Download
1 / 47
470 likes | 656 Views
Bárth János. Földrajzi köznevek székely helynevekben. Disszertációm témája: Székelyföld történeti helyneveinek nyelvi elemzése. Az előadás A helyneveket alkotó szókincs című fejezet problematikáját tárgyalja. A vizsgálat adatainak forrásai: a) alapadatok.
E N D
Bárth János Földrajzi köznevek székely helynevekben
Disszertációm témája:Székelyföld történeti helyneveinek nyelvi elemzése Az előadásA helyneveket alkotó szókincs című fejezet problematikáját tárgyalja
A vizsgálat adatainak forrásai:a) alapadatok • Szabó T. Attila Erdélyi Helynévtörténeti Adattára (EHA), • Háromszék, • Udvarhelyszék, • Csík-, Gyergyó- Kászonszék
b) informatizált kereső, mutató • „Olló”-szoftver, (eddig Háromszék anyagával)
c) kitekintést segítő adattárak • történeti földrajzok • tájszótárak • Korai magyar helynévszótár • az ún. megyei-járási földrajzi név-gyűjtemények • elektronikus Földrajzinév-tár (FÖMI) • erdélyi jelenkori helynévgyűjtések (Janitsek Jenő munkái, MND.)
A doktori dolgozat fő célja:egy nagytáj névadási jellegzetességeinek megragadása a történeti helynévanyag vizsgálata alapján • a nyelvészeti mellett földrajzi és történeti szemléletmód alkalmazásával • a névtan tudományközisége miatt: a nyelvtörténet, dialektológia és népesedéstörténet (migrációkutatás) tudományterületeihez való kapcsolódva • A földrajzi köznevek vizsgálatára mindez különösen érvényes
A helyneveket alkotó szókincs témája a névtani szakirodalomban • sok műben, röviden fordul elő a földrajzi köznévi szócsoport definiálása, kategorizációja • kevés elméleti, általános kérdésekkel foglalkozó tanulmány • A földrajzinév-gyűjtések kötetei eltérően értelmezték a földrajzi köznév fogalmát
A helyneveket alkotó szókincs témája a névtani szakirodalomban • Egy konkrét névanyag földrajzi közneveinek bemutatása • (Tamásné Szabó Csilla, Fekete Péter, Bíró Ferenc, Horváthné Kispéter Zsuzsanna, Farkas Ferenc, • Bognár András). • Egy-egy földrajzi köznév eredetének, történetének, változásainak kutatása • (Pelle Béláné – tanya, Fekete Péter – kő, • Juhász Dezső – bőrhíd, Takács Lajos – förtés, • Vörös Ottó – csepeles, tanárok, Reszegi Katalin – bérc, Hoffmann István – patak). • Vízrajzi köznevek vizsgálata: (szóföldrajzi elemzések) • Bíró Ferenc, Cs. Nagy Lajos, Vörös Ottó
A helyneveket alkotó szókincs témája a névtani szakirodalomban • Egy terület helynévanyagának bemutatásakor az alapelemek vizsgálata nagyobb terjedelemben: Kálnási Árpád (Szatmári helynévtípusok és történeti rétegződésük) • A téma kutatástörténete: Nemes Magdolna, Tóth László • Földrajziköznév-szótár tervezete: Nemes Magdolna – Hoffmann István
Földrajzi köznév-definíciók • Lőrincze Lajos (Kázmér Miklós): - „földrajzi fogalmat jelölő, a földrajzinév-alkotásban elsődlegesen használt főnevek” • Kiss Lajos: - a földrajzi köznév földrajzi fogalmat jelentő, mindenképpen helyet jelölő szó. • Hoffmann István: - a helyek fajtáját kifejező, névalkotó szó a földrajzi köznév - Egyrészes névként (Patak, Ér) és kétrészes nevek fajtajelölő névrészeként, alaprészeként fordulhatnak elő, hozzájuk járulnak a sajátosságot kifejező bővítményrészek (Nagy-hegy, Hosszú-dűlő). • J. Soltész Katalin: - determinativum – a tulajdonnév mellett álló, fajfogalmat megnevező közszó
A földrajzi köznévi kategória határai • főnévi csoport [?] • nem tartoznak bele a megkülönböztető, melléknévi elemek (kis, új stb); a helynévgyűjtemények mégis sokszor szerepeltetik ezeket • a kategória kitágítása nem szerencsés
A földrajzi köznevekhez kapcsolódó egyéb témák: • a névtest meghatározása Kalocsa > Kalocsa városa, Varság > Varság pataka, > Varság pataka vize • keletkezéstörténeti vizsgálatok • -s képzővel alakult földrajzi köznevek
Földrajzi köznevek rendszerezése Kázmér Miklós: • településnevek (falu, major, puszta) • településrész-nevek (szeg, utca, vég) • közlekedést szolgáló tájrészek nevei (allé, csapás, rámpa) • vízrajzi köznév (áztató, csatorna, ér, patak, iszap, láp) • térszínforma-nevek (domb, hát, gödör, oldal) • gazdálkodástörténeti nevek (pl. mező, pást, irtvány, tábla, rét) • növényzeti gyűjtőnevek (pl. erdő, fiatalos) • köznevekből alakult megkülönböztető elemek (kis, nagy; alsó, felső; új, ó)
Földrajzi köznevek rendszerezése Hoffmann István: • víznevek (folyóvizek, állóvizek, álló- és folyóvizek részeinek nevei; források, kutak nevei) • vízparti helyek (vízpartok, félszigetek; szigetek; mocsarak, lápok) • domborzati nevek (hegyek; völgyek; ezek részeinek nevei; sík felszínű területek nevei, egyenetlen felszínű területek nevei) • tájnevek • határnevek (szántóföldek; kertek; gyümölcsösök, szőlők; rétek, legelők; erdők nevei) • lakott területek nevei (közigazgatási egységek, helységnevek, településrész-nevek; utcanevek, tanyanevek) • építménynevek (lakóháznevek; középületek nevei; kocsmák, csárdák, gazdasági célú építmények; állomásnevek; utak, vasútvonalak; hídnevek; kisebb építmények: keresztek, kemencék stb. nevei; bányák; határvonalak nevei)
Földrajzi köznevek rendszerezése Kálnási Árpád: (településnevek – belterületi nevek- határrésznevek – víznevek – létesítménynevek megkülönböztetése) Határrésznévi alapelemek: Természeti névi alapelemek • térszíni (hegy, oldal, domb, part, sziget, szugoly, fenék, halom) • talajminőségre utaló (homok, föveny, sivatag) • növényzetre utaló (erdő, berek, füzes) • állatvilágra utaló (gólyás, rókás) Műveltségi névi alapelemek • földmûvelés (szer, puszta, kert, rét, kaszáló, mező, sor, föld) • növénytermesztési (szőlő, almás, szilvás) • gazdálkodás- és birtoklástörténeti (tábla, telek) • pásztorkodásra, állattartásra utaló (legelõ, páskom, tilalmas)
Földrajzi köznevek rendszerezése • (a székelyföldi helynevek elemzésében) határrésznévi alapelemek ▼ természeti névi alapelemek ▼ térszíni formák nevei ▼ kiemelkedések – bemélyedések – viszonyító szerepű elemek
Kiemelkedések nevei hegy'nagyobb kiemelkedés' bérc'hegy, domb, hegycsúcs' halom'természetes, vagy mesterséges, illetve mesterségesnek tartott kiemelkedés' domb'kisebb kiemelkedés' hágó'hegyoldal, hegyoldalban vezető út' havas'magas hegy' pad'lapos tetejű földemelkedés' kő'szikla, hegy' gyerke, györke, gyürke'bucka, domb' pojána, pojánka'két hegy közötti, magasan fekvő havasi rét, tisztás' honcsok'kisebb halom‘ gorond, goromb'domb, kisebb hegy' ponk'kisebb domb' csompó'szikla, kőrakás' lok 'hegyek közti sík terület' homp'kisebb (határ)domb'
Bemélyedések nevei • völgy'hosszan elnyúló talajmélyedés' • vápa'széles talajmélyedés, völgy, gödör' • gödör'kisebb talajmélyedés' • szoros'hegyek közt vezető út, völgy' • árok'hosszan elnyúló földmélyedés' • debren, dobra'gödör, mély vízmosás' • borozda'árok' • áj, ály 'völgy mélyedés' • szurdok'két hegy közti szűk völgy' • lyuk'bemélyedés' • hajlás'sekély talajmélyedés, kanyar' • lapály'mélyen fekvő, sík földterület'
Viszonyító szerepű elemek • oldal 'hegynek, dombnak lejtője, földterület' • mart'vízfolyás partja, hegy oldala' • tető'hegynek lapos felső része' • hát'vminek a felső része' • farok'vminek a vége, nyúlványa' • fej'vminek a kezdete' • verő, verőfél, verőfény'déli, napos hegyoldal' • fenék'vminek az alsó része' • derék'vminek a középső része' • szakadát, szakadás'leomlott hegyoldal' • orr'vminek előre ugró része' • nyak 'két kiemelkedést összekötő kesken hát' • erős'meredek, meredek lejtő, sziklafal' • árnyék 'északi, árnyékos hegyoldal, széltől védett hely' • homlok'hegy hirtelen leszakadó vége' • karé'völgy felső részét képező hegyoldal' • szármány'meredek, kopasz hegyoldal' • áll'valaminek az egyik nyúlványa, része' • bütü'vminek a vége, hegycsúcs' • eszak'északi rész, oldal' • far'vminek a vége' • máj, mál 'déli hegyoldal' • torok'völgy összeszűkülése' • ereszkedő ' lejtő' • köldök'vminek a közepe' • suvadás'leomlott hegyoldal'
Dialektológiai összefüggések • alakváltozatok területi megoszlása
Hasonló jelentésű szavak elterjedése • ‘völgy, bemélyedés’
Kötött eloszlású térszínformanevek • áj, ály 'völgy mélyedés' • debren, dobra'gödör, mély vízmosás' • pojána, pojánka'két hegy közötti, magasan fekvő havasi rét, tisztás'
A megoszlás okai • nyelvi okok • földrajzi okok • népesedéstörténeti okok (népcsoportok – székek)
Kötött eloszlású térszínformanevek • kiemelkedések
Viszonyító szerepű elemek • ‘hegyoldal, domboldal’
Népesedéstörténeti összefüggések • vápa (lápa alakváltozat) • csak a Székelyföldön gyakori • elterjedésének, szótörténetének vizsgálata adatokat szolgáltathat a székelység településtörténeti kérdéseivel kapcsolatban • szóföldrajzi vizsgálata az esetleges szláv átvétel helyének, idejének meghatározásában segíthet • a korai adatok lokalizálása az oklevelek szövegkörnyezete alapján történt
