240 likes | 496 Views
Magyar Fenntarthatósági Csúcs II., 2011. november 23-24., Budapest. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Éghajlatváltozás és víz: felkészülés. Somlyódy László. Évi átlaghömérséklet trendje: Rajna (1909-2003) és Duna (1901-1998). R ajna. Rhine pdf & Danube pdf.
E N D
Magyar Fenntarthatósági Csúcs II., 2011. november 23-24., Budapest Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Éghajlatváltozás és víz: felkészülés SomlyódyLászló
Évi átlaghömérséklet trendje: Rajna (1909-2003) és Duna (1901-1998) Rajna Rhine pdf & Danube pdf
A Balaton évi természetes vízkészletváltozásának tendenciája (1920 – 2010) Nováky (2011)
Szélsőséges események a 20. században. Magyarország Somlyódy, Nováky és Simonffy (2010)
www.csr.utexas.edu Hidrológiai körforgás és emberi hatások
Csapadékból származó közvetlen lefolyás Feltöltődés a lefolyás megindulásáig Kisebb lefolyási tényező Alaphozam Növekvő feltöltődési szakasz Kisebb alaphozam Kisebb csapadék Csapadék A klímaváltozás lefolyásra gyakorolt hatása Lefolyás Kisebb lefolyás Simonffy (2011)
A Balaton: szükséges a vízpótlás? 2003 2005 A vízszint változása: prognózis és mérések Somlyódy (2005)
Balaton: a 30 cm alatti éves vízszintek előfordulása 5000 év alatt 5000 év Somlyódy (2005)
Balaton Ismerjük a statisztikákat és a szélsőségeket? TermészetesVízkészlet Változása (TVK) Aszály Árvíz Generált eloszlások éghajlatváltozással és nélküle
A tudás szintjei és a klímaváltozás Biztosan tudjuk, hogy az éghajlatváltozás hatásai bizonytalanok Kockázat Bizonyta- lanság Teljes tudatlanság Felismert tudatlanság 0 1 Tudás Nem-tudás A klímaváltozás hatásai P. Harremoes (2001) nyomán
A hidrológiai adottságokban várható változások a 2021 és 2040 között ÉSZAKI KH: éves lefolyás kismértékben csökken, keleten nö-het. Heves árhullámok gyakorisága nő. TISZA. Lefolyás jelentősen csökkenhet. Árhul-lámok korábban jelentkeznek DUNA: kisvízi készlet csök-ken. Árvizek gyakorisága nő. BALATON: TVK és kifolyás csökken. Alacsony vízállások tartóssága nő ALFÖLD. Évi lefolyás, TVK,valamint FAV utánpótlódása csök-ken. Talajvízszint szezonális ingadozása, növények vízigénye nő. DUNÁNTÚL: éves lefolyás csökken. Heves árhullámok gyakorisága nő. Karsztvíz utánpót-lódás csökken. Nováky (2011)
90 45 Nyírség- Hajduság 220 110 DUNA belső vízgyűjtő 65 25 Duna-Tisza köze Vízkészletek és vízhasználatok: jelen állapot - belső vízgyűjtőterületek (m3/fő/év) A kihasználtság 30 - 50 % közötti
Vízkészletek és vízhasználatok: az éghajlatváltozás lehetséges hatása (2050 - m3/fő/év) 45 45 Nyírség- Hajduság 150 110 DUNA belső vízgyűjtő 30 25 Duna-Tisza köze
A Duna és a Tisza szabályozottsága, annak befejezetlensége, hajózhatóság Árvízveszély - árvízi öblözetek Vizeinknek csak kb. 20 %-a jó állapotú! Fokozottan belvízveszélyes területek Aszályérzékeny területek Duna-Tisza közi hátság - szárazodás Szűkös alföldi felszín alatti vízkészletek Dunántúli –középhegység karsztvíz Arzénes ivóvizek Szigetköz Paks Jelentős vízgazdálkodási problémák Jelentős vízgazdálkodás problémák Jelentős vízgazdálkodás problémák
Végső következtetések Mit tehetünk? Új készletek Tározók Átvezetések Hatékonyság Újrafelhasználás, Újrahasznosítás Tisztítás/földhasználat Alkalmazkodás Helyettesítés Klímaváltozás $ EMBER JÓ KORMÁNYZÁS ASÁG KÉSZLETEK IGÉNYEK Fenntarthatóság IPAR GAZD MEZŐ MENNYISÉG MINŐSÉG HOGYAN? TECHNÓLÓGIAI, GAZDASÁGI, JOGI ESZKÖZÖK