1.2k likes | 1.78k Views
Terápiás eljárások ápolóképzés Gyógyszertan 1-2. Készítette: Szabó Judit
E N D
Terápiás eljárások ápolóképzés Gyógyszertan 1-2. Készítette: Szabó Judit Egészségtan tanár . 2013. 04. 20
Az óra tartalmi menete 3714-10 Terápiás eljárások Gyógyszertani ismeretek – Idegrendszer gyógyszertana – Szív- és érrendszer gyógyszertana – Veseműködés gyógyszertana – Gyulladások gyógyszertana – A légző rendszer gyógyszertana – A vér- és vérképzés gyógyszertana – Az emésztőrendszer gyógyszertana – A belső elválasztású mirigyek gyógyszertana – Az anyagcsere gyógyszertana – Fertőzéses megbetegedések gyógyszertana – A daganatos betegségek gyógyszeres kezelése Gyógyszerelés – gyógyszerformák és alkalmazási módok – gyógyszeradagok kiszámítása – gyógyszerek kezelése, tárolása – gyógyszerhatások, mellékhatások – a gyógyszerek sorsa a szervezetben – gyógyszerrendelés – vényismeret
Az óra tartalmi menete II – az ápoló gyógyszereléssel kapcsolatos feladatai: – előkészítés gyógyszereléshez – a gyógyszerelés szabályai – a készítmények szervezetbe juttatása – teendők gyógyszercsere esetén Injekciózás – az injekciózás formái (subcutan, intracutan, intramuscularis) – előkészítés injekciózáshoz (subcutan, intracutan, intramuscularis) – az injekció beadása (subcutan, intracutan, intramuscularis) – az injekciózás szövődményei, megelőzésük, ápolói teendők szövődmény kialakulása esetén Légúti váladék eltávolítása a légzést nehezítő, a légutakban felszaporodó váladék eltávolításának módszerei: o a tapadós váladék elfolyósításának lehetőségei o párásított levegő belégzése, inhalálás (porlasztó alkalmazásával) o mellkasi fizioterápiás módszerek o a légúti váladék eltávolítását elősegítő testhelyzet o a posturalis drainag
Az óra tartalmi menete III Oxigénterápia oxigén adagolása oxigénbevitel módja oxigénterápia előkészítése, menete Inhalációs kezelés kezelés célja a belélegzés formái Légzőtorna végeztetése Fizikális lázcsillapítás – normál testhőmérséklet – a láz fogalma – a láz formái és jellemzőik – a láz megszűnésének formái – a láz hatása a szervezetre – a lázcsillapítás módszerei: fizikális – hűtőfürdő, priznic Infúziós terápia – a szervezet folyadékterei – a folyadék-elektrolit háztartás egyensúlyának zavarai – a folyadék-elektrolit háztartás egyensúly zavarainak tünetei
Az óra tartalmi menete IV – parenterális folyadékpótlás – az infúzió fajtái – előkészítés infúziós terápiához – infúziós terápia kivitelezése – gyógyszeres infúzió (keverékinfúzió) alkalmazásának szabályai, tárolása – az infúziós terápia szövődményei, jellemző tüneteik – ápolói teendők szövődmények esetén Transzfúzió – a vércsoport szerológia – vércsoport – antigének – vércsoport – antitestek – antigén-antitest reakció in vitro – vércsoport rendszerek – a vércsoport meghatározás feltételei – előkészítés vércsoport meghatározáshoz – a vércsoport meghatározás kivitelezése – a transzfúzió fogalma, indikációi – vérkészítmények fajtái – a vérkészítmények tárolása, ellenőrzése – vérkészítmények igénylése, szállítása, vérellátó szolgálat – az ápoló feladatai transzfúziós terápiánál – egyéni alkalmassági próbák – a transzfúzió szövődményei, jellemző tüneteik – az ápoló teendői transzfúziós szövődmény esetén
Az óra tartalmi menete V Port-a-cath tű beszúrása Irrigálás Terápiás meleg és hideg alkalmazása Fénykezelések Sugárterápia A sugárterápia lényege, indikációi A besugárzás formái (külső sugárforrás, belső sugárforrás; ionizáló illetve nem ionizá-ló sugár) A sugárkezelés mellékhatásai (általános reakciók, helyi reakciók) A sugárkezelés körüli ápolói feladatok A betegkövetés szempontjai Biológiai terápia A terápiás eljárások körüli ápolói teendők: A beteg pszichés és szomatikus előkészítése Ápolói tevékenység a terápiás eljárás során Az ápolói tevékenység dokumentálása A beavatkozás utáni ápolói feladatok Különbségek a terápiás eljárás kivitelezésében gyermekkorú és felnőtt korú betegnél A terápiás eljárásokhoz kapcsolódó ápolásetikai normák Diétás terápia Fogalma A diéta fajtái: mennyiségi, minőségi Konyhatechnikai eljárások: sűrítési eljárások, pépesítés, párolás A szervrendszerek betegségeiben alkalmazott diéták jellemzői Az ápoló feladatai a diétás kezelésben
2.0/3714-10 Terápiás eljárások Az óra tartalmi menete:1 Gyógyszerelés – gyógyszerformák és alkalmazási módok – gyógyszeradagok kiszámítása – gyógyszerek kezelése, tárolása – gyógyszerhatások, mellékhatások – a gyógyszerek sorsa a szervezetben – vényismeret – az ápoló gyógyszereléssel kapcsolatos feladatai: – előkészítés gyógyszereléshez – a gyógyszerelés szabályai – a készítmények szervezetbe juttatása – teendők gyógyszercsere esetén
2.0/3714-10 Terápiás eljárások Az óra tartalmi menete 2: – Idegrendszer gyógyszertana – Szív- és érrendszer gyógyszertana – Veseműködés gyógyszertana – Gyulladások gyógyszertana – A légzőrendszer gyógyszertana – A vér- és vérképzés gyógyszertana – Az emésztőrendszer gyógyszertana – A belső elválasztású mirigyek gyógyszertana – Az anyagcsere gyógyszertana – Fertőzéses megbetegedések gyógyszertana – A daganatos betegségek gyógyszeres kezelése
Az óra tartalmi menete A központi idegrendszer gyógyszertana Perifériás idegrendszer gyógyszertana A szív és érrendszer gyógyszertana A veseműködés gyógyszertana
Az óra tartalmi menete A központi idegrendszer gyógyszertana Perifériás idegrendszer gyógyszertana A szív és érrendszer gyógyszertana A veseműködés gyógyszertana
Felhasznált irodalom 1. Rigó János: Dietetika. Budapest, Medicina, 2000. 2. Smith–Temple–Johnson: Gyakorlati ápolástan. Budapest, Medicina, 1997. 3. Vágvölgyi Ágnes: Gyógyszertan. Budapest, Kádix Bt., 2001. 4. Zsúdel László: Biofizika: Moduláris tankönyvek. Budapest, ETI, 2006. 5. Dr. Oláh András (szerk.): Diagnosztika-terápia. Budapest, ETI, 2009. 6. Szabó Dénes: Biokémia ápolástan hallgatók számára. Pécs, POTE Főiskola, 1994. 7. Bokor Nándor (szerk.): Általános ápolástan és gondozástan. Budapest, Medicina, 2009. 8. Baukó Mária–Kujalek Éva–Wetzelné Gál Anna: Az ápolás alapjai (2. kiadás), Budapest, ETI, 2008.
A gyógyszertan tárgya és ágai A gyógyszertan (farmakológia) az élő szervezetek és az élő szervezetek működését befolyásoló anyagok (farmakonok) között fellépő kölcsönhatásokat tanulmányozó tudományág. Legfontosabb ága az orvosi gyógyszertan, amelynek tárgya az ember, és a betegségek megelőzésére (prevenció), felismerésére (diagnosztizálás), gyógyítására (szanálás),használt anyagokkal foglalkozik. A pharmacon (gör.) gyógyszert, mérget, kábítószert egyaránt jelent, ezért használata nem azonos a magyar gyógyszer szóval.
A gyógyszertan tárgya és ágai A gyógyszertan magában foglalja az alábbi ágakat: - Farmakodinámia: a gyógyszerek hatásait, hatásmechanizmusait elemzi, vagyis azokat a folyamatokat, amelyeket a gyógyszer indít meg a szervezetben . - Farmakokinetika: Követi a gyógyszerek sorsát az emberi szervezeten belül. - Kísérletes(experimentális) gyógyszertan: a laboratóriumi körülmények között végzett kísérletek összességét öleli fel - Klinikai farmakológia: a gyógyszertani ismeretek emberre való alkalmazásával foglalkozik.
A gyógyszertan tárgya és ágai - Toxikológia (méregtan): a farmakonok által az emberi szervezetre gyakorolt káros hatásokkal foglalkozik. Az orvosi toxikológia feladata a gyógyszerek káros mellékhatásainak a tanulmányozása. A gyógyszerészet (farmácia) a gyógyszertantól (farmakológia) eltérően, nem a gyógyszerek és az élő szervezet kölcsönhatásaival, hanem a gyógyszerek anyagi (fizikai, kémiai) tulajdonságaival foglalkozó tudomány
A gyógyszer fogalma A gyógyszer olyan anyag, amelyet betegségek megelőzésére, gyógyítására vagy diagnosztizálására használhatunk. A gyógyszerek lehetnek: - mesterségesen előállított vegyi anyagok vagy - természetes eredetű (általában növényi) anyagok. A gyógyszerek előírásának módszereit a farmakográfia foglalja magában. Gyógyszerelésnek a gyógyszer szedésének előírását nevezzük
Gyógyszertani ismeretek A legtöbb gyógyszer kizárólag orvosi rendelvény (recept, vény) alapján szedhető. Az előírt szer lehet - gyári vagy - magisztrális készítmény. A magisztrális gyógyszer felírása az orvos feladata. A magisztrális recept megírásakor meg kell adni a hatóanyag és a vivőszer megnevezését, ezek adagjait, az adagolásmódját és időtartamát. A gyári gyógyszerek törzskönyvezett, ipari mennyiségben, ellenőrzött körülmények között gyártott készítmények.
A gyógyhatású szerek osztályozása A gyógyszereket számos szempont figyelembevételével különböző csoportokba sorolhatjuk, így figyelembe vehetjük - az előfordulást, - eredetet, - a hatásmechanizmus helyét, - a hatás irányát, intenzitását, idejét és célpontját
A gyógyhatású szerek osztályozása A magisztrális és gyári készítményeket gyógyszerformák szerint is osztályozhatjuk: I. Szilárd készítmények: 1) Osztatlan porok: kanállal adagolhatóak, erős hatású szert nem tartalmazhatnak. Léteznek külsőleges és belsőleges alkalmazású készítmények. 2) Osztott porok: pontos adagolásuk lehetséges. 3) Granulátum: nagyobb porszemcsét jelent. Általában kanállal adagolják, de létezik tasakban kiszerelt formában is 4) Pellet: szabályos gömb alakú szemcsékből álló készítmény. 5) Tabletta: a porok préselése során nyert készítmények. A tabletták léteznek orális,sublinguális, vaginális vagy implantációs bejuttatási formákban
