1 / 31

GAZDASÁGPOLITIKA

GAZDASÁGPOLITIKA. 2002 és 2010 között. A MAGYAR GAZDASÁGPOLITIKA 2002-2006 KÖZÖTT I. 2002: Választási év, választási ígéretek, rekord mértékű államháztartási hiány (de módszertani váltás is!) Fiskális expanzió folytatása (50 %-os közszolgálati béremelés, 13. havi nyugdíj)

clare
Download Presentation

GAZDASÁGPOLITIKA

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. GAZDASÁGPOLITIKA 2002 és 2010 között

  2. A MAGYAR GAZDASÁGPOLITIKA 2002-2006 KÖZÖTT I. 2002: Választási év, választási ígéretek, rekord mértékű államháztartási hiány (de módszertani váltás is!) Fiskális expanzió folytatása (50 %-os közszolgálati béremelés, 13. havi nyugdíj) Erős forint árfolyam Alacsonyabb gazdasági növekedés Európában Haderőreform 2003. január: Spekuláció a forint ellen (erősíti a valuta árfolyamát) – kamatcsökkentési hullám, intervenció

  3. AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSA

  4. A MAGYAR GAZDASÁGPOLITIKA 2002-2006 KÖZÖTT II. 2003. I. negyedév: romló makrogazdasági adatok 2003. június: a Forint árfolyamsáv-közepének áthelyezése (gyakorlatilag leértékelés) Megindul az árfolyam-gyengülés  jegybanki alapkamat emelése (6,50 %-ról 12,50 %-ra) Ikerdeficit tartóssá válik (külső + belső egyensúlytalanság)

  5. MTI – 2003. JÚNIUS 4. Budapest, 2003. június 4., szerda (MTI) - A kormány és a Monetáris Tanács közösen úgy döntött, hogy a forint ingadozási sávjának közepét 2,26 százalékkal, 282,36 forintra tolta el az eddigi 276,1 forintról - jelentette be László Csaba pénzügyminiszter szerdán, a kormányülést követően. A 2,26 százalékos - 6,26 forintos - sáveltolás következtében az erős sávszél 240,01 forintra emelkedett a korábbi 234,69 forintról. A gyenge sávszél 324,71 forint lett 317,51 forint helyett. Az ingadozási sáv továbbra is plusz-mínusz 15 százalék. A döntés azután született, hogy a kormány áttekintette a gazdaság helyzetét, s úgy vélték: javítani kell a versenyképességet rövid és hosszú távon egyaránt. Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a szerdai tájékoztatón elmondta, hogy a kormány kezdeményezte a sáveltolást, amelyet megvitatott a Monetáris Tanács, és végül közös döntés született. Hozzátette: az exportőrök számára az erős sávszél 240 forintra való emelése nagyobb biztonságot jelent, mivel ennél erősebb nem lehet a forint. A jegybankelnök véleménye szerint mind a gazdaságnak, mind az exportőröknek nagyobb ösztönzésre van szüksége, s ezt tükrözi a forint sávközepének eltolása. Az inflációs célkitűzéssel kapcsolatban Járai Zsigmond elmondta: átlagos 250 forintos euró/forint árfolyam esetén elérhető, hogy év végére 4,6 százalékra, a jövő év végére pedig 3,9 százalékra mérséklődjön az éves infláció. Hozzáfűzte azt is, hogy korábban 245 forint/eurós árfolyammal számolt az MNB. A forint sáveltolását Járai Zsigmond szerint azt tette lehetővé, hogy a kormány 75-76 milliárd forintos költségvetési korrekciót hajt végre, s ezt a lépést a jegybank üdvözli. De a szigorúbb költségvetési politikának együtt kell járnia a teljesítményekhez jobban igazodó bérkiáramlással is - tette hozzá. Mivel a tájékoztató kora délutáni idején a devizapiacon 1 euróért már 270 forintot is elkértek, Járai Zsigmond kérdésre válaszolva kijelentette, nincs szükség beavatkozásra a forint védelmében.

  6. FORINT/EURÓ ÁRFOLYAM ALAKULÁSA (2001-2003)

  7. AZ IRÁNYADÓ KAMATLÁB ALAKULÁSA

  8. A MAGYAR GAZDASÁGPOLITIKA 2002-2006 KÖZÖTT III. 2004: Adóemelések (ÁFA-kulcsok: 0%↑5%; 12%↑15%)  infláció átmeneti növekedése, magasabb GDP-növekedési ütem. 2004. május 1. Csatlakozás az Európai Unióhoz 2004. szeptember: Gyurcsány Ferenc a kormányfő 2004-től elsősorban a világgazdasági környezetnek köszönhetően ismét exportorientált a növekedés

  9. A MAGYAR GAZDASÁGPOLITIKA 2002-2006 KÖZÖTT IV. 2006: Választási év, ÁFA-csökkentés (25%-ról 20%-ra) rekordmértékű államháztartási hiány. 2006. szeptember: tüntetések, zavargások A kiigazítások felismerésének szükségessége. Döntés kiigazítási intézkedésekről, illetve reformszerű elemek megvalósításáról (2006, 2007-től): • Leépítés az államigazgatásban • Fejlesztési részhozzájárulás bevezetése a felsőoktatásban • A nyugdíjrendszer megváltoztatása • Átalakítások az egészségügyben • Adó- és járulékváltozások

