Kunhalmokban lelt értékesebb leletek

1. www.kunhalmok.hu Kunhalmokban lelt értékesebb leletek Forrás: Babai Dániel Szerkesztette: Erdei-Gulyás Gabriella Fotó: Origo Web Team HQL 2010 Kft.

2. A kunhalmokban lelt értékesebb leletek • A hazai kunhalmokból előkerült értékes leletek az 1876-ban megrendezett VIII. Nemzetközi Ősrégészeti és Antropológiai kongresszuson váltak igazán ismertté a világ szakemberei számára. A konferenciát a hazai régészet atyja, Rómer Flóris szervezte. Ekkor a nagyrévi Zsidó-halom, a tiszazugi Keménytető, a tiszafüredi Ásott-halom, valamint a tószegi Kucorgó- vagy Lapos-halom neve tett szert nemzetközi elismertségre. Utóbbi halom később Magyarország egyik legismertebb, európai jelentőségű bronzkori lelőhelye lett, amelyet neves külföldi régészek is felkerestek (NAGY 2008). • Értékes leletek • Az XIX. század második felében is folytatódtak a munkálatok, amelynek eredményeképpen olyan leletek láttak napvilágot, mint : • a környékdombi Vénusz és oltár, • a Szegvár-Tűzkövesen talált „Sarlós isten”, • valamint a jelenleg a Hódmezővásárhelyi Múzeumban őrzött úgynevezett „agyagisten gyűjtemény”. • Forrás információk: • Az eddig előkerült leletek közül Váradi Sándor, valamint Nagy Roland Mihály szakdolgozatát (VÁRADI 2006, NAGY 2008) segítségül hívva mutatom be a legfontosabb eredményeket, amelyeket a hazai régészet a halmokkal, elsősorban a tell-telepek feltárása során felszínre hozott. (Babai Dániel) www.kunhalmok.hu

3. További információk: www.kunhalmok.hu

4. Vörösre festett csontváz • „Ecsegi ezüst tarsolylemez” • Kazamataszerű járatrendszer • 1941-ben csatornázás közben került felszínre a túrkevei Bokrosi-halomból. • A honfoglalás korának egy fontos emléke, amely ma a Nemzeti Múzeumban tekinthető meg. (VÁRADI 2006) • Püspökladány határában állott egykor a Nyakvágószék-halom (Kincsesdomb néven is ismerték), amelyet a 4-es számú főút egyik felüljárójának építéséhez hordtak el. • A halom megbontásakor került felszínre egy egyedülálló lelet, amely tulajdonképpen egy, a kurgán belsejében hosszú métereken át kanyargó, alacsony belmagasságú járatrendszer volt. • Egyedülálló felfedezés, amely azonban az útépítés áldozatává lett (KISS 1998). • Sárrétudvariban, a Balázs-halmot 1910-ben bontották el, anyagát útépítéshez felhasználva (VÁRADI 2006). • Háromezer szekér hordta el a halomtestet. • Elhordásakor egy 310×260 cm-es színes, csíkos szőnyeg (!) alól prémbe burkolt, zsugorított, vörösre festett csontváz került elő. (KISS 1998). www.kunhalmok.hu

5. „Hajdúböszörményi bronz kincs” • Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely • Hencida központjától 1,5 km-re Északra, a konyári földúton, a Szerdek-halom feltárásakor került elő egy leletekben igen gazdag, értékes honfoglaláskoritemető. • Nevezetes leletei az előkerült ló-zabla és a halántékkorongok (VÁRADI 2006). • Ló-zabla és halántékkorongok • A legismertebb és egyúttal az egyik legértékesebb hazai leletegyüttes került elő a Mágorpusztai Régészeti Feltáróhelyen, amely Vésztő határában található. • Az újkőkortól a bronzkorig folyamatosnak tekinthető emberi jelenlét nyomai egy rendkívül vastag, leletekben felettébb gazdag kultúrréteget hoztak létre. • A feltárt, rekonstruált leletek a Csolt-Mágori kettős halom egyikében ma kiállításon tekinthetők meg (KISS 1998). • Különösen fontos lelet a kb. 80 cm magasságú ülő istenszobor az i.e. 2800 körüli időből, amelyhez hasonlót a szegvár-tűzkövesi lelőhelyen találtak először. • Európai viszonylatban is kiemelkedő jelentőségű lelet (VÁRADI 2006). • Ráadásul a tell-telep közvetlen közelében felszínre került egy Árpád-kori templom és monostor maradványa. • Hajdúböszörmény és Józsa határában áll a Csegei-halom, amelynek testéből 1858-ban került elő az a leletegyüttes, amelyet napjainkban „hajdúböszörményi bronz kincs” –nek is neveznek. • Kardok, sisakok, edények képezik az értékes készletet (VÁRADI 2006). www.kunhalmok.hu

6. Lócsontok • Jász törzsfő sírja • Bronzeszközök • A ’70-es években – egy tehenészeti telep földmunkái során – a Nádudvar határában található Büte-halomtól nem messze 90 centiméteres mélységben 119 db bronzeszköz töredékre bukkantak. • „A sarlókból, késekből, fokosokból, baltákból, fűrészekből, kardövből, karperecekből, bronzövből, öntőrögökből és egy új bronzpáncél darabból álló leletanyagot feltehetően az egyik bronzműves gyűjtötte össze beolvasztásra.” (BALÁZS 2001). • A Kígyósi-puszta kurgánmezejétől néhány száz méterre, Gazdapusztai Gyula által megtalált gödörsíros telepen (jamnaja-kultúra, szarmata leletek, rézkori emlékek) különböző állatcsontok kerültek felszínre. • A 4. számú kurgán olyan emelkedésre épült, amelyen a halomépítést megelőzően a bodrogkeresztúri kultúra népe települt meg, néhány száz méterrel arrább pedig „Cernavoda III. Boleráz jellegű telepanyag került elő”. • Az utóbbi telepen lévő állatcsontok aránya a következő: „szarvasmarha 114 db, juh 22 db, juh vagy kecske 148 db, sertés 21 db, ló 9 db, eb 8 db, őstulok 3 db, őz 1 db” (VÁRADI 2006). • Ezek közt legnagyobb jelentősége az itt megtalált lócsontoknakvan. • Mivel napjainkig az ezt megelőző korszakokból nem került lócsont feltárásra, így a ló hazai megjelenésének ez a legkorábbi bizonyítéka (KISS 1998). • Jászalsószentgyörgy határában található a Borsa-halom, melyet a Magyar Nemzeti Múzeum felkérésére 1899-ben Hild Viktor és Éber László megástak (VÁRADI 2006). • A munka során 5-6 méteres mélységéből előkerült egy — sajnos már korábban kirabolt — fejedelmi sír, melyet II. esetleg III. századbelinek tartanak a szakemberek. • Valószínűleg egy jász törzsfő sírjáról van szó (KISS 1998). www.kunhalmok.hu

7. Népvándorlás-korabeli temetőfeltárások • 1964-ben tárták fel a Töröklaponyagot, itt kelta sírokra bukkantak, továbbá 52 (és további gyermeksírok a temető szélén) X. századi sírhelyet találtak. • A Vajózugban, Farkaslórén és az Esztári laponyagon szarmata jazig leletek kerültek elő. • A Töröklaponyag továbbá avar kori emlékeket is őriz (BALÁZS 2001). • Szeghalmi Kovács-halom • Különösen értékes leletanyag került elő a nevezett halomból. • Ez a lapos, nagy kiterjedésű halom a Tiszántúl egyik legnagyobb régészeti lelőhelye. • A századforduló éveitől kezdve napjainkig több esetben folytattak itt ásatást. • Ezek során az újkőkortól a magyar honfoglalásig bezárólag gazdag leletegyüttes került felszínre a régészek munkája nyomán (VÁRADI 2006). www.kunhalmok.hu

8. Tószegi Kucorgó-halom • Régészeti szempontból nemzetközi hírű halomról van szó, amely a bronzkori ember egyik legjelentősebb telephelyének számít. • Európa egyik legjelentősebb bronzkori lelőhelye (TÓTH A. 1999). • Jellegzetes tell-telep. • Gazdag bronzkori telepeit Rómer Flóris tárta fel (VÁRADI 2006). • További értékes régészeti leletek kerültek elő • A jászberényi Szent-Pál-halom és Szent István-halom, • a karcagi Szentmiklós-halom, • az öcsödi Kovács-halom, • a csongrádi Kettős-halom, • a tiszafüredi Duna-halom, • a nagyhegyes-elepiMikelapos, • a balmazújvárosi Kettős-halom, • a törökszentmiklósi Turi-halom stb. • (VÁRADI 2006) www.kunhalmok.hu

9. Felhasznált irodalom • BALÁZS S. 2001: Nádudvar története. Tarsoly Kiadó, Budapest, 648 p. • KISS CS. 1998: A kunhalmok védelme és megmentésük lehetőségei. Szakdolgozat, Szarvas • NAGY R. 2008: Kunhalmok összehasonlító vizsgálata Nádudvar térségében. Szakdolgozat, Debrecen. • TÓTH A. (szerk.) 1999: Kunhalmok. Alföldkutatásért Alapítvány kiadványa, Kisújszállás, 77 p. • VÁRADI S. 2006: Köselymenti kunhalmok összehasonlító vizsgálata. Szakdolgozat, Debrecen, 94 p. www.kunhalmok.hu