II. témakör A közigazgatás felépítése és működése

1. Közigazgatási alapvizsga II. témakörA közigazgatás felépítése és működése A diasor hatályosítva: 2009.december

2. Az előadás tartalmi felépítése • A közigazgatás felépítése • Államigazgatás • Önkormányzati igazgatás • A kormányzat civil partnerei: • a nonprofit szervezetek

3. 1. A közigazgatás felépítése • 1.1. A közigazgatás fogalma, feladata • 1.2. A közigazgatás rendszere • 1.3. A közigazgatási szervek csoportosítása

4. 1.1. A közigazgatás fogalma, feladata Fogalma • Szervezetrendszer • Alapvető funkció: közérdek megvalósítása • Törvényhozó által meghatározott eszközök, keretek Feladata • Jogalkotás • Hatósági jogalkalmazás • Közszolgáltató jellegű feladatok

5. 1.2. A közigazgatás rendszere Két szervezetrendszer működik (duális jelleg) Önkormányzati közigazgatási szervek Államigazgatási szervek • egyszemélyi felelős vezető (hierarchikus rendszer); • van felettes szervük • állami feladatokat lát el (országos közügy); • jogszabály, illetve a felettes szerv által meghatározott önálló feladat-, hatáskör, döntési jogkör; • önálló költségvetésük van; • állami vagyont kezelik; • képviselő-testület hozza létre az egységes hivatalt • Irányítja a polgármester , vezeti a jegyző • helyi közügyek ellátása; • törvényi és saját feladat-meghatározás; • önálló döntési jogkör; • képviselő-testület a ktgv.-t • önkormányzati vagyont kezel

6. 1.2.1. A közigazgatás felépítése Közigazgatási feladatok ellátásának rendszere Önkormányzatiigazgatási szervek Államigazgatási szervek Egyéb közigazgatási feladatot ellátó szervek [pl: rendvédelmi szervek (VPOP), atipikus szervek (ORTT)] Közigazgatási feladatot ellátó nem közigazgatási szervek (pl: köztestületek)

7. 1.3. A közigazgatási szervek csoportosítása • HATÁSKÖR • terjedelme szerint • Általános hatáskörű szervek • Különös hatáskörű szervek • ILLETÉKESSÉG • szerint • Központi szervek • Területi szervek • Helyi illetékességű szervek

8. 2. Államigazgatás 2.1. Az államigazgatás központi szervei 2.2. Az államigazgatás helyi/területi szervei

9. 2.1. Az államigazgatás központi szervei Csoportjai • A kormány és a kormány munkáját segítő szervek; • Minisztériumok; • A nem minisztériumi formában működő központi államigazgatási szervek (3 típus) Jellemzői • Az egész országra kiterjed az illetékességük; • Országos feladatokat látnak el; • Irányító – szabályozó – végrehajtó típusú feladatokat látnak el;

10. 2.1.1. A kormány • Testületi szerv -hatáskörét ülésén gyakorolja (Működését Ksztv. és ügyrend) • Tagjai: • Miniszterelnök -------jogállása (választással, szerepe) • Miniszterek---------- jogállása (kinevezés, feladataik) • Alkotmány alapján kettős funkciója: 1/Kormányzati tevékenység 2/Államigazgatási irányítási (7 példa) tevékenység (3 példa)

11. 2.1.1. A kormány segédszervei • Hivatali típusú, • kiemelt feladatokat • ellátó szerv: • Miniszterelnöki Hivatal(miniszter vezetésével) • Kormányzati • koordinációt segítő • testületi szervek: • Kormánybizottságok • Kabinetek • Egyéb javaslattevő, véleményező, tanácsadó testületek (pl.: Kollégiumok) • „Egyszemélyes” segédszervek: • Kormánybiztosok

12. 2.1.2. Minisztériumok Általánosítható feladatok • Részvétel a jogalkotásban • Ágazati stratégiaalkotás és tervezés • Alárendelt szervek irányítása felügyelete • Hatósági jogalkalmazás, ellenőrzés • Nemzetközi kapcsolattartás • Civil kapcsolatok

13. 2.1.2. A minisztérium szervezete • Miniszter egyszemélyi felelős vezetése és a Kormány irányítási jogköre ---- normatív utasítás • Szervezeti egységek • A szervezet politikai változó elemei és azok jellemzői • A szervezet szakmai állandó elemei és azok jellemzői

14. 2.1.3. A nem minisztériumi formában működő központi államigazgatási szervek KORMÁNY- HIVATALOK Pl.: KSH, PSZÁF, Magyar Energia Hivatal, Nemzeti Hírközlési Hatóság KÖZPONTI HIVATALOK Pl.: APEH, ÁNTSZ, OEP, KEHI, AUTONÓM ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK Pl.: ORTT, Közbeszerzések Tanácsa, Gazdasági Versenyhivatal • Fő feladatok: • a Kormány döntéseinek végrehajtása; • a területi államigazgatási szervek irányítása; • a szakterületüket érintő kormányzati döntések előkészítése; • hatósági tevékenység;

15. 2.2. Az államigazgatás helyi/területiszerveinek csoportosítása Illetékességi terület alapján • Helyi • Körzeti • Megyei • Regionális Hatáskör alapján • Általános hatáskörű (jellemzői, jogállása a következő dián) • Különös hatáskörű Jogállása, jellemzői: -feladat- hatáskör ágazati -irányítása -hatósági jogalkalmazás, szolgáltatás, nyilvántartás, adatgyűjtés

16. 2.2.2. Általános hatáskörű területi államigazgatási szerv • A kormány területi szerveként ellátott feladatok: • Koordinációs és ellenőrzési feladatok; • Képzési, továbbképzési feladatok; • Informatikai feladatok • Alapfeladatok: • I. és II. fokú hatósági hatáskörök gyakorlása; • Önkormányzatok törvé-nyességi ellenőrzése –változás 2009. 01.01. • A hivatal szervezetében önálló szakigazgatási szerveken keresztül ellátott feladatok: • fogyasztóvédelmi felügyelőség –vált. 2008. • szociális- és gyámhivatalok 1997-től • építés felügyelet 2010-től

17. 3. Az önkormányzati igazgatás 3.1. Az önkormányzati rendszer alapjai, az önkormányzatok alkotmányos alapjai 3.2. Az önkormányzatok típusai 3.3. Az önkormányzatok szervezete

18. 3.1. Az önkormányzati rendszer alapjai • A helyi önkormányzás a helyi közügyek önálló,demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében történő gyakorlása. A helyi önkormányzás joga az érintett választópolgárok közösségét illeti meg. • Gyakorlása: • közvetlenül (népszavazás, népi kezdeményezés), • közvetetten (képviselő-testület) útján történik. • Helyi közügy: • közszolgáltatás biztosítása; • közhatalom helyi gyakorlása; • szervezeti, pénzügyi, személyi feltételek biztosítása.

19. 3.1.1. Az önkormányzatok alkotmányos alapjogai • Az Alkotmány alapján a képviselő-testületet megilleti: • autonómia: önálló szabályozás, igazgatás • vagyoni, pénzügyi autonómia (gazdálkodási önállóság); • jog az adókivetéshez (törvényi keretek között); • szervezeti, működési autonómia; • felterjesztési jog; • partnerkapcsolatok autonómiája; (társulási jog, önkormányzati szervezetekhez való csatlakozás joga)

20. 3.2. Az önkormányzatok típusai Területi tagozódás szerint • Területi önkormányzat: • Megyei önkormányzat • Települési önkormányzatok: • Fővárosi • Fővárosi kerületi • Városi (megyei jogú városi) • Községi (nagyközségi) • Sajátos típus: • Kisebbségi önkormányzatok helyi, területi (megyei) és országos szinten

21. 3.2.1. Az önkormányzatok feladat- és hatáskörei • Alapjogok egyenlők, mellérendeltségi kapcsolatok érvényesülnek. • A feladatok elsődleges címzettjei a települési önkormányzatok képviselő-testülete: szubszidiaritás elve. • Főváros: • kétszintű önkormányzat működik; • kétszintű jogalkotás. • Megye, megyei jogú város, sajátos kapcsolatuk • Kisebbségi önkormányzat: önkormányzati hatósági ügy kivételével

22. 3.2.2. Az önkormányzatok feladat- és hatáskörei (Ötv. szerint) Települési önkormányzat Kötelező feladatok Ötv. 8.§ (4) Törvény egyéb feladatot is kötelezővé tehet (pl. hulladékgazdálkodás) -egészséges ivóvíz, -óvodai nevelés, -alapfokú oktatás, -egészségügyi, szociális alapellátás, -közvilágítás, -helyi közutak fenntartása, -köztemető fenntartása, -nemzeti, etnikai kisebbségek jogainak biztosítása • Önként vállalt feladatok • Minden helyi közügy, amelyet törvény nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. • (Helyi rendeletben! • Államháztartási törvény!) • Pl: • -településfejlesztés – rendezés, • -környezetvédelem, • -lakásgazdálkodás, • -tömegközlekedés, • -vízelvezetés, csatornázás.

23. 3.2.3. Az önkormányzatok feladat- és hatáskörei Megyei önkormányzat Önként vállalt feladatok Minden helyi közügy, amelyet törvény nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe, és nem sérti a települési önkormányzat érdekeit. (Bács-Kiskun megyei példa) Kötelező feladatok Amelyekre a település nem kötelezhető, a megye egé-szére vagy nagy részére kiterjedő feladatok (körzeti közszolgáltatás) pl. közép-iskolai ellátás (ha a telepü-lés nem vállalja).

24. 3.3. Az önkormányzatok szervezete Képviselő-testület • Önkormányzati feladat és hatáskör címzettje • Legfontosabb hatáskörei • Hatáskörgyakorlás (ülésen, döntéshozatal) • Tagjai és jogállásuk Képviselő-testület szerveiÖtv 9.§ (2) alapján • Polgármester • Bizottságok • Részönkormányzat testülete • Képviselő-testület hivatala

25. 3.3.1. A polgármester • Képviselő-testülethez való viszonya • Képviseleti joga • Feladatai a képviselő-testület működéséhez kapcsolódóan (előkészítés, összehívás, levezetés, végrehajtás, átruházott hatáskör) • Feladata a polgármesteri hivatalhoz kapcsolódóan (irányítás) • Államigazgatási hatáskörök címzettje • Alpolgármester

26. 3.3.2. A bizottságok • A képviselő-testület munkáját segítik. • (javaslattevő, véleményező, döntést előkészítő, döntés-hozó, a döntés végrehajtását szervező, ellenőrző funkció) • Tagjai:önkormányzati képviselők (többségben), és külső szakértők; • Elnökecsak képviselő lehet! Kötelezően létrehozottHa törvény előírja (pl. pénzügyi bi-zottság) Szabadon létrehozott (lehet állan-dó, vagy eseti)

27. 3.3.3. Részönkormányzat testülete Létrehozásáról,megalakításáról,az esetlegesen átadott feladatokról a képviselő-testület dönt Elkülönült telepü-lésrészekelkülönült érdekeinek képvise-letejelenhet meg az adott településrészen működő településré-szi önkormányzaton keresztül. • Döntési jogkörtis gyakorolhat a tele-pülésrészt érintő kérdésekben • Elnökecsak a képviselőtestület tagja lehet

28. 3.3.4. A képviselő-testület hivatala • A Képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre a meghozott döntések és az egyéb feladatok ellátására (polgármesteri hivatal, főpolgármesteri hivatal, megyei közgyűlés hivatala, stb…) • A feladatok kettős jellegűek: • önkormányzati feladatok(döntés-előkészítő, végrehajtó, adminisztratív feladatok) • államigazgatási feladat- és hatáskörök(a polgár-mesteri hivatalt vezeti) Akörjegyzőségsajátos hivatali forma: több önkormányzat igazgatási feladatait látja el (kihe-lyezett félfogadás). Jegyző: hivatalt vezeti, köztisztviselő, feladata kettős, aljegyző

29. 3.4.1. Az önkormányzatok működése • A működés alapdokumentuma: • a Szervezeti és Működési Szabályzat. • Az ülések összehívása, határozatképessége; nyilvános és zárt ülés esetei; • Döntéshozatal (a képviselő-testület ülésén történik): • egyszerű többség • minősített többség • A képviselő-testület döntése: a rendelet és a határozat • Rendeletalkotás: • magasabb szintű jogszabályban nem rendezett társadalmi viszonyok rendezésére valamint törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján a képviselő-testület rendeletet alkot • Határozat: • Irányítási eszköz, állásfoglalás stb. (nem jogszabály!) • Közmeghallgatás intézménye;

30. 3.4.2. Az önkormányzati hatáskör gyakorlás • Az önkormányzati feladat- és hatáskörök gyakorlója, a hatáskörök címzettje a képviselő-testület. • Ötv. szerint a hatáskör átruházható: • a képviselő-testület bizottságaira; • a polgármesterre; • településrészi önkormányzat testületére; • kisebbségi önkormányzatra (kivéve hatósági ügyek); • önkormányzati társulásra; • Az Ötv. felsorolja az át nem ruházható hatásköröket is. • Pl.: rendeletalkotás, költségvetés megállapítása stb.

31. 3.4.3. Önkormányzati társulások A társulási szabadságot az Alkotmány garantálja ! Az Ötv. az alábbi társulási típusokat nevesíti: Hatósági igazgatási társulás Intézményi társulás Társult képviselő-testület Sajátos formája a körjegyzőség

32. 3.4.4. Az önkormányzat kapcsolata az egyéb állami szervekkel Kormány: -képesítési előírások -törvényességi ellenőrzés biztosítása • Országgyűlés: • törvényi keretek (pl.Ötv) • feloszlatás • területszervezési döntések • Köztársasági elnök: • választások kitűzése • területszervezési döntések • köztársasági biztos kinevezése Önkormányzat (Önkormányzati Miniszter) -”ágazati” felelős -döntés-előkészítés -törvényességi ellenőrzés biztosítása a közigazgatási hivatalokon keresztül Miniszterek: - szakmai követelmények meghatározása - ellenőrzés - információcsere • Általános hatáskörű, • Területi államigazgatási szerv • (Közigazgatási hivatal) • törvényességi ellenőrzés • szakmai segítségnyújtás • hatósági feladatok

33. 4. A kormányzat civil partnerei: a nonprofit szervezetek 4.1. A nonprofit szektor és a civil társadalom fogalma 4.2. Nonprofit szervezeti formák 4.3. A nonprofit szektor szerkezete

34. 4.1. Nonprofit szektor és a civil társadalom fogalma • A.) A nonprofit szektor szervezeteinek jellemzői: • céljuk nem a profitszerzés és annak elosztása (profitjukat nem oszthatják fel); • a kormányzati szektortól szervezetileg elkülönültek, nem költségvetési szervek; pártpolitikától független • önkéntességi, öntevékenységi, jótékonysági alapon működnek; • B.) Non profit szervezeti formák a hatályos Ptk alapján: • Egyesület, Köztestület, Alapítvány (közalapítvány), Non profit gazdasági társaság (közhasznú társaság) C.) Civil társadalom fogalma: az állampolgári kezdeményezések, szerveződések, mozgalmak együttese.

35. 4.3. A nonprofit szektor szerkezete

36. Köszönöm a figyelmet és sikeres felkészülést kívánok! • A Közigazgatási Képzési Igazgatóság honlapja: www.kszk.gov.hu • A Délalföldi Regionális Államigazgatási hivatal honlapja: www.darkh.hu