • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1,273 fővel csökkent • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 3%-kal csökkent Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

29. A térségben az aktív korú lakosság aránya 63%, ami 3 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben Aktív korú lakosság Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 3% 3% 0-2 év 3% 3% 3-5 év 11% 13% 6-14 év 63% 60% 15-59 év 20% 21% 59 év felett Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

30. A térségben elsősorban a 1-5 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 3% 2% 0 általános 14% 9% 1-5 általános 13% 9% 6-7 általános 30% 26% 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül 4% 4% Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 17% 17% Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel 6% 9% Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel 7% 12% 1% 2% Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül 4% 10% Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

31. A térség demográfiai helyzete 1/2 A Tiszafüredi kistérség településeinek demográfiai jellemzőit egyrészt a megyére is jellemző tendenciák, másrészt az adott települések népességmegtartó, illetve népességeltartó képessége befolyásolják. A települések népességére is jellemző az alacsony termékenység, a viszonylag magas halandóság miatti népességfogyás, amit még a kistérséget érintő negatív vándorlási különbözet is kedvezőtlen irányba befolyásol. A települések lakónépességének száma 45.890 fő. Ennek a népességnek a negyede a térség központjában, Tiszafüreden él. A megye többi kistérségéhez viszonyítva a tiszafüredi számít a legritkábban lakott kistérségnek 48 fő/km2-es népsűrűségével. Ezen belül a mutató a térség központjában, Tiszafüreden a legmagasabb (71 fő/km2). A teljes térségre vonatkozó népsűrűségi mutató nem egészen kétharmada a megyei átlagnak. 2006 végére a térség községei közül Tiszaburán jutott egy km2-re a legtöbb lakos (61 fő/km2), a legkevesebb pedig Tiszaigaron (25 fő/km2). A második legnépesebb településen, Kunhegyesen 54 fő lakik egy km2-en. A térségen belül legkevesebben Tomajmonostorát lakják, azonban a település kis területe miatt a népsűrűségi mutató eléri az 52 fő/km2-t. A 2001. január 31-i, illetve 2006. év végi lakónépesség-számot összehasonlítva megállapítható, hogy az eltelt időszakban területünkön jelentős, 3,2 %-os népességfogyás következett be, mely meghaladja a megye egészére számított (2,9 %) értéket. Ez évente átlagosan mintegy 250 fős csökkenésnek felelt meg. Összehasonlítva a megye többi kistérségével az állapítható meg, hogy az említett népességvesztés mind számát, mind arányát nézve az egyik legmagasabb a megye hasonló térségei között. Az utóbbi fél évtizedben a megyében a halálozások száma rendre meghaladta a születések számát, és ez volt jellemző a térségben is, melynek eredményeként természetes népességfogyás figyelhető meg. A halálozások száma a 2002-es esztendőben igen jelentős emelkedést mutatott, és 1000 lakosra vetítve közel 2 fővel haladta meg az előző évit. A népességfogyás alakulásában a vizsgált időszak elején a természetes fogyásból eredő népességvesztés játszott nagyobb szerepet, a vándorlási veszteségek növekedése azonban oda vezetett, hogy a 2002-es esztendőtől a vándorlási különbözet negatívuma, illetve az ebből származó népességvesztés már kis mértékben meghaladta a természetes fogyás mértékét. 30 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

32. A térség demográfiai helyzete 2/2 A kistérségbe költözők és az onnan elvándorlók köre jelentős nagyságú népességcsoportot érintett. 1998-2002 között mintegy 8400 beköltözés és 9000 elköltözés történt és ezzel öt év alatt 620, évi átlagban 120 fővel csökkent a kistérség lakossága, tehát a vizsgált öt év alatt összesen 17 ezer fő változtatott a jelzett értelemben lakóhelyet. Ez a népességmozgás elegendően nagy ahhoz, hogy – a természetes népmozgalmi folyamatokkal együtt – befolyásolja a lakosság demográfiai és egyéb jellemzők szerinti összetételét, valamint közvetve a születések és halálozások alakulását is. 31 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

33. Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) Infrastrukturális adottság • Szélessávú Internet 1 7% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a 0% • Mindhárom mobilhálózat 0 • Helyközi autóbusz-megállóhely 0 0% • Közművesített, közúton elérhető ipari park 15 100% • Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen 0 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

34. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés Közmű ellátottság Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás • Felnőtt átképzési központ Ipari parkok • Ipari park Kultúra • Mozgókönyvtári állomáshely • Filmszínház Pénzügyi szolgáltatások Telekommuni-káció Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

35. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás Gazdaságfej-lesztési szervezetek • Ipari kamara • Agrárkamara • Rotary típusú klub Egészségügyi ellátás • Szülészeti ellátás • Egészségügyi kommunikációs pont Természeti adottságok Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr. Natura 2000 területek Egyéb infrastruktúra • Életház Közbiztonsági szolgálat Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

36. A térség infrastrukturális adottságai 1/2 Az infrastrukturális mutatók igen kedvezőtlen képet festenek. Az ivóvizet helyi mélyfúrású kutakból nyerik. Fejlesztésre szorul még a víz gáztalanítása, vastalanítása. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 96,2%. A közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba csupán 3 település van bekötve: Abádszalók, Kunhegyes, Tiszafüred, s ez együttesen a lakások 15,4%-át érinti. A vezetékes gázhálózat kiépült, a bekapcsolt lakások aránya a lakásállomány százalékában 57,9%. A vezetékes telefon fővonalak kiépültek. A villamos energia terén 100 százalékos ellátottságról beszélhetünk. A kistérség három megyével (Hajdú-Bihar, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplém) szomszédos, bár ez utóbbi megyéhez nincs biztosítva a közvetlen közlekedési kapcsolata. Az M3-as autópálya nehezen érhető el a közép-tiszavidéki településekről. A kistérséget, mind északnyugat-délkelet (33. számú), mind délnyugat-északkelet (34. számú) irányba főutak metszik, a Füzesabony-Tiszafüred-Debrecen, a Tiszafüred-Karcag, valamint a Kisújszállás-Kál-Kápolna vasútvonal érinti. A belterületi burkolt utak aránya 61%, melyek települési eloszlása igen kedvezőtlen. Gondot okoz egyrészt az összeköttetés hiánya, másrészt a meglévő utak állapota. A lakosság távolsági közlekedése autóbuszokkal megoldott, amelyet jól szervezettnek, megfelelő járatsűrűségűnek tartanak. Ez alól kivétel Tomajmonostora, ahol alacsony a buszjáratok sűrűsége és nincs összehangolva a MÁV járataival. Több település tervezi buszpályaudvar illetve buszmegálló építését. A fő csatlakozási pontok, ahol átszállási lehetőség van vonatra, illetve további buszokra, Tiszafüred és Kunhegyes. Ez utóbbi szárnyvonalak fenntartása az egész kistérség érdeke. A Tiszán való átkelés Kiskörén (közös közúti-vasúti üzem), valamint a Jászság és a Nagykunság között nem kielégítő, hiányzik egy Tisza-híd, illetve számos helyi hálózati elem fejlesztése indokolt, a burkolt kerékpárút kiépítése is csak részleges. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei közlekedésfejlesztési koncepció szerint a középtávú (2007-2013) feladatok az alábbiak: - Gyöngyös-Heves-Abádszalók-Kunhegyes-Kisújszállás-Mezőtúr-Szarvas vonal főúttá fejlesztése (magába foglalva a pusztataskonyi Tisza-hidat), - Tápiógyörgye - Jászladány - Besnyszög - Kőtelek - Tiszabő - Kunhegyes főútvonal kialakítása I. 35 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

37. A térség infrastrukturális adottságai 2/2 ütem, - Karcag - Kunmadaras összekötő út főúttá fejlesztése, - Tiszaörs - Tiszaszentimre összekötő út megépítése, - Kunhegyes - Karcag összekötő út megépítése. 36 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

38. A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Térségi adat 0.02 0.16 1.83 2.24 Országos átlag 0.02 0.04 1.81 0.68 Térségi adat az országos átlag százalékában 139% 387% 101% 328% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

39. Települések főbb jellemzői 1/3 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Abádszalók • Város • 4,763 • Közszféra • 15.08% • 46,599 • 0.254 • 8.021 Berekfürdő • Község • 1,114 • Közszféra • 6.19% • 428,795 • 72.509 • 39.465 Kunhegyes • Város • 8,600 • 9.54% • 380,655 • 0.000 • 0.103 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Kunmadaras • Nagyközség • 5,953 • 17.54% • 264,587 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Nagyiván • Község • 1,278 • 12.26% • 328,017 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Tiszabura • Község • 2,924 • 28.43% • 174,451 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Tiszaderzs • Község • 1,317 • 18.99% • 338,520 • 0.000 • 0.325 • Közszféra * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 38

