840 likes | 1k Views
Hálózati ismeretek 5. A közegelérési alréteg. Bujdosó Gyöngyi Debreceni Egyetem • Informatikai Kar Komputergrafikai és Könyvtárinformatikai Tanszék. Áttekintés. S zámítógépes hálózatok története, osztályozásai Hivatkozási modellek : TCP/IP, OSI, hibrid Hibrid modell rétegei
E N D
Hálózati ismeretek 5 A közegelérési alréteg Bujdosó Gyöngyi Debreceni Egyetem • Informatikai Kar Komputergrafikai és Könyvtárinformatikai Tanszék
Áttekintés • Számítógépes hálózatok története, osztályozásai • Hivatkozási modellek: TCP/IP, OSI, hibrid • Hibrid modell rétegei fizikai réteg, adatkapcsolati réteg, közegelérési alréteg,hálózati és alkalmazási réteg • Az internet adminisztrációja • Az internet alapvető szolgáltatásai • kommunikáció • fájlcsere • világháló (World Wide Web) és szemantikus web • Hálózati biztonság • Etikai kérdések
Témakörök • A csatornakiosztás problémája • Többszörös hozzáférésű protokollok • Ethernet • Vezeték nélküli LAN-ok • Szélessávú vezeték nélküli hálózatok • Bluetooth
Hálózatok Két kategóriába sorolhatók: • Kétpontos összeköttetést használnak • Adatszóró csatornát használnak
Csatornahozzáférés • Az adatszóró csatornákat hívják még többszörös és véletlenelérésű/hozzáférésűcsatornáknak is • Az adatszóró hálózatokon komoly problémát jelent a közeghozzáférés helyzetének megoldása: • Ha csak egy valaki akar adni, akkor ad • Ha egyszerre többen akarnak adni, meg kell oldani, hogy csak egy valaki nyerje el az adáshoz való jogot (telefonos konferenciabeszélgetés problémája) 5
MAC alréteg Az adatkapcsolati réteg MAC-alrétegéhez (Medium Access Control) tartoznak azok a protokollok, amelyeket vezérlik a közeg használatát. Fontos szerep • LAN-okban (szinte mindegyik többszörös elérésű csatornákra épít) 6
A csatornakiosztás problémája • FDM (Frequency Division Multiplexing) = frekvenciaosztásos multiplexelés: N felh., sávszélesség felosztása N egyenlő sávra • Jó, ha kevés, fix számú felhasználó van, nagy forgalmi igénnyel • Nem jó, ha a felhasználók száma nagy és folyamatosan változik, ha forgalom löketes jellegű • TDM (időosztásos) ― a probléma ugyanez • A löketes forgalom miatt egyetlen statikus hozzárendelés sem felel meg ― mivel a csatornák többsége az idő túlnyomó többségében kihasználatlan marad 7
Feltételezések a dinamikus csatornakiosztás vizsgálatához • Állomás modell (N független állomás) • Egyetlen csatorna (minden kommunikációhoz) • Ütközés feltételezése (két keret átlapolódása) • Minden állomás tudja észlelni • Az ütközésben részt vett kereteket újra kell küldeni • Ütközésen kívül más hiba nem lehetséges • Idő (keretek továbbításának kezdete) • Folytonos (bármikor) • Diszkrét (időintervallumok elején) • Vivőjel (használatba vétel előtt csatorna vizsgálata) • Vivőjel-érzékelés (képes érzékelni, hogy foglalt nem ad; LAN-ok általában ilyenek) • Nincs vivőjel-érzékelés (nem képes érzékelni ad; műhold) 8
Témakörök • A csatornakiosztás problémája • Többszörös hozzáférésű protokollok • Ethernet • Vezeték nélküli LAN-ok • Szélessávú vezeték nélküli hálózatok • Bluetooth
Konkrét protokollok Konkrét többszörös hozzáférésű protokollok • ALOHA (egyszerű, réselt) • Vivőjel-érzékeléses (perzisztens, nemperzisztens, ütközésérzékeléses) • Ütközésmentes (bittérkép, bináris visszaszámlálás) • Korlátozott versenyes (adaptív fabejárási) • Hullámhosszosztásos • Vezeték nélküli LAN-protokollok (MACA, MACAW)
ALOHA • Földi telepítésű rádiós üzenetszóráshoz készítette Norman Abramson (a ’70-es, ’80-as években a Hawaii Egyetemen) • Koordinálatlan felhasználók egyetlen csatorna hozzáférési jogáért versengenek • Két változata: • Egyszerű • Réselt (globális időszinkronizálás) 11
Egyszerű ALOHA • Az alapötlet az, hogy mindenki adhat amikor csak akar • Így természetesen lesznek ütközések, melyek az illető keretek elvesztését okozzák • A beiktatott visszacsatolás miatt viszont minden állomás tudja majd, hogy tönkrement-e a keret vagy sem • Ha ilyen történik, a küldő véletlen ideig vár, majd újra elküldi a keretet • Ezeket a konfliktusos rendszereket versenyhelyzetesnek nevezzük 12
