Mihályi Péter

1. „Őrült beszéd, őrült beszéd: de van benne rendszer. ” Mihályi Péter avagy Gazdaságpolitika 2010: Forradalom vagy kontinuitás? – A REPUBLIKON INTÉZET konferenciája, 2010. nov. 24. „Lehetséges-e az igazsághoz keresztülhazudni magunkat?”

2. Dramatis personae (játszó személyek)

3. Orbán Viktor • magyar nagytőkések és a kormány kapcsolata • sokk-terápia • működő tőke importja • fejlesztési politika, szektorális arányok

4. Orbán Viktor 1994-ben* „Meg kellett volna találni azt a 8-10 nagyvállalkozót, akik majd Magyarország nagytőkései lesznek. (…) Ezeket kellett volna – nem kormányzati eszközökkel, hanem banki kapcsolatokon keresztül – támogatni. Ezekkel kellett volna személyes kontaktust kiépíteni, amelyet ők aztán jól tudtak volna használni a piacon, mint versenyelőnyt. Azt a kapcsolatot, amely őket így Magyarország miniszterelnökéhez vagy annak legbelső köréhez fűzte. Igen, az ország nyolc-tíz nagytőkés gazdasági érdekszférájává vált volna meghatározott területeken. (...) Ezzel a 8-10 nagytőkéssel kellett volna kiegyezni. (…) A bankárok előtt világossá tenni, hogy ez a mi 8-10 emberünk. Aztán már hagyni, hogy az üzlet a maga logikája szerint elrendezze a többit. Esetleg fejlesztési forrásoknál, pályázatoknál lehetett volna még segíteni, de ott is csak szolidan. (…) Antall ezt elmulasztotta. Nem volt hajlandó foglalkozni ezekkel a dolgokkal.” * Debreczeni Józsefnek adott interjú

5. Orbán Viktor a Színházművészeti Egyetemen 2008. április 30-án • „nem hagyományos kormányzás lesz", "sokaknak sok minden fog fájni". • az első két évben válságmenedzselő kormány és megszorítások jönnek • tőkét három helyről hozna az országba: Oroszországból, az arab világból és mérsékelten Kínából.

6. Orbán Viktor az RTL Klubban 2010. okt. 19.* „a termelőszektorra semmilyen válságadót nem vetettünk ki. Tehát ott, ahol a munkahelyek igazán létrejöhetnek (…) mert ott munkahelyeket akarunk megvédeni és munkahelyeket teremteni.” *Ld. Gács János cikke a Népszabadságban, 2010. nov. 23.

7. Az utolérési politika „liberális” ideológusa Matolcsy György – a miniszterelnök jobb keze. .

8. „Mi mindig is úgy gondolkoztunk Matolcsy miniszter úrral, hogy a munkamegosztás közöttünk az úgy fest, mint Németország újjáépítésekor. Tehát, hogy a miniszterelnök az kvázi Adenauer és a gazdasági miniszter meg kvázi Erhard.„ O.V. 2010. okt. 5.

9. Utolérjük az EU-átlagot, a növekedés felgyorsítása • 2001-es tanulmány: 2015-re az EU-15 átlagos fejlettségi szintjének elérése, 2025-re Mo. megközelítheti „a legfejlettebb EU-gazdaságok szélét”. (2x-szer gyorsabb növekedés, Széchenyi terv); • 2008-as könyve: „Magyarország egy különleges élőlény, ha nem tud a legjobb lenni, akkor a legrosszabbak között lesz, ha nem tud éllovasként lovagolni, akkor sereghajtóvá válik.” • 2010. júl. : „Magyarországnak 2030-ra kell elérnie az uniós átlag feletti gazdasági fejlettségi szintet, életszínvonalat.” • 2010. szept.: „arcátlanul optimista és ambiciózus gazdaságpolitikával Mo. 2030-ra túl is szárnyalja az EU országok átlagának szintjét”.

10. Matolcsy a liberális (szabadelvű) politika platformján áll, kritikája a „neoliberális” eszmék ellen irányul. A neoliberális politika téves alapelvei: • A piac önszabályozó • A pénz mindent jól mér • A magántulajdon mindenhol jobb, mint a közösségi tulajdon • A piaci versenyben mindig a jobb győz • Infláció és munkanélküliség között fordított összefüggés áll fenn. • Az egészségügyet, az oktatást és a kultúrát is piaci elvre kell helyezni. • A tőke az olcsó munkaerőt keresi • Minél nyitottabb egy gazdaság, annál jobb.

11. A reformok sorrendje Matolcsy (2008) szerint „A másik döntő ok, ami miatt a liberális párt neoliberális egészségügyi politikája hibás, hogy az egészségügyi reformot legalább tíz másik reform megelőzi." (142. o.) 1)Gazdaságpolitikai hitelesség 2)  Versenyképesség reformja 3) A nyugat-európai típusú jogállam megerősítése 4) Munkaerő-piaci reform 5) Egyensúly megteremtése 6) Oktatási rendszer reformja 7) Tőkevonzás képességének megerősítése 8) Adóreform és a bürokrácia nagyságrendi csökkentése 9) A gazdaság duális szerkezetének mérséklése 10) Nyugdíjrendszer reformja Érmes reformok Pontszerző reformok

12. A jogállamról „Ha egy szegény államban a törvény rendje megerősödik, akkor mindenki 100 dollárral lesz gazdagabb, de ha egy gazdag országban javul a jogkövetés – például a bíróságok munkája, az adómorál vagy a kormány jogkövető működése -, akkor 3.000 dollárral lesz a nemzet minden tagja gazdagabb.”

13. Adóreform • Zéróösszegű adóreform: kedvezmények szűkítése + egységes adókulcs („szektorsemleges adózás”) = visszaáll a korábbi adóbevételi szint.

14. A tőke szerepe • A 2001-2002-es Széchenyi-terv háttérszámításai alapján azt vélelmezi, hogy 1 Ft állami beruházási támogatás akkoriban 5-10 Ft vállalati beruházást mozgatott meg 5-7 éves időtávon belül.

15. A munkaerő szerepe • „A magyar felsőfokú végzettséget szerzők a 25-35 éves korosztályban csak felét teszik ki a fejlett országok hasonló adatának, ami 100%-os lemaradást jelent, és azzal a kockázattal jár, hogy újratermeljük fejlettségi lemaradásunkat a világ fejlett részéhez képest.” • „Ha egy szegény országban egy évvel nő az oktatási idő, fejenként 800 dollárral lesz mindenki gazdagabb. Ha azonban egy fejlett államban, és Magyarország is ebbe a klubba tartozik, nő egy évvel a képzési idő, minden állampolgár 16.000 dollárral gazdagodik. A tanulási idő meghosszabbítása a gazdagoknál 20-szor nagyobb eredménnyel jár, mint a szegényeknél. Az oktatási rendszerbe történő beruházás tehát a gazdag nemzetek sikerének igazi titka. Ez bővíti legjobban a nem kézzelfogható gazdaságot, tehát a teljes nemzeti vagyon négyötödét kitevő vagyonrészt.

16. Ki az erősebb? .

17. J. M. Keynes: „Általános elmélet...” (1936) utolsó mondatai „Azok a gyakorlati emberek, akik menteseknek vélik magukat minden szellemi befolyás hatásától, rendszerint valamelyik rég elhunyt közgazdász rabszolgái. Magas állásokat betöltő őrültek, akik hangokat hallanak a levegőben, hajdani könyvmolyoktól kölcsönözték rögeszméik magvát. Meggyőződésem, hogy rendkívül eltúlozzák a hagyományos érdekek erejét az eszmék fokozatosan érvényesülő hatalmával szemben. Az eszmék nem azonnal, de bizonyos idő múltával utat törnek; a közgazdaságtudomány és az állambölcselet terén ugyanis kevesen működnek olyanok, akiket 25. vagy 30. életévük betöltése után új elméletek befolyásolnak, s ezért valószínű, hogy azok az eszmék, amelyeket közhivatalnokok és politikusok, sőt agitátorok a folyó eseményekre alkalmaznak, nem éppen a legújabbak. Előbb vagy utóbb azonban az eszmék és nem a hagyományos érdekek törnek új utakat, és vezetnek jóra vagy rosszra.”

18. Orbán Viktor 1963-ban született. . 1989-ben 26 éves volt. 2010-ben 47 éves. 1998-ban 35 éves.

19. Köszönöm a figyelmet! E-mail: peter@mihalyi.com