40. Települések főbb jellemzői 2/3 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Tiszafüred • Város • 12,523 • Közszféra • 8.59% • 490,740 • 0.520 • 1.950 Tiszagyenda • Község • 1,131 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 14.93% • 255,517 • 0.000 • 0.109 Tiszaigar • Község • 915 • 12.10% • 309,131 • 0.000 • 0.329 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Tiszaörs • Község • 1,435 • 12.19% • 338,520 • 0.438 • 0.157 • Közszféra Tiszaroff • Község • 1,899 • 18.54% • 280,710 • 0.000 • 0.018 • Közszféra Tiszaszentimre • Község • 2,389 • 12.49% • 319,411 • 0.000 • 0.049 • Közszféra Tiszaszőlős • Község • 1,690 • 15.93% • 310,148 • 0.000 • 0.088 * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 39

41. Települések főbb jellemzői 3/3 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Tomajmonostora • Község • 765 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 12.58% • 283,371 • 0.000 • 0.000 {TelFoJell.1.Nev} • {TelFoJell.1.M355} • {TelFoJell.1.M354} • {TelFoJell.1.Szektor} • {TelFoJell.1.M115} • {TelFoJell.1.M440} • {TelFoJell.1.Magas} • {TelFoJell.1.Alacsony} {TelFoJell.2.Nev} • {TelFoJell.2.M355} • {TelFoJell.2.M354} • {TelFoJell.2.M115} • {TelFoJell.2.M440} • {TelFoJell.2.Magas} • {TelFoJell.2.Alacsony} • {TelFoJell.2.Szektor} {TelFoJell.3.Nev} • {TelFoJell.3.M355} • {TelFoJell.3.M354} • {TelFoJell.3.M115} • {TelFoJell.3.M440} • {TelFoJell.3.Magas} • {TelFoJell.3.Alacsony} • {TelFoJell.3.Szektor} {TelFoJell.4.Nev} • {TelFoJell.4.M355} • {TelFoJell.4.M354} • {TelFoJell.4.M115} • {TelFoJell.4.M440} • {TelFoJell.4.Magas} • {TelFoJell.4.Alacsony} • {TelFoJell.4.Szektor} {TelFoJell.5.Nev} • {TelFoJell.5.M355} • {TelFoJell.5.M354} • {TelFoJell.5.M115} • {TelFoJell.5.M440} • {TelFoJell.5.Magas} • {TelFoJell.5.Alacsony} • {TelFoJell.5.Szektor} {TelFoJell.6.Nev} • {TelFoJell.6.M355} • {TelFoJell.6.M354} • {TelFoJell.6.M115} • {TelFoJell.6.M440} • {TelFoJell.6.Magas} • {TelFoJell.6.Alacsony} • {TelFoJell.6.Szektor} * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 40

42. Települések egy mondatos jellemzése 1/8 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Munkanélküliség.” • „Turizmus.” • Abádszalók • „A településen található utak állapota: jelenleg sok út szorul aszfaltozásra, ahhol eddig csak útalap van. Vannak olyan utak, ahol még útalap sincs. Ez a probléma jelenleg turisztikai romboló hatású. A község fedett medencéje rettenetesen elavult, gyakorlatilag nincs. Rgy jó minőségú fedett fürdő megléte nagy előrelépést jelentene a település árbevételében.” • „A turizmus fejlesztése. Fürdő fejlesztése. Települési közutak fejlesztése. Kulturális élet fejlesztése.” • Berekfürdő 41 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

43. Települések egy mondatos jellemzése 2/8 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Magas munkanélküliség. Tőkeerős vállalkozások hiánya. Közlekedési összeköttetések rossz állapota.” • „Termálturizmus. Mezőgazdasági adottságok jobb kihasználása. Szellemi tőke aktivizálása. Innovációs készség.” • Kunhegyes • „Kevés a tőkeerős vállalkozás. Gazdasági és szociális hátrányban szenved a település, a kisebbség aránya jelentős. A munkanélküli lakosság képzetlen, sokan 8 általános iskolai végzettséggel sem rendelkeznek. Rossz a közbiztonság. A kisebbség jelentős aránya miatt irreális és eltúlzott a törvényi szabályozással szociális kiadásokra és a hátrányos helyzet miatt oktatási intézményekre” • „A repülőtér 768 ha-os területének fejlesztésbe vonása, melynek alapjai megtörténtek azzal, hogy a geodéziai kimérések elkészültek és megvalósult a felépítmények földhivatali átvezetése. Ez alapozza meg a részletes szabályozási terv elkészítését. A legfontosabb lehetőség az ipar telepítése és munkahely teremtésre is a repülőtéren kialakítandó ipari területnek alkalmas rész ipari par” • Kunmadaras 42 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

