1 / 25

Óceánok és tengerek

Óceánok és tengerek. A Föld vízháztartása. Földünk teljes vízkészlete: 1,64 milliárd km 3. A víz körforgása. A körforgás motorja a napsugárzás. Részfolyamatok: Párolgás Csapadék Lefolyás

devi
Download Presentation

Óceánok és tengerek

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Óceánok és tengerek

  2. A Föld vízháztartása • Földünk teljes vízkészlete: 1,64 milliárd km3

  3. A víz körforgása • A körforgás motorja a napsugárzás. Részfolyamatok: • Párolgás • Csapadék • Lefolyás A Föld egészének vízháztartása egyensúlyban van, azaz a párolgás összege megegyezik a csapadék évi mennyiségével.

  4. A világtenger felosztása • A világtenger az 510 millió km2 területű Föld felületének 71%-ra, azaz 361 millió km2-re terjed ki. • ÓCEÁN=nagy kiterjedésű, önálló medencével rendelkező víztömeg, közepes mélységük nagy, vizük sótartalma alig ingadozik, medencéjükben önálló áramlásrendszer alakult ki. • TENGER=az óceánoktól szigetekkel, szorosokkal, félszigetekkel elválasztott kisebb kiterjedésű, nem minden esetben önálló medencével ő rendelkező víztömegek. Vizük sótartalma eltérő, nincs önálló áramlásrendszere.

  5. PEREMTENGER Az óceánokhoz széles kapukkal csatlakozó, attól csupán szigetekkel, félszigetekkel elhatárolt tengerek. Nincs önálló medencéjük. Pl.:Északi-tenger, Kelet-kínai tenger, Kaliforniai-öböl BELTENGER Az óceánokhoz csak keskeny szorossal kapcsolódó, sok esetben önálló, zárt medencéjű vizek. Pl.: Balti-tenger, Földközi-tenger, Vörös-tenger, Perzsa-öböl A tengerek típusai

  6. A Föld óceánjai

  7. A tengervíz fizikai-kémiai tulajdonságai • SÓTARTALOM A tengervíz híg sós oldat: kloridok – NaCl A tengervíz átlagos sótartalma 35%O. – 1000g tengervízben 35g só van oldott állapotban. Sótartalom függ: • párolgás-csapadék mennyiségétől • Édesvízi hozzáfolyástól (Finn-öböl 1%O, Vörös-tenger 41%O)

  8. 2. HŐMÉRSÉKLET A tenger lassabban és kevésbé melegszik fel, illetve hűl le, mint a szárazföld. 3. TENGERI JÉG A tengervíz fagyáspontja nem 0, hanem -2oC. Ennek oka a sótartalom.

  9. A tengervíz mozgásai • Hullámzás • Tengeráramlás • Tengerjárás (árapály-jelenség)

  10. A hullámzás

  11. Sekély vizű partokon a körpályán mozgó részecskék a fenékbe ütköznek, a hullám összeomlik, és tajtékozva fut ki a partra – HULLÁMMORAJLÁS • A mély vizű partoknál a partnak csapódó hullámhegy vize magasra felfröccsen -- HULLÁMTÖRÉS

  12. A tengeráramlás • A tengervíz tartósan egy irányba haladó mozgása. • A tengeráramlások lehetnek: • felszíniek és • mélytengeri áramlatok. • A tengeráramlások mozgatói: főként az állandó szelek (Passzát, Ny-i, sarki szelek), továbbá a tengervíz eltérő hőmérsékletéből és sótartalmából adódó fajsúly különbségek. • A felszíni áramlások kialakulásáért a tartós, egyirányú szelek a felelősek. • A mélytengeri áramlások tengervíz eltérő hőmérsékletére és sótartalmából adódó fajsúly különbségekre vezethetőek vissza. A tenger áramlását befolyásoló tényezők: • Coriolis-féle eltérítő erő • A szárazföldek szabálytalan eloszlása • A szárazföldek szeszélyes alakja • Az óceáni medencék alakja

  13. Áramlásrendszerek Sarkkörök K Atlanti óceán Irming, Labrador-áramlás Golf, Észak-Atlanti-áramlás Észak-Egyenlítői-áramlás Egyenlítői ellenáramlások Dél-Egyenlítői-áramlás Brazil-áramlás Agulhas-áramlás Mérsékelt öv Ny Térítők, szélcsend Egyenlítő, passzát K Térítők, szélcsend Mérsékelt öv Ny Sarkkörök K

  14. A tengeráramlások a víz hőmérséklete alapján 2 félék lehetnek: • Meleg tengeráramlások • - Hideg tengeráramlások: Tengeráramlások hatásai • Éghajlatmódosító hatás a tengerpartokon: Meleg áramlás: pozitív hőmérsékleti anomália Hideg áramlás: negatív hőmérsékleti anomália • A meleg és a hideg tengeráramlások találkozásánál gazdag halállomány alakult ki, mert a hideg tengeráramlások vize O2-ben dús, a meleg tengeráramlások pedig planktonokban gazdagok.

  15. Tengerjárás= a tenger vízszintjének ingadozása • A tenger vízszintje 6 óránként változik. Az emelkedést dagálynak, a csökkenést apálynak nevezzük. • Okai: • Föld-Hold rendszer tömegvonzása A dagály mindig a Földnek a Hold felé néző oldalán, illetve az ugyanakkor a Holddal ellentétes oldalon lévő tengerekben áll be. A Hold felé néző oldalon a Hold tömegvonzása, az átellenes oldalon a keringésből származó centrifugális erő okozza a dagályt.

  16. Újholdkor és holdtöltekor a Nap és Hold árkeltő ereje összegződik –szökőár • Az első és utolsó negyedkor a Hold Föld és Nap derékszöget zár be – vakár.

  17. A tengervíz felszínformálása = ABRÁZIÓ Az abrázió függ: • hullámverés ereje (hullámmorajlás ↔ hullámtörés) • víz által szállított törmelék • vízmélység a partok előtt • partszegély magassága (domborzat) • partok tagoltsága • partot felépítő kőzetek • apály- és dagályszint különbsége

  18. Mély vizű part formái

  19. Pusztuló partvidék formái • A mély vizű partokra törő hullámok akár 30 méter magasra is felcsapódhatnak. