290 likes | 408 Views
Környezeti demokrácia és civil szféra. dr. Antal Attila (egyetemi tanársegéd, ELTE ÁJK Politikatudományi Intézet). Témakörök. I. A környezetvédelemre berendezkedett demokrácia : Mit jelent a környezeti demokrácia? A környezeti demokráciaelmélet;
E N D
Környezeti demokrácia és civil szféra dr. Antal Attila (egyetemi tanársegéd, ELTE ÁJK Politikatudományi Intézet)
Témakörök I. A környezetvédelemre berendezkedett demokrácia: • Mit jelent a környezeti demokrácia? • A környezeti demokráciaelmélet; II. A magyar környezeti demokrácia jogi alapjai: • Jog és környezetvédelem; • A magyar környezetjog; • A magyar Alkotmány és a környezetvédelem; III. A civilek mint a környezeti demokrácia társadalmi alapjai: • Környezetvédelem és rendszerváltás; • Környezetvédelmi szervezetek az európai és a tagállami döntéshozatalban; IV. A környezeti demokrácia jövője: • Az alkotmányozás; • A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvétel; • A civil lehetőségek korlátozása; V. Következtetések.
I. A környezetvédelemre berendezkedett demokrácia „Ahogyan a demokratáknak el kell ítélniük azokat, akik más embereket elhallgattatnak, ugyanúgy kellene elítélniük azokat is, akik a természetet hallgattatják el azáltal, hogy elpusztítják.” (Dryzek, 2009)
1. A környezeti demokrácia jelentése • A környezeti demokrácia hagyományos jelentése: • Hozzáférés a környezeti információkhoz; • Ennek alapján részvétel a politikai döntéshozatalban; • Állami garanciaként az utóbbiak peremfeltételeinek megteremtése (azaz a részvételre képesítés) • Ezekhez kapcsolódóan az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosítása. • Manapság: környezetvédelemre „berendezkedett” demokrácia.
2. A környezeti demokráciaelmélet • A környezeti demokrácia nem szakad el a korábbi elméletektől (leszármazási viszony); • A liberális-demokrata politika és az általa biztosított cselekvési tér adja az ökológiai politikai tevékenység mozgásterét; • Az elmélet egyik legfontosabb eleme a kommunikáció: a természeti világból érkező jelekre ugyanolyan figyelmet fordítunk, mint azokra amelyek az emberektől érkeznek, és ugyanolyan gondosan értelmezzük őket; • A civilek, mint közvetítő mechanizmus; • A „demokrácia evolúciója”.
1. Jog és környezetvédelem A szabályozás szintjei:
1. Jog és környezetvédelem A hagyományos környezeti demokrácia megjelenési formái: • Az Aarhusi Egyezmény bővülő rezsimje; • Az Európai Parlament és a Tanács 2003/4/EK irányelve a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről; • A részvételi aspektust szabályozó 2003/35/EK irányelv; • Az Aarhusi Egyezménynek a közösségi intézményekre történő alkalmazásáról szóló 1367/2006/EK rendelet.
2. A magyar környezetjog • Környezetről való gondolkodás az 1960-as évektől; • Széttagolt szabályozás, a környezeti szempontok második helyen; • Egységes szempontrendszer kialakulása: 1976. évi II. törvény az emberi környezet védelméről; • Azonban a törvény nélkülözte a közvetlenül alkalmazható rendelkezéseket; • Egységes környezetpolitika hiánya.
2. A magyar környezetjog • A környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény; • Integrált környezetpolitikai szemlélet: „A környezetvédelmi szabályozás megújítása elsődlegesen a környezetbarát jogrendszer fogalmával jellemezhető. E fogalom lényege, hogy a törvényalkotás ill. törvényszerkesztés tekintettel van a környezet védelmének érdekeire. Nem születhet a jövőben jogszabály úgy, hogy az nem harmonizál a környezetvédelem alapvető célkitűzéseivel, sőt a hatályos joganyagot is felülvizsgálatakor, és a környezetvédelmet érintő meglévő jogszabályokat is a fentieknek megfelelően módosítják.” (A környezetvédelmi törvény indokolása)
2. A magyar környezetjog „Nem túlzás azt állítani, hogy a környezetvédelem a demokrácia gyakorlásának kulcsterülete lett, de azt sem, hogy a demokratikus játékszabályok épp ezen a területen a legkidolgozottabbak (működésük értékelése már más kérdés).” (Fodor László, 2006)
3. A magyar Alkotmány és a környezetvédelem • I. fejezetÁltalános rendelkezések: „18. §A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.” • XII. fejezetAlapvető jogok és kötelességek: „70/D. §(1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabbszintű testi és lelki egészséghez. (2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg.”
