120 likes | 218 Views
Vállalkozzunk?. 1. Nap Ki a vállalkozó? A vállalkozás környezete, problémák, hatások, amelyeket ajánlatos figyelembe venni. A vállalkozás/vállalkozó első lépései. 2. Nap A tervezés gyakorlata. A vállalkozásfejlesztés intézményrendszere. Ki a vállalkozó?.
E N D
1. Nap Ki a vállalkozó? A vállalkozás környezete, problémák, hatások, amelyeket ajánlatos figyelembe venni. A vállalkozás/vállalkozó első lépései. 2. Nap A tervezés gyakorlata. A vállalkozásfejlesztés intézményrendszere.
Ki a vállalkozó? Aki saját eszközeivel és saját kockázatára szerzi meg a jövedelmét.
Más szempontból… • mikro- kis- és középvállalkozók, nagyvállalkozók • munkanélküliek, akik vállalkozóvá válnak • újrakezdők, akik már korábban sikertelenül vállalkoztak • kényszer és „kvázi” vállalkozók • őstermelők • szabad szellemi foglalkozásúak
A tőke nem más, mint vállalkozói készség! • önbizalom, becsvágy, kritika - önkritika, önuralom, magabiztosság, határozottság, felelősségérzet, kockázatvállalás, hatásos és hatékony kommunikáció, kapcsolatépítő és együttműködő készség, a helyzetek értékelésének képessége, alkalmazkodási képesség, lojalitás, diplomáciai készség, udvariasság,magas szintű szakmai tudás, hitelesség, meggyőző erő, kompromisszumkészség fizikai állóképesség, erő, kreativitás, intelligencia, empátia, emberismeret , személyes méltóság, vállalkozói kedv, reális látásmód ,rugalmasság,tolerancia,kudarctűrés és megújulás képessége,bizonytalanság elfogadása, elszántság, szervezőkészség,koncentrálóképesség, figyelem a részletekre, megbízhatóság, pontosság, kezdeményezőkészség, kitartás, szívósság, energikusság, motiváció a napi nehéz munkára, nyitottság, hajlandóság másoktól tanulni állandóan keresi az információkat, alapvetően fontos számára a minőség, nagy jelentőséget tulajdonít az adott szónak és a szerződések teljesítésének, folyamatosan javítja a teljesítményeit, eredeti, gyakran meghökkentő döntéseket hoz, fel tudja mérni a kockázat nagyságát, azután bátran kockáztat, makacs, ragaszkodik eredeti elgondolásaihoz, nehéz döntéseket is bátran meg tud hozni, környezetét igyekszik változatos módszerekkel befolyásolni, tud kikapcsolni, van humorérzéke és még sok minden jellemzi a profi vállalkozót. Megvannak-e vajon ezek a tulajdonságok ma az átlagos magyar vállalkozókban? Úgy gondoljuk, hogy nincsenek. Pénzt, forrást – kisebb-nagyobb erőfeszítéssel tudnak ugyan szerezni, vállalkozói tudást, készségeket azonban sokszor heroikus erőfeszítéssel, hosszú tanulással és gyakorlással is csak nehezen. Ezzel a kihívással az emberek jellemzően felnőtt korukban és gyakran hátrányos helyzetben szembesülnek. Egyedül nem, vagy csak nagyon nehezen tudnak vele megbirkózni.
