Politológia előadás

2. Politológia előadás A Pártrendszerek

3. Politikai Törésvonalak • Lipset és Rokkan elmélete • A modernizáció folyamata során kialakult mindenütt jelenlévő ellentétek alapján • A főbb törésvonalak: • Világi (szekularizált) állam↔ egyház ideológiai ellentéte • Nemzetállami domináns kultúra↔ alávetett kisebbségi kultúra • Fejlődő város↔ Leszakadó vidék • Tőketulajdonos ↔ Bérmunkás osztályellentéte

4. Néhány példa a törésvonalakra • Egyház ↔ Világi állam • Kultúrharc a egyházi oktatás ellen - főleg a katolikus országokban (Pl.:Franciao., Olaszo.) • vallásos ↔ szekularizált csoportok • Felekezetek közti ellentét: protestáns ↔ katolikus • Nyelvi és etnikai tagoltság • Pl.:Belgium két kulturálisan és nyelvileg különböző tartományra oszlik, Vallónia ↔ Flandria • De ez nem szükségszerű – Pl.: Svájc • Vidék ↔ Város ellentét: • Ipari ↔ agrárérdekek összeütközése – szinte minden modern társadalomban • Felfogható a modernitás és tradicionalitás ellentétének

5. A pártrendszerek • A pártok csak pártrendszerekben tölthetik be funkciójukat • A modern parlamentális rendszerek mind pártküzdelmek eredményei • A pártrendszerek tipizálásának legegyszerűbb módja a pártok számából indul ki • Egypártrendszer • Kétpártrendszer • Többpártrendszer • Ez gyakran nem elég, vagy félrevezető

6. Sartori pártrendszer tipológiája Megkülönbözteti a nemversengő és a versengő pártrendszereket A nem versengő pártrendszer típusai: • Egypártrendszer: • Legjobb példája a szovjet rendszer • Egyetlen párt rendelkezik a politikai szervezkedés monopóliumával • Hegemón pártrendszer: • Bár létezik több párt, de az egyikük kitüntetett helyzetben van – a többi párt nem valódi versenytárs • Általában a társadalomra mélyen belenyúló klientúrára támaszkodik, mellyel befolyásolhatja a választásokat is • Példák: Mexikó: PRI, India: Kongresszus Párt, Oroszo. (?)

7. Sartori pártrendszer tipológiája A Versengő pártrendszerek típusai • Kétpártrendszer • Kormánypárt és ellenzék váltogatja egymást • Példa: Anglia: Westminster modell, USA, angolszász orsz. • Többpártrendszer – itt több alcsoport • Korlátozott vagy Mérsékelt Pluralizmus • 3-5-6 párt verseng a hatalomért, majd koalícióval alkotnak kormányt • Általában 4-5%-os bekerülési küszöbbel korlátozzák a parlamentbe jutást • Példa: Közép-Európai országok • A pártrendszer közepén jelentős és nagy középpártok vannak és a köztük lévő ideológiai ellentét nem áthidalhatatlan

8. Sartori pártrendszer tipológiája • Többpártrendszer (folyt.) • Polarizált pluralizmus • Nagy a középpártok közötti ideológiai ellentét és vetélkedés – nem alkotnak koalíciót. • Általában 5-nél több párt verseng • A széthúzó – centrifugális hatások érvényesülnek • Példa: Olaszo. Kommunisták–Kereszténydemokraták ‘60-70es évek • Atomizált Pluralizmus • Ott jön létre ahol a demokratikus rendszer még nem kristályosodott ki, túl sok párt él egymás mellett, melyek kis társadalmi rétegeket képviselnek • Sok-sok párt • Annyira elaprózódnak a pártok mandátumai, hogy nem sikerül szilárd kormánytöbbséget kialakítani

9. Sartori pártrendszer tipológiája 3 • Predomináns Pártrendszer: akkor jön létre, ha az egyik párt tartósan jelentős hatalmi fölénybe kerül a többivel szemben • Általában feltétel, hogy három, egymást követő választáson 50%-feletti mandátumarányt ér el egy párt • Nagy a különbség közte az utána következő párt között • A pártok között tehát szabad a versengés, de valamilyen kulturális, társadalmi vagy más okból az egyik párt tartósan dominánssá válik, anélkül, hogy felszámolná a politikai pluralizmus alapjait – így a helyzet később változhat • Példa: Svédországban a szociáldemokrata párt helyzete