Download
1 / 11
E N D
Geodézia Készítette: Kósik Márk
A geodézia fogalma: A geodézia vagy földméréstan, a Föld alakjának és méreteinek meghatározásával, valamint a Föld felszínén levő természetes alakzatok és mesterséges objektumok alakjelző pontjainak meghatározásával foglalkozó tudomány. A geodézia görög eredetű szóösszetétel, szó szerinti fordítása: földosztás. Ez a fordítás azonban nem fedi az említett tevékenység fogalmát, így a földosztásnál tágabb értelemben használják világszerte. Ugyanez mondható el a gyakran használt földméréstan szavunkra is.
A geodézia feladatai: a földbirtok- és országhatárok, valamint az épületek alapjainak kitűzése, a térképek készítéséhez szükséges terepfelmérések elvégzése, de a földrajzi helymeghatározás és a navigáció is a geodézia feladata. A geodézia és a térképészet rendkívül szorosan kapcsolódik egymáshoz, mivel a térkép nem más, mint a földmérők által meghatározott pontok helyzetének grafikus ábrázolása, esetenként kiegészítve a rendeltetésének megfelelő tematikus információkkal.
Felsőgeodézia: A felsőgeodézia vagy elméleti geodézia a Föld alakjának és méretének meghatározásával, a kapcsolódó módszerekkel, a nagy kiterjedésű, kontinentális vagy országos kiterjedésű felmérések elméleti alapjainak lefektetésével, továbbá a földmérési alappont-hálózatok felsőrendű pontjainak nagy pontosságú meghatározásával foglalkozik. • Alsógeodézia: Az alsógeodézia vagy gyakorlati geodézia; kisebb kiterjedésű felmérésekkel, birtokhatárok, épületek, építmények kitűzésével, szintezéssel és részletpontok meghatározásával foglalkozik. A geodéziai méréseknek két fő fajtája van; a vízszintes, illetve magassági helymeghatározás, azaz magasságmérés.
A szintezések során a pontok egymás közti magasságkülönbségét és/vagy a pontok alapfelület feletti magasságát mérik. Ezeket a munkákat az Országos Szintezési Hálózat alappontjaira támaszkodva hajtják végre. • Egy ilyen Magyarországi alappont a nadapi alappont:
A szintezés eszközei: • Szintezőműszer • Szintező léc(2) • Műszerláb • Szintező saru(2)
A teodolitegy mérőműszer, ami vízszintes és függőleges szögek precíz mérésére alkalmas. Két, egymásra merőleges tengely mentén forgatható távcsőből, illetve egy háromágú lábazatból (műszerállvány) áll.
A teodolit szögmérő műszer, két megirányzott pont közti szögtávolságot mér. Ahol a leolvasó berendezés nullázható, közvetlenül leolvasható, egyéb esetekben a két leolvasás különbsége adja a szögtávolságot. A teodolit alapvetően a háromszögeléshez kifejlesztett műszer, amely azt használja ki, hogy a háromszög két szög és egy távolság ismeretében megrajzolható, koordinátái kiszámíthatóak. Általában két ismert koordinátájú pontról a meghatározandó pontra mért két szögtávolságon alapul.
A teodolit fő szerkezeti részei • Műszerállvány: -Műszerállványfejezet -Összekötőcsavar -Lemezke -Szívcsavar -Taposósaru • Műszertalp: -Talpcsavar -Talplemez -Összekötőcsavaranyája
Alhidádé: -Magasságikör -Vízszintes/magassági kötőcsavar -Vízszintes/magassági paránycsavar -Kötő-és paránycsavarok -A magassági kör -Geodéziai távcső • Libellák: - Csöves libella -Szelencéslibella -Leolvasóberendezés Optikai vetítő
