Közigazgatás és költségvetés

1. Közigazgatás és költségvetés Koháriné dr. Papp Edit 2013. szeptember 30.

2. Közig.feladatai-befolyásoló tényezők Az állam funkciói, céljai, a gazdaságpolitika behatárolja a törvényhozást, ezzel közigazgatás • céljait, • feladatait, • intézményrendszerét

3. Hatékonyság értelmezése A hatékonyság fogalma sokféleképpen értelmezhető. A Magyary programmban összetett fogalomként jelenik meg. • Eredményes: Eredményes egy feladat végrehajtása, ha a kitûzött feladat az elvárt mértékbe nteljesül. Külön vizsgálandó kérdés e körben a formális és az érdemi teljesítés; • Gazdaságos: A gazdaságosság már nem csak az elérendő eredményt, hanem az eredmény eléréséhez biztosított ráfordításokat is figyelembe veszi. Eszerint gazdaságos egy feladat-végrehajtás, ha az elért eredmények a tevékenységre fordított ráfordítások a tervezettek szerint alakulnak, vagy annál jobb az arány;

4. Hatékonyság értelmezése 3.) Hatásos: A feladat-végrehajtás csak a legritkább esetben kizárólag feladat tárgyára hat és a hatás idôben szükségesszerûen változhat, ennek megfelelôen a hatékony feladat-végrehajtás esetén az idôben, térben és a körülmények összességében nem idéz elô olyan változást, ami lerontja részben vagy egészben magát a feladatot, vagy az attól remélt eredményt (például egy intézkedés közvélemény általi fogadtatása, elutasítása, illetve aránytalan környezeti károk); • Biztonságos (rugalmas): Ahhoz, hogy egy feladat valóban hatékonyan mûködjön, szükség van a megvalósítás tervezésére, ennek részeként modellezésére, melynek során a lehetséges több kimenet átgondolására, és az ennek megfelelô több végre- hajtási mód megtervezésére kerülhet sor. Akadály esetén így további változatok alkalmazhatók rugalmasan, és biztosíthatóvá válik a teljesítés anélkül, hogy felesleges többlet erőforrásokat kellene készenlétben tartani;

5. Hatékonyság értelmezése • Felügyelhető: Az arra jogosult számára követhető és döntése szerint befolyásolható a folyamat. Ez a fogalmi elem magában foglalja a tevékenység átláthatóságának, uralásának és a számonkérhetőségének követelményét is. • Alkalmazkodó (fejlődő): A tervezés mellett a visszacsatolás szerepe is fontos a folyamatban, hiszen a folyamatos fejlôdés, a javítás csak ebben az esetben kivitelezhető. Az adott feladat végrehajtása egy nagyobb folyamat részeként nyeri el értelmét, értékét, így figyelembe kell venni, hogy ebben a összefüggésben milyen hozadéka van, milyen hasznos, új megoldást, tapasztalatot hoz. Ezzel a hatékonyság tovább növelhető.

6. Hatékonyság értelmezése A versenyképesség okán –, hogy igazán az a feladat végrehajtási megoldása hatékony, amelyik fejlődésre képes, a lehetséges versengő megoldások közül a leggyorsabban, leghatékonyabban lehet jobbá tenni, ami az esetek többségében –az új viszonyokhoz történő optimális alkalmazkodást jelenti. (controlling szemlélet)

7. Feladatai-befolyásoló tényezők • Társadalmi munkamegosztás (mekkora az állam szerepvállalása??) • Gazdasági feltételek, pl. hajléktalanok, munkanélküliek számának növekedése, (szociális, egészségügyi igazgatás) egyes ágazatok visszaesése, más ágazatok növekedése, Belpolitikai viszonyok, külső környezet. Külpolitikai helyzet alakulása A közigazgatás technikai fejlettsége, személyzete

8. Feladatai-befolyásoló tényezők Tartalom szempontjából: Az állam funkciója: • Allokációs • Redisztribuciós • Gazdasági • Szabályozó (a jogi feltételek megteremtése) • Önfenntartó

9. Feladatai-csoportosítás • Államigazgatás-önkormányzati igazgatás • Központi, területi, helyi • Állami lehet: központi és megosztott (dekoncenrált)

10. Feladatai • A közig. gazdaságszervező feladata: • Közhatalmi (normatív szabályozás, pl. árak, engedélyezési eljárások, a közüzemi számla formai és tartalmi előírásai, szankcionálások:, államigazgatási szankciók) ) • tulajdonosi (nemzeti vagyonnal rendelkezés: értékesítés, ingyenes tulajdonba adás, vagyonkezelésbe, használatba adás, koncesszióba adás, gazdasági társaságok alapítása, megszüntetése, „visszaszervezése”, beruházások, felújítások

11. Feladatai Közszolgáltatások szervezése Közszolgáltatásokat végző szervezetek létrehozása, pl.hulladékgazdálkodás, parkok, temetők, piacok, közvilágítás, helyi közlekedés A gazdaságszervező funkció terjedelme függ az állam gazdasági szerepvállalásától. A piaci szervezetek (vállalkozások, pénzügyi vállalkozások, szövetkezetek) esetében a működés jogi kereteinek meghatározására és a felügyeletre korlátozódhat.