Az ALOHA rendszer hatékonysága • A maximális kihasználtsághoz a kereteknek azonos hosszúságúnak kell lenniük • Elérhető legjobb csatornakihasználtság: 37% 18% 14
Réselt ALOHA • 1972 Roberts (elfelejtődött) • Később vezetékes internetelérés megoldásához • Az ötlet egyszerű: az időt osszuk diszkrét szeletekre, melyek hossza éppen megegyezik a keretidővel • Egyik megoldás: Szükséges egy kijelölt állomás, ami egy szinkronizációs jelet sugároz az időhatárok kezdetén • Az állomásoknak az adáshoz meg kell várniuk a következő időrés kezdetét • Ezáltal a folyamatos protokoll diszkrétté alakult… 15
Vivőjel-érzékeléses többszörös hozzáférésű (CSMA) protokollok • Vivőjel-érzékeléses = csatornafigyelő • CSMA = Carrier Sense Multiple Access • A helyi hálózatokban az állomások érzékelhetik egymás tevékenységét, viselkedésüket ehhez igazíthatják • Ezeknek a hálózatoknak sokkal jobb lehet a kihasználtságuk az ALOHÁ-jénál 16
Perzisztens és nemperzisztens CSMA • 1-perzisztens Amikor egy állomás adni készül • Belehallgat a csatornába • Ha a csatorna foglalt, vár • Ha szabad csatornát érzékel, elküld egy keretet Ha ütközést érzékel • Véletlen ideig vár • Elölről kezdi a procedúrát 1-perzisztens, mert 1 valséggel adni kezd, ha a csatornát üresnek érzékeli • Nemperzisztens (nagyobb, véletlenszerű késleltetés) • P-perzisztens (réselt csatornát alkalmaz) 17
Véletlen hozzáférésű protokollok összehasonlítása 37% 18% 18
CSMA ütközésérzékeléssel • Ezek a protokollok képesek arra, hogy az ütközés érzékelése után azonnal befejezik az adást (sérült keretek küldését nem fejezik be) • Ezzel időt és sávszélességet takarítanak meg • CSMA/CD (CSMA with Collision Detection – ütközésérzékeléses CSMA) • LAN-ok MAC-protokollja • A népszerű Ethernet LAN-ok alapja 19
Ütközésérzékeléshez szükséges fizikai követelmények • A versengési időrések hossza minimum 2 (tau) : a jel terjedési ideje a két legtávolabbi állomás között (1 km hosszú koaxiális kábelen 5 s) • 2 ideje ütközés nélküli forgalmazás = megszerezte a csatornát • Az ütközésellenőrzés analóg folyamat • Speciális kódolás (0 V-os jelek ütközését nehéz lenne érzékelni) • Fél-duplex rendszer szükségszerűen, mivel adás közben a vételi áramkör az ütközéseket figyeli 21
Ütközésmentes protokollok • Az ütközések hátrányosan érintik a rendszer teljesítményét • Különösen akkor, ha a kábel hosszú (azaz a terjedési idő nagy), a keretek pedig rövidek • Ezen protokollok vizsgálatánál feltételezzük, hogy • N állomás van • minden állomás rendelkezik egy „beégetett”, fix címmel 22
Alapvető bittérkép (helyfoglalásos) protokoll • Itt az ütköztetési periódus pontosan N időrésből áll • Ha a 0-s állomás adni szeretne, akkor 1-es bitet küld a 0. (első) versengési időrésben • A versengési időrésekben más állomás nem használhatja a csatornát, csak az, akinek az időrése (a j-edik állomás a j időrésben jelezheti, hogy van küldésre kész kerete) • Miután mindenki tudatja az állapotát, megindul az adás: sorrendben adnak azok, akik ezt az előzőekben jelezték • Amikor ezzel elkészültek, újabb versengési idő kezdődik 23
Alapvető bit-térkép protokoll • Hátránya: • a versengési periódus hossza állomásonként 1 bittel nő 24
Bináris visszaszámlálás • Azonos hosszúságú, fix bináris állomáscímek • Itt azok az állomások, akik adni szeretnének, elkezdik kiküldeni a címüket bitenként, a legnagyobb helyi értékű bittel kezdve • A kiküldött bitek VAGY kapcsolatba kerülnek • Az eredményt mindenki összehasonlítja a saját azonos helyi értékén lévő bittel • Ha a kapott bit 1-es, az övé pedig 0, kiszáll a versenyből 25
A bináris visszaszámlálás tulajdonságai • A rendszerben egy fix prioritási sor van • Ennél a rendszernél a keret megfelelő kialakításával akár 100%-os kihasználtság is elérhető! • A versengési idő hossza csak az állomások darabszámának bináris leírásához szükséges bit és a bit továbbításához szükséges idő szorzata • Van olyan változata, ahol a sorrend variálható, pl. a hallgatási idő függvényében… 27
