Tekintsük a következő feladatot:

1. Két egyszerű példán keresztül vizsgáljuk meg, hogy miért van szükség térbeli modellezésre, azaz térinformatikai rendszerre

2. Tekintsük a következő feladatot: Határozzuk meg Baranya megye lakósainak számát, amihez rendelkezésre áll azországos településnyilvántartási adatbázis, ami – többek között – tartalmazza azt, hogy egy adott település melyik megyéheztartozik és mennyi a lakósainak száma. Azaz van egy “hagyományos” adatbázisunk a következő tartalommal:

3. A feladat végrehajtása ezen adatbázis alapján roppant egyszerű: nem kell mást tenni, mint egy számítógépi programmal a táblázat sorain elejétől a végéig végig kell menni, és összegezni kell azon települések lakósainak számát, amelyek Baranya megyéhez tartoznak. S =

4. Amennyiben egy község lakósainak száma változik, a táblázat megfelelő sorában a lakósszám adatot módosítani kell. 1529 S =

5. Az újraszámítást ezután a számítógéppel ismét el lehet végeztetni! Ha minden ilyen egyszerű és nagyszerű, akkor miért nem jó mindig a hagyományos információrendszer?

6. Tekintsük a következő feladatot: Határozzuk meg az ország összes településére a felszín-borítások területét. Felszínborítás:a földfelszín megfigyelhető (időben > 1 éves periódussal változó) biofizikai jellemzője, amely az alábbi fő kategóriák szerint jellemzi a földfelszínt: • Mesterséges felszínek (lakott területek, ipari, kereskedelmi területek és közlekedési hálózatok, bányák, lerakóhelyek és építési munkahelyek, mesterséges nem mezőgazdasági zöldterületek). • Mezőgazdasági területek (szántóföldek, állandó növényi kultúrák, legelők, vegyes mezőgazdasági területek). • Erdők és természet-közeli területek (vegyes, vagy lágyszárú növények, növényzet nélküli, vagy kevés növényzettel fedett nyílt területek). • Vizenyős területek (szárazföldi vizenyős területek). • Vízfelületek.

7. Ha ismét egy hagyományos információrendszerben gondolkodnánk, akkor nagyon fáradságos kézi munkával meg kellene határoznunk: a települések, a felszínborítások közös területeit az egész országra kiterjedően, majd létre kell hozni egy adatbázist a manuálisan lemért területekről.

8. (A településhatárok kék színnel vannak jelölve) Könnyű belátni, hogy sok millió területet kellene manuálisan meghatározni és bevinni egyországos adatbázisba.

9. Még bonyolultabb a helyzet, ha a talajtani képződményeket is bevonnánk, azaz azt akarnánk meghatározni, hogy településenként a különböző felszínborításoknál a különböző talajtani képződményeknek mekkora a területük.

10. És mi történik, ha a felszínborítás, vagy valamelyik település határa változik? Kezdhetnénk a manuális terület-meghatározásokat előről! Na ne...

11. Mi a két feladat közötti alapvető különbség, amelyik indokolja atérinformatikai rendszeralkalmazását? Vagyis azt, hogy az objektumok térbeli adatait is tároljukegy speciálisinformációrendszerbe?

12. A MEGYE - TELEPÜLÉS - LAKÓSSZÁM problémánál az egyes objektumok között logikailag kezelhetőpontos térbeli megfelelés áll fenn, mert egy megye határvonalára pontosan illeszkednek a települések határvonalai. Ilyen esetben még alkalmazhatók a “hagyományos” információrendszerek is. De a TELEPÜLÉS - FELSZÍNBORÍTÁS - TALAJTANI KÉPZŐDMÉNYhatárai közöttnincs pontos térbeli megfelelés, a területek esetlegesen átfedik egymást, ezérta közös területek logikailag nem kezelhetők. A valós világ objektumaira pedig ez az állapot jellemző. Ezt a problémát csak a térinformatikai rendszerek tudják megfelelően kezelni.

13. Hogyan kezelik ezt a problémát a térinformációs rendszerek?

14. Azáltal, hogy az egyes objektumok térbeli adatait is tartalmazza és kezeli a térinformációs rendszer, lehetőség van arra, hogy a számítógépre bízzuk a területszámítást (esetünkben poligonok közös területeinek számítását). Bármilyen térbeli adat módosítása után a többi objektumot érintő térbeli változások automatikusan átvezetődnek a rendszerben és a területszámítások a számítógéppel újra elvégeztethetők. Emlékeztetőül: Vizsgálatok szerint az információk 80%-a helyhez kötött!

15. Térinformatika és az információrendszerek Századunkat a tudomány, és a technika robbanásszerű fejlődése miatt az információ századának is nevezhetjük. A számítástechnika megjelenésével, az informatika fejlődésével lehetőség nyílt az egyre növekvő mennyiségű információ hatékony számítógépes feldolgozására. Az ilyen módon kialakult rendszereket számítógépes információrendszereknek hívjuk. Definició A legegyszerűbb információrendszerek adatok gyűjtésre, tárolására és a gyűjtésnek megfelelő struktúrában való visszaadására képesek. Az adatfeldolgozó rendszerek – az adatgyűjtő és információs rendszerekkel ellentétben – a bevitt és tárolt adatok feldolgozásával új adatot állítanak elő. Az információrendszerek legmagasabb szintű csoportját a modellező - elemző-döntés előkészítő rendszerek alkotják. Ebbe a csoportba tartoznak a térinformációs rendszerek is, ahol az elemzés kiterjed az adatok térbeli elhelyezkedésére és kapcsolatra is.

16. Térinformatikai rendszer Szoftver Adatbázis Attribútum adatok Térbeli adatok Eredmény

17. FŐBB ALKALMAZÁSI TERÜLETEK A teljesség igénye nélkül, mert az alkalmazási területek szinte korlátlanok!

18. Természeti erőforrás alapú alkalmazások: Erdőgazdálkodás,

19. A 39x47 km-es ASTER kompozit kép(lásd az elsődleges adatnyerés_2 bemutatót)a Nyugat-Oregon állam központjában lévő Cascade hegység erdőségének területhasználatát mutatja. Ezen a képen a vízfelületek sötétkék, a hóval borított területek világoskék, az erdőterületek zöld és az erdőirtások narancs-bíbor színnel jelennek meg. Tekintettel arra, hogy ismert egy pixel területe, könnyen meg lehet határozni az erdőirtások területét. Évenkénti felvételezéssel az erdőirtások változása is nyomon követhető.

20. Vadak élőhelyeinek és vonulási útvonalaiknak nyilvántartása, • Termésbecslés. (Lásd az elsődleges adatnyerés_2 bemutatót), • Geológia,

21. A kaliforniai Halálvölgyről készített, 60x80 km-es területet ábrázoló hamis színes ASTER felvétel. Az egyik érzékelő a termális infravörös sugarakat észlelte, ami a felszíni kőzeteknek különböző színeket kölcsönöz: a kvarcban gazdag kőzetek világító vörös színűek, a sólerakódások az ásványtartalomtól függően (karbonát, szulfát, klorid) sárgák, világos zöldek, bíbor színűek.

22. Mezőgazdasági területek kezelése. A térinformatikai alapú területhasználati monitoring rendszer az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer (továbbiakban IIER) részeként az agrártámogatási eljárások országos földterület azonosítása során az alábbi főbb feladatok ellátását biztosítja: • adatokat fogad az IIER-ből, • tárolja a Földmérési és Távérzékelési Intézettől (FÖMI) megkapott blokkadatokat és térképeket, • segítséget nyújt az ügyintézőknek, valamint a helyszíni ellenőröknek a blokktérképekkel kapcsolatos feladataik elvégzéséhez, • a helyszíni parcella mérési eredményeket betölti az IIER-be.

23. A mezőgazdasági területhasználati monitoring működési elve Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer

24. A mezőgazdasági parcella viszonyítási kerete a fizikai blokk, ami a mezőgazdasági művelés szempontjából időben állandó, a terepen azonosítható határokkal (pl.: utak, vasutak, csatorna, töltés, erdőszél stb.) rendelkezik. Ezen jelölik be az ügyfelek (mezőgazdaságitermelők) az általuk művelt területeket, amit utólag helyszíniGPS méréssel ellenőríznek. Blokktérkép Blokktérképgazdarajzzal

25. Környezet - természetvédelem Nemzeti Ökológiai Hálózat (NECONET)

26. Területek szennyeződésérzékenységi besorolása

27. Vízgazdálkodás Mérési eredmények Útvonaltól való eltérés Tervezett útvonalak és a kijelölt útvonal bejárása Elindult a mérőhajó a kijelölt útvonalon Egy keresztszelvény felvétele megtörtént (fehér vonal), átállás a következő szelvényre (zöld vonal). A következő keresztszelvény felmérésének egy mozzanata Hullámzás-érzékelő Az eddig felmért keresztszelvény Keresztszelvény a vízmélységekkel

28. Szintsávos helyszínrajz

29. Felmérés eredménye légifényképen

30. Földrészlet alapú alkalmazások: • tulajdonos nyilvántartás, • körzetesítés, közigazgatási szabályozás.

31. Utcahálózat alapú alkalmazások: címkeresés, útvonal-optimalizálás, helyzeti elemzés és telepítés tervezés, evakuálási tervek kidolgozása, közlekedésirányítás.

32. Hadászati alkalmazások, mint a térinformatikai rendszerek kialakításának fő ösztönzői: • hadászati felderítés. A hidegháború alatt az egyik legfontosabb mozgató rugó volt a térinformatikai rendszerek kifejlesztésére, • hadművelet irányítás.

33. Kapcsolódó tudományágak Természettudományok, Építőmérnöki tudományok, Hadtudományok. Különösen: Földrajz Térképészet Távérzékelés Fotogrammetria Geodézia Statisztika Operáció kutatás Számítástechnika Matematika

34. Az óriási térbeli adattömeg kezelésére hivatott térinformációs rendszerek kialakulásának mozgatórugói Térbeli adatkezelés fejlődése Új adatnyerési technológiák (pl. GPS és a távérzékelés) Különböző szakterületek adatai vonatkozásában a térbeli integráció szükségessége

35. A hatvanas évek közepén indított Canada Geographic Information System (CGIS) az egyik első - ha nem a legelső - GIS fejlesztés volt: ez egy nagyméretarányú rendszer, amely jelenleg is létezik, a fejlesztése során sok elméleti és gyakorlati eredmény született. Célja a földhasználat optimalizálására volt Kanada hatalmas mezőgazdasági területein. különböző tematikák szerint osztályozzák a területeket: mezőgazdasági talajalkalmasság, üdülésre való alkalmasság, vadon élő állatok élettere (patások), vadon élő állatok élettere (vízimadarak), erdőművelésre való alkalmasság, aktuális földhasználat, vízparti területek, Ezekhez a későbbiekben más térképi adatszintet kapcsoltak, pl. népszámlálási adatok.

36. 1:50 000 méretarányra fejlesztették. A CGIS új technológiai fejlesztéseket követelt: nem voltak tapasztalatok az adatszerkezetek kialakításával kapcsolatban, senki nem végzett korábban digitális adatszintek között műveleteket, területmérést, térképdigitalizálásra kísérleti pásztázó digitalizálót (szkenner) fejlesztettek ki.

37. VHS 32/4 A távérzékelés is nagymértékben hozzájárult a térinformatika kialakulásához. A műholdas felderítés kezdetét a Corona műholdak jelentették. Az 50-es években Eisenhowert értesítették, hogy a SzU nagyszámú atomtöltetű bombázót telepít. Eisenhower 1955-ben meghírdette a „Nyitott égbolt” politikát, amit Hruscsov elutasított. Ennek eredményeképpen 1956-ban megkezdődtek az U2 repülések a SzU felett. A felvételekből, kiderült, hogy nincs annyi bombázója a SzU-nak, mint amennyiről hír érkezett, a szovjet atombombák hatóereje sokkal kisebb, mint gondolták (a bombakráterek méretéből állapították meg) és a SzU előbbre jár az űrprogrammal. Az első szputnyik fellövését Eisenhower nem tartotta sokra, de a lakósság másként gondolkodott, ezért átértékelte a politikáját. Az USA-ban már készült egy felderítő műhold, de senkit sem érdekelt. Amikor az elnök a CIA-t bízta meg a felderítő műholdak felügyeletével. A program a Corona nevet kapta. Az első sikeres indítás a Discovery 13. volt – egyenlőre fényképezőgép nélkül. Közben 1960 május 1.-én lelőttek a SzU felett egy U2 felderítő repülőgépet, ezért le kellett állítani az U2 programot.

38. A Discovery 14. 1960 augusztus 8.-án magával vitte az első felderítő műholdat. A Corona 17-szer kerülte meg a Földet, 7-szer repült tiltott szovjet területek fölött. A filmet tartalmazó kapszulát sikeresen visszajuttatta a Földre, amit repülőgépről kaptak el, nehogy a szovjetek kezébe kerüljön. A Corona 4 millió km2 szovjet területet fényképezett le, amelyeken 64 új repülőteret találtak, de interkontinentális rakétáknak nyoma sem volt. 1961 nyarára az amerikaiak biztosak lehettek abban, hogy a szovjetek nincsenek előbbre rakétaprogramjukkal. A szovjetek 1962-ben rakétabázisokat építettek Kubában, amit egy ügynök jelentett. A felderítést U2 repülőgépekkel végezték, mivel a Corona rendszer akkor még túl lassú volt. Kennedy a Corona felvételek alapján tudta, hogy az USA előnyben van a SzU-val szemben katonai téren, ezért meghátrálásra tudta kényszeríteni Hruscsovot. A SzU-t nem nagyon érdekelte a műholdas felderítés, csak 1962-ben indult el a műholdas felderítő programjuk Zenit néven.Közben a Corona műholdak hetekig maradhattak fenn és általában havonta egyet fellőttek. Ez nem tűnt fel senkinek, mert a NASA „ember az űrben” programja elterelte róla a figyelmet. A felderítést megkönnyítette, hogy a szovjetek egy-egy fontosabb létesítményt 4-5 kerítéssel is körülvettek. Az utakat követve könnyű volt a rakétasilókra bukkanni.

39. Az első Corona műhold 18 kg filmanyagot vitt magával, amit egy kapszulában juttattak vissza a Földre. KH-11 fotók a Mig 29 és Su 27 szovjet repülőgépekről.

40. Az első Corona műholdak 76 mm-es KH-5-ös kamerái 140 méteres felbontással rendelkeztek és a földfelszín 556 km-es sávját tudták lefényképezni. A KH-6 kamera felbontása már 167 cm volt és 8,2 x 65 km-es földfelszínt tudott egy filmkockára lefotózni (1963). Ezekhez a kamerákhoz már két tekercs film tartozott. A Corona program gyenge pontja az volt, hogy várni kellett a filmanyag visszajuttatására, előhívására és elemzésére. Pl. az 1968-as csehszlovákiai események bekövetkezéséről a a felderítő műholdak semmit sem mutattak. Végül a Coronát 1972-ben nyugdíjazták.

41. és fejlődésének folyamata Hálózaton működő rendszerek PC-n működő rendszerek közvetlen szakember irányítással Számítógépterem, különleges kezelő személyzettel, közvetett szakember irányítással

42. Folytatás egy rövid szünet után! Kezdek betelni a térinformatikával, akár a szesszel,amelynek káros hatásáról annyit olvastam, hogy elhatároztam, abbahagyom az olvasást!