12. Feladatai 2.) Kulturális funkció (oktatási, nevelési, művészeti-előadói, közművelődési intézményel létrehozási, nem anyagi szolgáltatások nyújtására (költségvetési szervek, nonprofit gazdasági társaságok, alapítványi intézmények, egyesületek, vallási közösségek) Látjuk, hogy az államigazgatás alatt álló szervezetek mellett jelen vannak az önigazgatás, társadalmi önigazgatás, önszerveződéssel létrejövő szervezetek is)

13. Feladatai 3. Szociális és egészségügyi ellátások, állami funkció Intézmények létrehozása, irányítása, felügyelete Szociális gondozás, pl. bölcsőde, idősek otthona pénzbeni, természetbeni A szolgáltatások igénybevételének szabályozása (kötelező, pl. szűrések, mentőszolgálat) járóbetegellátás, fekvőbetegellátás, házi orvosi szolgálat, csecsemő, védőnő, házi gondozás

14. Feladatai 4. rendészeti, védelmi feladatok Közrend, közbiztonság, tűzrendészet Rendfenntartás, bűnmegelőzés, bűnüldözés, tűzmegelőzés, (tűzoltás) Védelmi feladatok : államhatárok, az állami biztonságának védelme és a polgárok védelme 5. Külső védelmi funkció-(honvédelem)

15. Feladatai 6.)nemzetközi kapcsolatok, feladatok Fejlesztése, irányítása, részvétel a nemzetközi szervezetek munkájában, külföldön tartózkodó állampolgárok érdekeinek védelme, Külképviseleti szervek létrehozása, működtetése, pl. gazdasági diplomácia

16. Fő tevékenységfajták • Jogalkotás, törvényelőkészítés Példa: Magyarország 2013.. évi központi költségvetéséről szóló törvény és 2014. évi költségvetésre vonatkozó törvényjavaslat • Hatósági jogalkalmazás, részletes jogi szabályozás, kényszereszközök alkalmazása, pl. helyi adótörvény-helyi önkormányzati rendelet –adóhatóság a jegyző

17. Fő tevékenységfajták • Irányítás Alá-fölérendeltségi viszony • Felügyelet, pl. helyi önkormányzatok törvényességi felügyelete Szakmai felügyelet, pl. költségvetési szervek irányítása, felügyelete FONTOS: a felügyelet szűkebb körű az irányításnál

18. Fő tevékenységfajták • Közvetlen tulajdonosi tevékenység Állami vagyonnal való gazdálkodás Gazdasági társaság létrehozása, benne részesedés vásárlása, felvásárlása, pl. Mol részesedés , e-on gázüzletág, takarékszövetkezetek, nonprofit kft „visszaalakítása” költségvetési szerv formába, gazdasági célú támogatások egyház, egyéb szervezetek támogatása Materiális tevékenységek: rendészet, tűzrendészet, honvédelem

19. PÉLDA A költségvetési szerv irányítása a következő hatáskörök gyakorlásának jogát jelenti: a) a költségvetési szerv alapító okiratának kiadása, szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása, átalakítása és megszüntetése, b) a költségvetési szerv vezetője tekintetében a kinevezés és felmentés, vagy a vezetői megbízás adása, visszavonása, és az egyéb munkáltatói jogok gyakorlása, c) a költségvetési szerv gazdasági vezetőjének kinevezése és felmentése, vagy a megbízása, megbízásának visszavonása, továbbá díjazásának megállapítása,

20. PÉLDA d) a bevételi és kiadási előirányzatokkal való gazdálkodás rendszeres figyelemmel kísérése, a végrehajtás, illetve a költségvetési szerv által ellátandó közfeladatok meg nem valósításának veszélye esetén a jogszabályban meghatározott szükséges intézkedések megtétele, e) f) a költségvetési szerv által ellátandó közfeladatok ellátására vonatkozó, és az erőforrásokkal való szabályszerű és hatékony gazdálkodáshoz szükséges követelmények érvényesítése, számonkérése, ellenőrzése,

21. PÉLDA g) jogszabályban meghatározott esetekben a költségvetési szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása, h)egyedi utasítás kiadása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására, í) a költségvetési szerv jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezése, és j) a költségvetési szerv kezelésében lévő közérdekű adatok és közérdekből nyilvános adatok, valamint a b), c) és f)–h) pont szerinti irányítási jogkörök gyakorlásához szükséges, törvényben meghatározott személyes adatok kezelése.