Korlátozott versenyes protokollok • Teljesítménymérő számok • Kis terhelés mellett fellépő késleltetés • Nagy terhelés mellett fennálló csatornakihasználtság • A jó tulajdonságokat ötvözni kellene • Kis terhelésnél versenyhelyzetes, • Nagy terhelésnél ütközésmentes technikát használna • Mindenek előtt a versenyhelyzetek számát kell csökkenteni 28
Korlátozott versenyes protokollok • Adaptív fabejárási protokoll • Hullámhosszosztásos többszörös hozzáférési protokollok 29
Vezeték nélküli LAN protokollok • Vezeték nélküli LAN • Pl. egy rendszer, ahol számítógépek rádión kommunikálnak • Pl. egy irodaház, • Amely köré bázisállomásokat telepítenek • Bázisállomások között rézvezetékes vagy üvegszálas hálózat • Hatósugarak cellák kialakulása (akár 3-4 m-es is) • Minden cella egyetlen csatornával rendelkezik • Ennek sávszélessége 11 és 54 Mb/s közé esik • Feltételezzük, hogy mindegyik rádióadónak van egy rögzített hatótávolsága 30
Problémák a CSMA rendszerekkel • A legnagyobb gond, hogy az ütközésérzékelés nem egyszerű: az interferencia a vevőnél lép fel, nem pedig az adónál • Rejtett állomás problémája (ha hatósugáron kívül lévő ad, C nem látja, hogy B foglalt) • Megvilágított állomás problémája (C foglaltnak hiszi a csatornát, holott C és D között nem foglalt) 31
MACA Multiple Access with Collision Avoidance – többszörös hozzáférés ütközések elkerülésével (korai protokoll) • Az adónak rá kell bírnia a vevőt, hogy adjon egy rövid keretet, amivel tudatja a körülötte lévőkkel, hogy adatot fog kapni • Ezt az RTS és a CTS csomagokkal valósítják meg, melyek tartalmazzák a továbbítani kívánt keret hosszát RTS (Request To Send): adási engedély kérése CTS (Clear To Send): adásra kész 32
Problémák • Az óvintézkedések ellenére is előfordulhat, hogy ütközések jönnek létre • Ilyenkor a sikertelen állomás véletlen ideig várakozik, majd újrakezdi a műveleti sort • Ennek a protokollnak a finomhangolásá-val hozták létre a MACAW protokollt 34
MACAW • MACAW (MACA for Wireless – vezeték nélküli MACA) • Ennél minden egyes sikeresen továbbított adatkeret után ACK keretet adnak • Megvalósították a vivőérzékelést is, ezáltal addig nem kezdi az RTS-t adni, amíg érzékeli, hogy mások is küldenek az ő célállomásának • A visszalépéses algoritmust nem állomásonként, hanem adatfolyamonként indítják • Az állomások megoszthatják egymással torlódási információikat 35
Témakörök • A csatornakiosztás problémája • Többszörös hozzáférésű protokollok • Ethernet • Vezeték nélküli LAN-ok • Szélessávú vezeték nélküli hálózatok • Bluetooth
Ethernet kábelezés (1) • A leggyakoribb Ethernet kábelezési típusok 37
Ethernet kábelezés (2) • Három különböző 802.3-as kábelezés. • (a) 10Base5, (b) 10Base2, (c) 10Base-T. 38
Ethernet kábelezés (3) Kábelezési topológiák:(a) Lineáris, (b)Gerinc, (c)Fa, (d) Szegmentált. 39
Manchester-kódolás (4) Szükséges, hogy külső óra nélkül minden állomás számára eldönthető legyen, hogy mikor kezdődik, ér véget és tart éppen felénél egy bit a csatornának. Két megoldás: a két Manchester kódolás (a) Bináris kódolás, (b) Manchester kódolás, (c) Differenciális Manchester kódolás. 40
Az Ethernet MAC-protokollja • Keretformátumok(a) DIX Ethernet (DEC, Intel, Xerox), • Címeknél csupa 1-es: minden állomás (b) IEEE 802.3. • SOF: Start of Frame 41
Ethernet MAC-protokoll Az ütközésérzékelés 2 időt is igénybe vehet 42
Az Ethernet teljesítménye Az Ethernet hatékonysága 10 Mb/s-os sebesség, és 512-bitesrésidő esetén 43
Kapcsolt Ethernet Egyszerű példa a kapcsolt Ethernetre 44
Gyors Ethernet A gyors Ethernet: Eredeti kábelezése 45
Gigabites Ethernet 802-es bizottság új gyorsítási terve (a) Ethernet két állomással(b) Ethernet több állomással 46
Gigabites Ethernet Gigabites Ethernet kábelezése 47
Ethernet • Három évtizede létezik • Nincs komoly vetélytársa • Egyszerű • Megbízható • Olcsó • Könnyű karbantartani • Rugalmas • Jól működik együtt a TCP/IP-vel • Feljött az élvonalba a sebességet illetően is 48
Virtuális LAN Központi huzalozású épület elosztókkal és kapcsolóval 49
Virtuális LAN-ok (a) 4 fizikai LAN 2 VLAN-ba szervezve (szürke és fehér) két híd segítségével (b) Ugyanaz a 15 gép 2 VLAN-ba szervezése kapcsolókkal 50