  10. A GDP-NÖVEKEDÉS ÖSSZETEVŐI (2002-2006)

  11. A MAGYAR GAZDASÁG 2007 ÉS 2010 KÖZÖTT I. Lassuló reál GDP-növekedés, 2009-ben recesszió: 2007. I. negyedév: 2,6% 2008. I. negyedév: 1,8% II. negyedév: 1,0% II. negyedév: 2,1% III. negyedév: 0,8% III. negyedév: 1,3% IV. negyedév: 0,7% IV. negyedév: -2,5% 2009. I. negyedév: - 6,7% 2010. I. negyedév: -1,1% II. negyedév: -7,5% II. negyedév: 0,6% III. negyedév: -7,2% III. negyedév: 1,7% IV. negyedév: -5,2% IV. negyedév: 1,9%

  12. A REÁL-GDP NÖVEKEDÉS ALAKULÁSA(%, FORRÁS: KSH, 2010.12.09.)

  13. JAVULÓ KÜLSŐ EGYENSÚLY(FORRÁS: MNB, 2010.11.29.)

  14. INGADOZÓ, LASSAN MÉRSÉKLŐDŐ INFLÁCIÓ (FORRÁS: MNB, 2010.11.29.)

  15. MAGAS, 10% FELETTI MUNKANÉLKÜLISÉG (FORRÁS: MNB, 2010.11.29.)

  16. A MAGYAR GAZDASÁG 2007 ÉS 2010 KÖZÖTT II. A 2007-es és a 2008 I. féléves alacsonyabb növekedés okai: • mezőgazdasági teljesítmény visszaesése • építőipari termelés jelentős csökkenése • kiigazítások - állami megrendelések visszafogása • reformlépések elhalasztása • háztartások fogyasztásának csökkenése • kevés beruházás A 2008-2009-es visszaesés okai: • világméretű pénzügyi-gazdasági válság hatása 2010-ben lassú fellendülés, kilábalás (1,2%-os növekedés)

  17. A BUX-INDEX ALAKULÁSA 2007-BEN(FORRÁS: BÉT)

  18. A FORINT EURÓ ÁRFOLYAMÁNAK ALAKULÁSA (2007)

  19. A BUX-INDEX ALAKULÁSA 2008-BAN(FORRÁS: BÉT)

  20. A FORINT EURÓ ÁRFOLYAMÁNAK ALAKULÁSA (2008)

  21. GAZDASÁGPOLITIKAI INTÉZKEDÉSEK - 2008 Nyugdíjváltozások – nyugdíj melletti munkavégzés szigorítása, nyugdíjszámítás változása (járulékok levonása) – emellett három nyugdíjemelés (5; 1,1; 1,1%) A forint árfolyam-ingadozási sávjának eltörlése (febr.) Népszavazás a reformadókról (vizitdíj, kórházi napidíj, felsőoktatási részhozzájárulás) Az MSZP-SZDSZ koalíciójának felbomlása A világválság begyűrűzése, megállapodás az IMF-fel.

  22. GAZDASÁGPOLITIKAI INTÉZKEDÉSEK - 2009 Április: kormányváltás – (válságkezelő) Bajnai-kormány A közszféra béreinek befagyasztása, a 13. havi fizetés eltörlése ÁFA-emelés (20-ról 25 %-ra), 13. havi nyugdíj eltörlése (helyette szigorú feltételekhez kötött nyugdíjprémium) Adóváltozások elfogadása a 2010-es évre (szuperbruttó bevezetése, SZJA-kulcsok csökkentése (17, 32), sávhatár emelés (5 millió Ft), társasági adó, eva emelése, jövedéki adók emelése, vagyonadók (mindenekelőtt ingatlanadó)) Új típusú lakástámogatás szigorú feltételekkel

  23. A BUX-INDEX ALAKULÁSA 2009-BEN(FORRÁS: BÉT)

  24. A FORINT EURÓ ÁRFOLYAMÁNAK ALAKULÁSA (2009)

  25. GAZDASÁGPOLITIKAI INTÉZKEDÉSEK - 2010 Az Alkotmánybíróság eltörölte a vagyonadót A MALÉV visszavásárlása A devizahitelezés szigorítása Rekord alacsony mértékű irányadó kamatláb (5,25%) Kormányváltás (2/3-os többséggel – Orbán-kormány) Adóváltozások (alacsonyabb társasági adókulcs – 250 M Ft adóalapig 10%; különadó a pénzügyi szektorra, a kiskereskedelemre, távközlésre, energiaellátásra; 98%-os különadó a végkielégítésre) Magánnyugdíjpénztári befizetések átutalása a költségvetésbe („államosítása”) A tárgyalások megszakadása az IMF-fel.

  26. A BUX-INDEX ALAKULÁSA 2010-BEN(FORRÁS: BÉT)

  27. A FORINT EURÓ ÁRFOLYAMÁNAK ALAKULÁSA (2010)

  28. EMELKEDŐ HOZAMOK, ROMLÓ ORSZÁGKOCKÁ-ZATI FELÁRRAL JÁRÓ LEMINŐSÍTÉS (FORRÁS: KOPINT-TÁRKI, 2010.12.14.) MOODY’s: BAA3-; S&P: BBB-; FITCH: BBB-; JAPAN CRA: BBB+

  29. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!TOVÁBBI SZÉP NAPOT KÍVÁNOK!

More Related