22. Példa • Jogszabállyal alapított költségvetési szerv esetén jogszabály, más költségvetési szerv esetén az átadó irányító szerv és az átvevő irányító szerv közötti megállapodás alapján a költségvetési szerv az államháztartás azonos alrendszerébe tartozó más irányító szerv irányítása alá kerülhet. Törvény elrendelheti, hogy a költségvetési szerv az irányító szervtől az államháztartás más alrendszerébe tartozó irányító szerv irányítása alá kerüljön. • Példa: az óvoda kivételével a köznevelési intézmények önkormányzati irányítás alól állami központi irányítás alá kerültek (Klik)

23. PÉLDA A költségvetési szerv költségvetésének végrehajtásáért az irányító szerv közjogi felelősséggel tartozik. A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv esetén törvény vagy kormányrendelet az irányítási jogkört korlátozhatja, azok gyakorlásával más szervet vagy személyt ruházhat fel. • Törvény vagy kormányrendelet meghatározhatja azokat az irányítási hatásköröket, amelyek a központi költségvetési szerv irányítása alá tartozó más költségvetési szervre, mint középirányító szervre átruházhatók. • Fő szabályként – a fejezetet irányító szervnek címzett hatásköröket a fejezetet irányító szerv vezetője – , pl. miniszter, polgármester gyakorolja.

24. PÉLDA • A helyi önkormányzati költségvetési szerv, a helyi nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv és az országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv irányító szerve feladatkörének gyakorlásához szükséges hatásköröket – ha törvény másként nem rendelkezik – az irányító szerv gyakorolja, kivéve az c) és i) pontjában foglalt hatáskört, amelyet az irányító szerv vezetője gyakorol.

25. felügyelet Ha jogszabály költségvetési szerv felügyeletét említi, azon • fő szabályként a b) és c), • d)–f) pontokban , • c) – kizárólag az a) és b) ponttal összefüggésben – az i) és j) pontokban meghatározott hatáskörök együttesét kell érteni.

26. Önkormányzatok törvényességi felügyelete Önkormányzatok törvényességi felügyelete 2011. évi CLXXXIX. törvény - Magyarország helyi önkormányzatairól VII fejezete A képviselő-testület elnöke a polgármester. A polgármester összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését, valamint képviseli a képviselő-testületet. • A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő.

27. Önkormányzatok törvényességi felügyelete A polgármester feladatai: a) a képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörében irányítja a polgármesteri hivatalt, a közös önkormányzati hivatalt; b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a polgármesteri hivatalnak, a közös önkormányzati hivatalnak feladatait; c) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja az alpolgármesterre, a jegyzőre, a polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal ügyintézőjére; d) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására; e) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét; f) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében; g) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.

28. Önkormányzatok törvényességi felügyelete A Kormány a • helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter irányításával, • a kormányhivatal szervezetével biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét.

29. Önkormányzatok törvényességi felügyelete A helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter: a) irányítja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét; b) kezdeményezi a Kormánynál az Alaptörvénnyel ellentétesen működő helyi képviselő-testület feloszlatására vonatkozó országgyűlési előterjesztés benyújtását; c) előkészíti az Országgyűlés és a köztársasági elnök hatáskörébe tartozó területszervezési döntéseket; d) a kormányhivatal javaslatának megvizsgálását követően - a feltételek fennállása esetén - kezdeményezi a Kormánynál annak indítványozását, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálja felül az önkormányzati rendelet Alaptörvénnyel való összhangját.

30. Önkormányzatok törvényességi felügyelete • Az Országgyűlés az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testület feloszlatásáról a Kormány javaslatának az Országgyűléshez való benyújtását követő soron következő ülésén határoz. • E napirend tárgyalására meg kell hívni az érintett helyi önkormányzat polgármesterét. A polgármester jogosult a képviselő-testület feloszlatással kapcsolatos álláspontját az Országgyűlés döntésének meghozatala előtt ismertetni.

31. Önkormányzatok törvényességi felügyelete A kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárásának célja a helyi önkormányzat képviselő-testülete, bizottsága, részönkormányzata, polgármestere, főpolgármestere, megyei közgyűlés elnöke, társulása, jegyzője (az érintett) működése jogszerűségének biztosítása

32. Önkormányzatok törvényességi felügyelete A kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárásában vizsgálja a helyi önkormányzat: a) szervezetének, működésének, döntéshozatali eljárásának jogszerűségét; b) döntéseinek (rendelet, határozat) jogszerűségét; c) törvényen alapuló jogalkotási, továbbá jogszabályon alapuló döntési és feladat-ellátási (közszolgáltatási) kötelezettségének teljesítését.

33. Önkormányzatok törvényességi felügyelete Nem terjed ki a kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárása - az kivétellel - azokra a helyi önkormányzat és szervei által hozott határozatokra: a) amelyek alapján munkaügyi vitának vagy közszolgálati jogviszonyból származó vitának vagy b) jogszabályban meghatározott bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye, c) amelyet a képviselő-testület mérlegelési jogkörében hozott, a mérlegelési jogkörben hozott döntések esetében a kormányhivatal kizárólag a döntéshozatali eljárás jogszerűségét vizsgálhatja. Kivétel:ha a határozat a munkavállaló javára történő jogszabálysértést tartalmaz.

34. Eszközei-szankciók Példák: • kezdeményezheti a Magyar Államkincstárnál a központi költségvetésből járó támogatás jogszabályban meghatározott részének visszatartását vagy megvonását; • pert indíthat a sorozatos törvénysértést elkövető polgármester tisztségének megszüntetése iránt; • fegyelmi eljárást kezdeményezhet a helyi önkormányzat polgármestere ellen és a polgármesternél a jegyző ellen; • kezdeményezheti a helyi önkormányzat gazdálkodását érintő vizsgálat lefolytatását az Állami Számvevőszéknél; • szakmai segítséget nyújt a helyi önkormányzatnak a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben; • törvényességi felügyeleti bírságot szabhat ki a helyi önkormányzatra vagy a társulásra az e törvényben meghatározott esetekben.

35. Eszközei-törv. bírság A kormányhivatal a helyi önkormányzattal vagy a társulással szemben törvényességi felügyeleti bírságot állapíthat meg, a) ha a jegyző a kormányhivatal felhívása ellenére a megadott határidőn belül nem tesz eleget a jegyzőkönyv megküldési kötelezettségének; b) ha az érintett határidőben nem tesz eleget a kormányhivatal információkérésre irányuló megkeresésének; c) ha a közigazgatási és munkaügyi bíróság megállapítja, hogy a helyi önkormányzat jogalkotási, határozathozatali, feladat-ellátási (közszolgáltatási) kötelezettségének nem tett eleget és a bíróság által tűzött határidő eredménytelenül eltelt; d) ha a kormányhivatal kezdeményezése alapján a képviselő-testület nem folytatja le határidőben a polgármester, valamint a polgármester a jegyző ellen a fegyelmi eljárást; e) ha az érintett ugyanazon jogszabályi kötelezettségét ismételten megsérti, azonban az ismételten megsértett jogszabályi kötelezettség súlya nem indokolja más törvényességi felügyeleti eszköz alkalmazását.

36. Eszközei-törv. bírság A törvényességi felügyeleti bírság legkisebb összege esetenként a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap (2003-2004-ben 38 650 Ft) legmagasabb összege esetenként a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap tízszerese.(386 500 Ft) A törvényességi felügyeleti bírság ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más kötelezettségszegés esetén ismételten is kiszabható.

37. Eszközei-törv. Bírság A törvényességi felügyeleti bírság kiszabásánál a kormányhivatal figyelembe veszi: a) a jogellenes kötelezettségszegés súlyát; b) a helyi önkormányzat költségvetési helyzetét, és c) az előző bírságok számát és mértékét.

38. Eszközei-törv. bírság A törvényességi felügyeleti bírságot megállapító határozatnak tartalmaznia kell a) a bevezető részben a kormányhivatal és a helyi önkormányzat vagy a társulás megnevezését és székhelyét; b) a rendelkező részben a döntést és az annak végrehajtásával, továbbá a jogorvoslat lehetőségével kapcsolatos tájékoztatást; c) az indokolásban a döntést megalapozó tényeket; d) a záró részben a kiadmányozást.

39. Eszközei-törv. bírság • A kormányhivatal törvényességi felügyeleti bírságot megállapító határozatának bírósági felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással a helyi önkormányzat vagy a társulás kérheti az illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróságtól a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül. • A közigazgatási és munkaügyi bíróság a kormányhivatalt a törvényességi felügyeleti bírsággal összefüggésben új eljárás lefolytatására nem kötelezheti.