A gyógyhatású szerek osztályozása 6) Drazsé: bevont felületű tabletta. A bevonat általában cukor tartalmú, íz javítószereppel rendelkezik, de a modern készítmények esetében a felszívódás szabályozásában, késleltetésében is szerepe van. 7) Pilula: galenikai laborokban előállítható gyógyszerforma. 8) Kapszulák: gyógyszertokban található (általában rossz ízű) porok, granulák vagyfolyadékok
A gyógyhatású szerek osztályozása II. Félszilárd készítmények 9) Kúpok: végbélkúp és hüvelygolyó formájában léteznek. Vivőanyaguk testhőmérsékleten olvad (általában kakaóvaj vagy Adeps solidus). 10)Kenőcsök, krémek: bőrfelületek vagy nyálkahártyák kezelésére használhatóak. A krém vízzel lemosható, olaj/víz típusú, míg a kenőcs zsírosabb, víz/olaj típusú. A szemkenőcsöket aszeptikus körülmények között készítik
A gyógyhatású szerek osztályozása III. Folyékony készítmények 11) Oldatok: alapkövetelmény, hogy a hatóanyagoknak tökéletesen kell oldódniuk, és állás közben sem válhatnak ki. Ha ennek a feltételnek nem felelnek meg, segédanyag hozzáadással szuszpenzió vagy emulzió készíthető. Az oldatok közül a cseppek jelentik a legpontosabb adagolást. Létezik szemcsepp, fülcsepp és orrcsepp. IV. Gázhalmazállapotú készítmények 12)Aerosolok: porlasztó segítségével belélegezhető porok vagy folyadékok.
A gyógyhatású szerek osztályozása V. Egyéb 13) Injekció: steril por vagy folyadék állagú ampullába/fiolába zárt anyag. Pontos adagolást, gyors hatás elérését biztosítja. Fontos az aszepszis-antiszepszisszabályainak a betartása. 14) Gyógyszerterápiás rendszerek: programozott hatóanyag-leadást biztosítanak. Lehetnek szisztémás vagy helyi hatású szerek. Léteznek transzdermális tapaszok(TTS), infúziós rendszerek és per os rendszerek. 15) További készítmények a főzet (decoctum), forrázat (infusum), tinktúra (alkoholos növényi kivonat), toroköblögetők (gargarismata), mosások (lotiones), öblögetések (irrigationes)
A gyógyszer kötődése A gyógyszer kötődése A szervezetbe bejutott gyógyszermolekula akkor fejti ki hatását, ha talál egy receptort (kötődési helyet) a szervezetben. Kötődési helyek: Elsődleges ~: ahol a szer a fő hatását kifejti, azaz a legnagyobb mértékben megváltoztatja a szerv működését; ez a hely a gyógyszer támadáspontja
A gyógyszer kötődése Másodlagos~: a gyógyszer anyaga a szervezet más helyén is kötődhet; ezek felelősek a gyógyszer szedésekor fellépő mellékhatásokért. Gyógyszerek hatásideje: Gyógyszerhatás időtartamát a gyógyszer és a receptor közötti idő tartama határozza meg. Hatásidő lehet: rövid hosszú elhúzódó (retard) hosszan tartó (depó)
Gyógyszer adagja A gyógyító hatás eléréséhez megfelelő mennyiségű gyógyszermolekulára van szükség. Gyógyszeradag=dózis Lehet: Gyógyító adag: gyógyító hatást kifejtő legkisebb gyógyszermennyiség Tűrt adag: a gyógyító adagnál nagyobb, de még károsodást nem okozó gyógyszermennyiség Halálos adag: a túlzottan nagy gyógyszeradag mérgezést ill. halált okozhat
Gyógyszer adagja A kezelőorvos a gyógyszerrendeléskor megszabja azt a mennyiséget, amely az eredményes kezeléshez szükséges: pl.: naponta 2x1 tbl vagy 3x1 ek oldat A gyógyszerben levő hatóanyag mennyiségét többnyire grammban (g) adják meg. 1mg= 0,001 g NE = nemzetközi egység >> a hatóanyagból nagyon kis mennyiség van a szerben
Gyógyszer adagja Oldatoknál: 1 kk= 5 g 1 gyk = 10 g 1 ek = 15 g Folyékony gyógyszerek egy részéhez adagoló kanalat adnak.
Gyógyszer sorsa a szervezetben A bejuttatott gyógyszer a véráramba jut. Az emésztőrendszeren keresztül bekerült gyógyszeranyag a májon halad át és a májsejtek méregtelenítő hatása folytán átalakul: több gyógyszer itt válik hatásos anyaggá mások viszont veszítenek hatásosságukból Nem mindegy, hogy a májsejtek működése ép-e. Felszívódás = az a folyamat, amelynek során a gyógyszer a beadás helyéről a vérbe jut.
Gyógyszer sorsa a szervezetben Gyógyszerhatás A szervezetbe bejutott gyógyszer kifejti hatását: helyi hatás: kültakarón, felszínen vagy belső szerveken • általános hatás: a vérbe jutott gyógyszermolekulák a célszerv receptorain kívül eljutnak más receptorokhoz is, sőt hatást fejtenek ki az egész szervezetre (védekezőrendszer mozgósítása, annak támogatása stb.)
A gyógyszerhatást befolyásoló tényezők Életkor (újszülött, csecsemő, gyermek, felnőtt, idős) eltérések a felszívódásra, mint az eloszlásra, a metabolizmusra és a kiválasztásra vonatkozóan, gyerekeknél a felszívóhámok még kevésbé fejlettek. Az időskori farmakokinetikát az jellemzi, hogy minden fázisában lassúbb és kevésbé hatékony, mint felnőttkorban, és nő a zsírszövet mennyisége is. Ezért főként a toxicitás, a túladagolás jelentenek komoly veszélyt ebben a korosztályban.
A gyógyszerhatást befolyásoló tényezők Betegségek- pld. A májbetegségek gátolják a gyógyszerek Lebontását és így fokozzák a gyógyszerek íránti érzékenységet. Hormonok: nemekben eltérő lehet bizonyos gyógyszerek hatása. Táplálkozás: tartós éhezés- csökkenhet a gyógyszerek metabolizációja, táplálékok anyagai befolyásolhatják egyes gyógyszerek felszívódását. Genetikai tényezők: genetikusa meghatározott enzimműködési zavarok esetén minőségileg eltérő gyógyszerhatások alakulhatnak ki.
A gyógyszerhatást befolyásoló tényezők A gyógyszerhatás időszakos ingadozásai: évszaki, napszaki ingadozások pld. a hörgőtágítok délután a leghatékonyabbak.
Együttes gyógyszerhatások 1. Gyógyszer-gyógyszer kölcsönhatás Az együtt alkalmazott gyógyszerek nagyon gyakran kerülnek egymással kölcsönhatásba. Az együtt adott gyógyszerek a lebomlásuk során megváltoztathatják a másik szer lebomlását, enzimaktivitást módosíthatnak, ezért valamelyik, vagy mindkét szer felszívódása, hatása változhat, nő vagy csökken, esetleg a hatás elhúzódóvá válik. Pld. Fájdalom – és lázcsillapítók és nem steroid gyulladásgátlók együtt adása gyomorvérzést, gyomorfekélyt okozhat.
Együttes gyógyszerhatások 2. Gyógyszer- táplálék kölcsönhatások a gyógyszer és a táplálék együttes bekerülése megváltoztathatja a gyógyszerek hatását. A kölcsönhatás eredménye többféle lehet: 1. csökken a gyógyszer felszívódása , vagyis nem éri el azt a szintet a vérben, ami szükséges lenne a megfelelő hatás kialakulásához.Pl. bizonyos antibiotikumok + táplálék 2. Növekszik a gyógyszer felszívódása, vagyis a szükséges koncentrációnál nagyobb koncentrációt ér el a véráramban. Ezzel toxikus tünetek is előfordulhatnak. Pld. epilepszia elleni szerek + szénhidrát gazdag táplálék
Együttes gyógyszerhatások 3. Késleltetett hatás esetén a gyógyszer időben csak később éri el a terápiás vérszintet, egyszeri adáskor nem érünk el terápiás eredményt. Pl. omeprazol 3. Gyógyszerek- gyógynövények kölcsönhatása: A betegek a gyógynövényeket magukban vagy gyógyszerek kiegészítésére használják. Nagyobb mennyiségben fogyasztva, illetve a gyógyszerekkel együtt beszedve okozhatnak nemkívánatos mellékhatásokat. Pld. Fokhagyma Gátolja a gyógyszerek átalakulását, lebomlását, ezért erősebb gyógyszerhatás érvényesül. Pl. fájdalomcsillapítóknál (paracetamol) vagy véralvadásgátlók esetében, ahol véralvadási zavarokat okozhat, vérzékenység fokozódik http://www.czompo.hu/modules.php?name=Content&pa=showpage&pid=34
A gyógyszerek mellékhatása =nemkívánatos hatás Pl.: hányinger, hányás, fejfájás, kipirulás, verejtékezés, hasmenés stb. a gyógyszerek leírása = betegtájékoztató tartalmazza Gyógyszerallergia A szervezetbe jutott gyógyszer olyan anyagok keletkezését indíthatja el, amelyek ismételt gyógyszerbejutás esetén érzékenységi reakciót váltanak ki. Ilyenkor a szervezet a szokásostól eltérő reakcióképességgel lép fel, néha életveszélyes lehet, pl.: Penicillinnel szembeni allergia
A gyógyszerek mellékhatása Tünetei: enyhébb: bőrviszketés, csalánkiütés stb. súlyosabb (életveszélyes): gégevizenyő, tüdővizenyő, sokk stb.) Kétfajta gyógyszer a szervezetben kiegészítheti vagy ronthatja egymás hatását – erre figyelni kell. Egyes gyógyszerek károsíthatják a fejlődésben lévő magzatot>> fejlődési rendellenességet okozhatnak Bizonyos gyógyszerek az anyatejjel kiválasztódhatnak.
GYÓGYSZERMÉRGEZÉS Fogalma:a gyógyszer okozta betegség Bekövetkezhet: szándékosan (öngyilkosság) véletlenül Oka: az előírt adagnál nagyobb mennyiségű gyógyszer bevitele a szervezetbe valamely ok folytán lelassul vagy egyáltalán nem következik be a kiürülés a szervezet túltelítődik a gyógyszer anyagával
GYÓGYSZERMÉRGEZÉS Veszélyeztetettek: gyermekek, idősek Kiváltója: gondatlan tárolás/gyermekeknél feledékenység/időskorúban a gyermekek érdeklődését felkeltik a különböző színű, mintázatú tabletták, sokszor hasonlítanak bizonyos cukorkákhoz
Gyógyszer-felhalmozódás =a tartósan, hosszú időn át szedett gyógyszerek hatóanyagának felhalmozódása Telítő adag: a gyors gyógyszerhatás elérése céljából bizonyos gyógyszerek esetében kezdetben alkalmazott nagyobb adag Fenntartó adag: a továbbiakban, csökkentett adag
Gyógyszerek kiürülése a szervezetből veséken keresztül vizelet formájában bélrendszeren át, részben felszívódással, részben széklettel mirigyek termékeivel verejték, nyál útján tüdők működése során a kilélegzett levegővel bőrön keresztül párolgással Gyógyszerérzékenység csökkenés folyamatos adagolás során a gyógyszer nem tud olyan hatást kifejteni, mint a kezelés elején ill. bizonyos idő után csak nagyobb adagban fejti ki a kellő gyógyító hatást
Gyógyszerfüggőség formái 1.Lelki (pszichés) = gyógyszeréhség: a beteg a gyógyszer hatását szeretné megismételni azért,hogy átélje ugyanazt az élményt 2. Testi (szomatikus) = gyógyszerhozzászokás: a hosszan tartó gyógyszeres kezelés után az illető gyógyszer szedésének elmaradásakor testi elvonási tünetek is társulnak a lelki mellé Rezisztencia: a baktériumok elleni indokolatlan gyógyszerszedéssel járó veszély, hogy a szervezetben kialakul a kórokozó ellenálló képessége
Gyógyszerek csoportosítása 1.alkalmazás helye, bevitel módja szerint: Külsőleges: ·Bőrfelületen alkalmazandó:kenőcs, krém, hintőpor, tapasz, oldat, lakk, hab ·Nyálkahártyákon alkalmazandó: oldat, krém, kenőcs, film,kúp, tabletta, hab, pálcika, emulzió, szuszpenzió 2. Enterális: oldat, tabletta, filmtabletta, drazsé, szuszpenzió, emulzió, mixtúra, kapszula, végbélkúp, klizma Inhalatív: oldat, por, füst Parenterális: injekciók, infúziók, parenterális tápláló oldatok, implantációs tabletták
Gyógyszerek csoportosítása Csoportosítás adagolás szerint · Egyadagos– pld. X-Prep oldat · Többadagos osztatlan: kenőcsök, hintőporok, kanalas oldatok ·Osztott: osztott porok, tabletták, injekciók, kúpok
A gyógyszerek alkalmazásának módjai Orális adagolás: Ez a legegyszerűbb és leggyakrabban használt alkalmazási mód, szájon át, folyadékkal juttatjuk be a gyógyszert, de csak együttműködő betegnél szabad alkalmazni. Orálisan alkalmazott leggyakoribb gyógyszerformák: Tabletta, drazsé, pilula, pirula, kapszula, filmtabletta, pezsgőtabletta, folyékony alapanyagú gyógyszerek.
A gyógyszerek alkalmazásának módjai Szublingvális adagolás: A gyógyszer a szublingvális nyálkahártyáról gyorsan felszívódik, a nyelv alá helyezett gyógyszert lenyelni nem szabad, mert akkor nem éri el a kívánt hatást. Légutakon át történő adagolás (inhaláció): Gáznemű vagy folyékony, porlasztható anyagok helyi és általános hatás érhető el.
A gyógyszerek alkalmazásának módjai Nyálkahártyán keresztül történő adagolás (instillatio): Valamely folyékony gyógyszernek a nyálkahártyára csepegtetésével helyi hatás érhető el. - szemcsepp ( occulogutta) - szemkenőcs - fülcsepp (otogutta) - orrcsepp ( nasogutta
A gyógyszerek alkalmazásának módjai Bőrön keresztül történő adagolás (cutan): Többnyire helyi, de általános hatást is kifejtenek. Használatuk előtt a bőr épségét mindig ellenőrizni kell, csak ép területen alkalmazható gyógyszer. kenőcs, krém (unguentum) paszta, hab, oldat, hintőpor, transzdermális tapasz
A gyógyszerek alkalmazásának módjai Végbélen át történő adagolás (rectalis): Helyi és általános hatás érhető el. végbélkúp (suppositorium) gyógyszeres beöntés
A gyógyszerek alkalmazásának módjai Hüvelyen át történő adagolás (vaginalis): Helyi hatás érhető el. hüvelykúp, hüvelygolyó Parenterális adagolás: Tápcsatorna megkerülésével juttatjuk a szervezetbe a gyógyszert, invazív beavatkozás, melyet az aszepszis elveinek figyelembe vételével kell végezni. Leggyakoribb parenterális beviteli módok: intracután – a bőr rétegeibe, az epidermisz alá, subcután – bőr alatti kötőszövetbe (az inzulint dörzsölni tilos!!!), intramusculáris, - izomszövetbe, intravénás injekció - vénába adjuk