Alaphelyzet • A létrejövő új vállalkozások zömét alacsony tőkével vagy tőke nélkülalapítják, e réteg fedezettel nem, vagy alig rendelkezik, nem tudnak kommunikálni a bankkal, nem tudtak üzleti tervet készíteni, így hitelhez sem juthatnak. A bankok gyakran rugalmatlanok, a kicsiket nem szívesen fogadják. • Bizonytalan a vállalkozói ötlet, nem tudják pontosan mit is szeretnének csinálni. Hallomásból tudnak csak a vállalkozási formákról. Pontosan nem tudják, hogy a vállalkozási tevékenységükhöz melyik a legmegfelelőbb. Ezek a vállalkozók többnyire egyedül, legfeljebb családisegítséggel dolgoznak. Jellemző rájuk az is, hogy megélhetésre, fogyasztásra és családi megtakarításra törekednek. • Jelentős a kényszervállalkozók, „kvázi vállalkozók” (munkaviszonyt vállalkozással álcázó) – pl. a munkaerőpiacról kiszorultak, hátrányos térségekben élők, alacsonyankvalifikáltak, tőkeszegények, stb. - száma, őket elsősorban a megélhetési kényszer, (a munkáltatókat pedig a közterhek áthárítása) motiválja, esetükben sem a szakmai, sem a vállalkozói ismeretek és készségek nem érik el az alapszintet. Hosszú távra nem tudnak és nem is akarnak tervezni, vállalkozói létüket átmenetinek tekintik, céljuk a munkaerő-piaci reintegráció. • A vállalkozók kb. egyharmadának megfelelő a szakmai felkészültsége és tapasztalata, kb. 70%-uknak azonban hiányosak úgy a szakmai, mint a piaci, finanszírozási, jogi, szervezetfejlesztési, vállalkozásmenedzselési, kommunikációs, stb. ismeretei és készségei, alacsony a tervezési hajlandóság és szakszerűség, ez gátja az innovációnak. A piaci szemlélet, magatartásformák, a vállalkozói kultúra elterjedése sincs még Magyarországon „befejezve”. • A lakosság, a vállalkozók nem járatosak pályázatok készítésében, nem ismerik a terminológiát, így nem, tudnak hozzáférni bizonyos támogatásokhoz, nem, vagy csak nagyon nehezen tudnak ajánlattételt készíteni.
Alaphelyzet • A széleskörű piaciismeretek, információk állandó elérhetősége, jelenléte a közösségekben sincsmegoldva. • Az EU-s csatlakozással kapcsolatban a lakosságnak, a vállalkozóknak nincs reális képe, az egységes európai piacra való felkészülés hiányos, a csatlakozással kapcsolatosan nincs egészséges „veszélyérzet”. • Jelentős probléma a vállalkozásfejlesztési stratégiájának kialakításához szükséges képességek, ismeretek, készségek - elemzés, értékelés, megerősítés, stb. -, az EU csatlakozási folyamat kínálta lehetőségek, előnyök, kihívások, várhatófeladatokismeretének a hiánya. • A vállalkozók számottevő része nem ismeri az adott térség adottságait, fejlesztési lehetőségeit, körülményeit, az EU csatlakozási folyamat kínálta lehetőségeket. • A vállalkozók jelentős részének hiányosak a minőségbiztosítással, vállalkozásszervezéssel, tervezéssel, stb. kapcsolatos ismeretei. • Az általánosanképző és a szakképzőiskolák képzési programjaiban kevés az olyan rövid, gyakorlat-orientáltképzésiprogram, amely a vállalkozók, a lakosság napi információ igényét, a vállalkozói készségek fejlesztését hivatottak kielégíteni. • Információáramlás hibái – a vállalkozó elfoglalt, nincs ideje „futkosni”, ugyanakkor nincs erre megfizethető, elérhető, rugalmas intézmény-és, szolgáltatási rendszer. • Üzleti tervet csak elenyésző számban készítenek, jellemző az ösztönösség, kevésbé veszik figyelembe a makro környezetet.
Alaphelyzet • A vállalkozói attitűd nem ”piac és Eu-komform”. Alacsony az informatikai kultúra, minden szinten nehézkes a kommunikáció, emiatt a vállalkozások elesnek támogatásoktól, nem tudják érdekeiket hatékonyan érvényesíteni. • Nem mindig megfelelő a stílus, a morál, az együttműködésikészség, gyakori az etikátlanmagatartás. • Az EurópaiUniós csatlakozás újabb problémákat indukált. A gazdaságikörnyezethezvalóellentmondásos és nem elégséges adaptációskészség következtében a KKV-k jelentős része megbukik, vagy csak súlyos áldozat vállalásával tud a piacon maradni (pl.: minőségbiztosítás hiánya, nem ismeri az Eu-s eljárásokat, jogrendet és a bürokráciát, nem tud megfelelni a szabványoknak, nincs nyelvtudás, korszerűtlen az infrastruktúra, vállalkozói kultúra hiányosságai, stb.). • A munkaerő költsége magas, nem tud megfelelő számú és minőségű munkaerőt alkalmazni. • Az államitámogatásoknehezenelérhetőek, csak egy szűkebb rétegnek kedveznek, a pályázatoknak túl nagy a kockázata, bizalmatlanság az elbírálással szemben – a „szakértők” szaktanácsadók túl drágák, a vállalkozó nem tud érdemben, hatékonyan kommunikálni, velük, nem mindig korrektek, gyakran hiányzik az empátia. • Indokolatlanulnagy a bürokrácia, nehézkes az ügyintézés, nem veszi figyelembe a vállalkozó helyzetét – ki kiért van dilemmája! • Nincs a településeknek, a régiónak összehangolt elképzelése a régió vállalkozás fejlesztésére, ha van, akkor az érdekeltek nem tudnak róla. • A döntéshozók gyakran „laikusok”, nem tudják átérezni a vállalkozó helyzetét, lehetőségeit, ezért a döntések életszerűtlenek, ez a probléma a gazdasági kapcsolatokat is jellemzi.
Alaphelyzet • Kevés a vállalkozásbarát, valódi inkubáció. • Bizalom, megbízhatóság minden relációban akadozik – üzleti, partner, hatalom, hatóság, cégen belül, stb. • A multikkomolykonkurenciát jelentenek, nem egyszer a kisvállalkozó ellehetetlenül. • A vállalkozások átlagos mérete, jövedelmezősége és termelékenységeelmarad az európai versenytársakétól. • Az EU-s, ill. más pályázatoknyelvezete, a már-már irracionáliskövetelményrendszere, az egyoldalú (csak a vállalkozót érintő) szerződésikötelezettség és felelősségvállalásikényszer, gátja a támogatások elnyerésének. • Az elmaradotttérségekben található vállalkozások sokkal tőkeszegényebbek, rosszabb kondíciókkal rendelkezők, emiatt hitelhez jutásuk sokszor reménytelen. • A vállalkozások növekedési esélyeit nagyban gátolja a vállalkozásvezetők hiányos felkészültsége, a vállalkozások stratégiai gondolkodásra, innovációra való korlátozott nyitottsága, a fejlődési lehetőségek felismerésének szerény készsége. • A magyar vállalkozások körében a jó műszaki, tudományos felkészültség gyakran nem párosul menedzsmentkészségekkel és sok esetben nincs a marketingszemlélet. • Az alapszintűvállalkozóiismeretek is hiányosak, mivel a közoktatásban a gyakorlati gazdasági ismeretek oktatása, a vállalkozói készségek fejlesztése viszonylag szűk körű. • A női vállalkozóknak heroikus küzdelmet kell folytatni a biológiai és társadalmi küldetésük maradéktalan megvalósításáért, drágák és szinte elérhetetlen a gyermeknevelést, háztartási munkát segítő szolgáltatások.
Alaphelyzet • A vidéki ember és környezetének általános elmaradottsága miatt a vállalkozások esetében nagyon erős a család visszahúzó hatása. • A vállalkozásnak nincsenek a családokbanhagyományai, a felnövekvő generáció nincs erre szocializálva, a széleskörű piaci ismeretek, információk állandó elérhetősége, jelenléte a közösségekben sincs megoldva, gyakori az ösztönösség, a hétköznapi életben szerzett tapasztalattal és magatartásrepertoárral operálnak. • A szociálisproblémák: a földrajzilag hátrányos térségekben, fejletlen infrastrukturális körülmények között élők elszigetelődnek, az etnikai és más, hátrányos megkülönböztetésből adódó nehézségek . • Vidéken kevés a munkahely, a centrumoktól távol eső településen szinte megoldhatatlan a szakmaiképzés, átképzés, ennek fejlesztése, holott a célcsoporthoz közelítése eredményt hozna. • A helyi vezetésrészérőlgyenge az akarat a változtatásra, amíg e téren szemléletváltás nem következik be, nagyon nagy erőfeszítéssel lehet csak az eredményeket tartani, ezért még jobban támogatni kell a civil kezdeményezéseket, a forrásokat fokozottan erre összpontosítani. • A helyi demokrácia „csökevényes”, a klikkek, érdekellentétek, igazságtalanságok, korrupció demoralizáló hatása erős, érinti a vállalkozásokat is.
A vállalkozás első lépései • Az ötlet megfogalmazása, pontos definiálása. • A tervezés. • Döntés, a vállalkozás elindítása.