44. Települések egy mondatos jellemzése 3/8 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Munkanélküliség.” • „Mezőgazdaság fejlesztése.” • Nagyiván • „Munkanélküliség, szociális feszültségek.” • „Turisztikai lehetőségek, Tisza-part, horgász-tó, csónakázó-tó, munkaerő túlkínálat.” • Tiszabura 43 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

45. Települések egy mondatos jellemzése 4/8 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Közbiztonság, munkanélküliség, szegénység, járdák és szilárd burkolatú utak hiánya.” • „Idegenforgalom, horgász-, vadász-, családi turizmus.” • Tiszaderzs • „Munkanélküliség. Közút hálózat rossz állapota. Piacképes szakképzettséggel nem rendelkezők magas aránya. A munka világából évek óta tartósan kiszorultak magas aránya. Működő-, befektetői tőke hiánya. Szezonális és időjárásfüggő turizmus. Kevés a minőségi kereskedelmi szállás férőhely.Tisza-tó medre fokozatosan feltöltődik, eliszaposodik.” • „Tisza-tó léte. Turizmus fejlesztése. Helyi mezőgazdasági termékek fejlesztése. Mezőgazdasági termények feldolgozottsági szintjének növelése. Biotermelés. Alternatív energiatermelés fejlesztése.” • Tiszafüred 44 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

46. Települések egy mondatos jellemzése 5/8 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Munkanélküliség, infrastruktúra hiánya, elavultsága.” • „Turisztikai és munkahely teremtő beruházások. Infrastruktúra hálózat fejlesztés.” • Tiszagyenda • „Munkanélküliség, az abból adódó pénzhiány. 1000 fő alatti lakosság, nagy arányú migráció. Saját intézmény hiánya, azok társulási formában való működtetése.” • „Turizmus fejlesztése. A fajgazdag arborétum adta lehetőségek kihasználása. Szürkemarha géncentrum fejlesztése. A Hortobágy közelségének kihasználása a település forrásainak kiegészítésére.” • Tiszaigar 45 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

47. Települések egy mondatos jellemzése 6/8 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „kismértékű foglalkoztatás. Nagy mértékű forráshiány. Túlméretezett önkormányzati intézményrendszer. Csekély mértékű jövetelemtermelő képesség. Népesség elöregedése.Tőkehiányos vállalkozások.” • „Európai szintű települési arculat. Falusi turizmus fejlődése.” • Tiszaörs • „A munkahelyek száma kevés, magas a munkanélküliség. A főközlekedési útvonalaktól távol esik a település, ezért az ipar fejletlen. A mezőgazdasági területek gyenge minőségűek. A munkaképes korúak és a fiatalok nagy rész elvándorol a településről.” • „A település természeti adottságai nagyon jók. Elsősorban a Tisza, Holt-Tisza, Gói-tó, de a Tisza-tó közelsége is kedvez a vízisportok, horgászat kedvelőinek. Fejlődési lehetőséget az ökoturizmus fejlesztése adhat.” • Tiszaroff 46 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

48. Települések egy mondatos jellemzése 7/8 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Munkanélküliség, elöregedés, csökkenő lakosságszám, vállakozások hiánya- ebből eredően minimális adóbevétel, a nagy intézményhálózatot nehéz fenntartani, a községet megközelítő közutak rossz minőségűek.” • „Termálvíz (kút) van. Vadászat.” • Tiszaszentimre • „A belterületi utak mintegy 70%-ának kiépítetlensége. A Tisza-tó partján egyedül a településnek nincs a Tiszához kivezető kiépített útja. Korszerűtlern és rossz állagú a rendelő ás óvoda épülete. Nincsenek kialakított parkok. Nincs játszótér. Az autóbusz várók felújításra szorulnak. A nagyobb mezőgazdasági vállalkozásokat ki kell telepíteni a falu szélén kijelölt ipari területre.” • „Életkörülmények javulása.” • Tiszaszőlős 47 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

49. Települések egy mondatos jellemzése 8/8 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Munkanélküliség.” • „Mezőgazdaság fejlesztése.” • Tomajmonostora • „{TelepulesJell.1.Ny248}” • „{TelepulesJell.1.Ny249}” • {TelepulesJell.1.Nev} 48 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

50. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok