430 likes | 1.58k Views
Egyiptom művészete. Építészet. Templomok: az istenszobor elhelyezésére és a szertartások lebonyolítására szolgált.
E N D
Építészet • Templomok: az istenszobor elhelyezésére és a szertartások lebonyolítására szolgált. • Sírépítmények: a bebalzsamozott halott múmiájának elhelyezésére szánt kisméretű sírkamrából és a halott személyes tárgyait tároló helységekből állnak. A sírhelységeket többnyire a föld felszíne alatt helyezték el. A sírkamrák megközelítését fallal, a bejárók elrejtésével, álnyílásokkal akadályozták meg. • Nekropolisz a holtak városa: az uralkodók és előkelők sírjai egy csoportban a Nílus parton.
Sírtípusok • Masztaba: téglalap alaprajzon épült, meredek falú lapos fedésű csonkagúla • Piramis: a fáraók sírépítménye, lépcsős, vagy gúlaalakú • Barlangsír: közel függőleges alakú, sziklafalba vésett helységsor, domborműves homlokzattal.
Dromosz: A folyótól a sírvárosig vagy a templomig vezető kőburkolatú út, kétoldalt fekvő emberfejű állatszobrokkal - szfinx
Lakóépületek • Lakások: egy vagy több helységből álló agyag, vagy sárkunyhók • Paloták: nyitott előtér, központi fogadóterem, lakóhelységek fallal körülzárt udvarban, gazdasági épületekkel, cselédlakásokkal, uralkodói palotáknál templommal
Példák: Óbirodalom: • szfinx – Giza • Piramisegyüttes – Giza • Dzsószer lépcsős piramisa – Szakkara Középbirodalom: • Sziklasírok - Beni Hasszán Újbirodalom: • Amon-templom – Luxor, Karnak • Templom és palotaegyüttes - Théba
Szobrászat • A művészek nem a jelennek, hanem az örökkévalóságnak dolgoztak, a halottaknak vagy a halottkultusz számára készítették alkotásaikat • A domborművek laposak vagy mélyítettek, eseményeket, jeleneteket ábrázolnak • Anyaguk: gránit, márvány, mészkő (fáraószobrok) színezett mészkő, homokkő, fa, agyag (alárendeltebb személyeknél)
Idealizálás: arcok eszményítése • Architektonikus felépítés, szigorú geometria • Szimmetria • Tömbszerű tömegkezelés, a formák tömören sorakoznak egymáshoz • Frontalitás szembenézet – a szobrok teste semmiféle elfordulást nem mutat • A perspektíva törvényeit nem alkalmazták • Gyakoriak a szobrokon a hieroglifák • Egyes részek erőteljes kiemelése csiszolással • A lábak teljesen talpon állnak
Példák: Óbirodalom: • Khefren fáraó szobra – Giza • Rahotep és felesége, Nofret • Szolgaszobrok: falusi bíró, ülő írnok szobra • Hatsepsut szobra • Tuthankamon aranymaszkja és koporsója
Festészet • A sírkamrákban lévő festett dombormévű képek az elhunytnak szándékozták megadni mindazt, amire a halál után élet teljességéhez szüksége lehet. • Az élet mindennapi eseményeit ábrázolják • Az emberi alak a kánon (irányadó mérték szabály): - fej profilban, - szem szemből - törzs felső része elölnézetben - a két láb ismét oldalnézetben • Az alakok nagysága a rangbeli különbségeket jelzi
A festészetet meghatározza: • Meghatározza a kánon és a szimbolika • Legnagyobb és legjellemzőbb felületek törvénye • Síkszerű ábrázolás, jelenetek kitarítése • Szalgszerű kompozíciók • Egymás mögötti elhelyezkedést az egymás feletti elrendezéssel érzékeltették • A mozgás mindig a képsíkok irányával párhuzamosan fut • Egységes nézőpont és a térbeli mélység hiányzik • Tiszta, élénk, életteli színek • Ritmikus, takarás