3. A magyar Alkotmány és a környezetvédelem • Az Alkotmánybíróság gyakorlata alakította ki a környezethez való jog értelmezését (28/1994. AB határozat); • Probléma volt: az alapjogi fejezetben nem szerepel a környezethez való jog, ezért elvileg nem lehet rá alanyi jogként hivatkozni, vagyis nem kikényszeríthető; • Az AB-nak egy bonyolult konstrukciót kellett kidolgozni, hogy a környezethez való jogot „közelebb vigye” az alanyi jogokhoz: önmagában vett és önállósult intézményvédelem; • Az állam kötelessége szervezeti garanciák nyújtása; • A környezethez való jog levezethető az élethez való jogból.
3. A magyar Alkotmány és a környezetvédelem Az AB „vívmányai”
3. A magyar Alkotmány és a környezetvédelem Problémák és dilemmák • Az Alkotmány hiányosságait az AB értelmezése pótolta, amely sok dogmatikai vitát eredményezett; • Valóban levezethető-e az általános (azaz mindenkit terhelő) környezetvédelmi kötelezettség a mostani Alkotmányból? • Mivel védelmi szinttől el kehet térni, ha más alapjog vagy alkotmányos érdek érvényesítéséhez elkerülhetetlen, ezért a környezethez való jog hatókörét nem maga az Alkotmány, hanem a jogalkotó határozza meg külön törvényekben; • Vagyis a környezeti demokrácia központja jelenleg nem az Alkotmány (épp az általános környezetvédelmi kötelezettség kimondatlansága miatt) hanem az alacsonyabb jogszabályi szint; • Az Alkotmányban nem jelennek meg önállóan a környezeti demokrácia eszközjogosítványai, azokat az alacsonyabb jogszabályok jelenítik meg.
III. A civilek mint a környezeti demokrácia társadalmi alapjai „A modern technológiai társadalom demokratizálódása megköveteli, hogy a ’laikus’ állampolgárok jogot kapjanak a fejlesztési irányok befolyásolására.” Pataki György, 2007)
1. A környezetvédelem és a civil szervezetek szerepe a rendszerváltásban • A rendszerváltás és a civilek; • Kibontakozó zöld mozgalmak (Duna-mozgalom); • Ügyek mentén való szerveződés (pl. Bős-Nagymaros); • A rendszerváltás egyik „zászlóshajója” a zöld ügy; • A zöldek és a pártok; • A rendszerváltás „ökológiai magja”.
2. A környezetvédelmi civil szervezetek az európai és a tagállami döntéshozatalban A társadalmi részvétel indokai:
2. A környezetvédelmi civil szervezetek az európai és a tagállami döntéshozatalban A társadalmi részvétel formái – A civil szervezetek professzionalizálódása:
2. A környezetvédelmi civil szervezetek az európai és a tagállami döntéshozatalban A társadalmi részvétel formái – A civil szervezetek professzionalizálódása:
2. A környezetvédelmi civil szervezetek az európai és a tagállami döntéshozatalban Új deliberatív tendenciák • Részvételi költségvetés; • Állampolgári tanács; • Konszenzus konferencia; • Városgyűlések; • Vitázó közvélemény-kutatás.
IV. A környezeti demokrácia jövője „… az Alkotmány valamennyi állampolgár közkincsévé, az állampolgári alapműveltség szerves részévé válhasson.” (Kilényi Géza, 1989)
2. Az új jogalkotási törvény (a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvétel) • Technikai törvény és a jogalkotásban való társadalmi részvételt szabályozó törvény; • A társadalmi részvétel hatálya csak miniszterek által előkészített jogszabálytervezetekre terjed ki; • Általános egyeztetés (mindenki) és közvetlen egyeztetés (kiválasztott szervezetek); • A jogalkotó megmarad a „hagyományos” társadalmi egyeztetés kereti között (nincsenek új deliberatív tendenciák); • Nincs garancia arra, hogy ki lehet a közvetlen egyezetés alanya.
3. A civil lehetőségek korlátozása Közérdekű adat közfeladatot ellátó szervtől • Az államháztartási törvény módosítása; A részvételi lehetőségek csorbítása (javaslat) • A hatósági eljárás során a társadalmi szerveztek ügyfélképességének csorbítása: a jogorvoslati lehetőség megszüntetése; • „Az elmúlt időszakban az állam, az önkormányzatok, valamint a magánszféra által megvalósított, nemzetgazdasági szinten is jelentős beruházások során az eljárások indokolatlan elhúzódása volt megfigyelhető.”
V. Következtetések „Mert a demokrácia nemcsak emberek között létezhet, hanem az embernek a természeti világgal kapcsolatos bánásmódjában is…” (Dryzek, 2009)
Következtetések • A jövő demokráciájának mindenképp reflektálnia kell a környezetvédelemre; • Célszerű, ha ezt a legfontosabb közjogi-politikai szerződésben teszi meg; • A demokrácia új, környezetközpontú felfogása, amelyben kulcsszerepe van a civil szférának (a laikus és szakmai elemnek egyaránt); • Az alkotmányozás vissza nem térő lehetősége és egyben felelőssége; • A társadalmi részvételi formák alkotmányos és törvényes erősítése (és az ambivalens szabályozás kerülése).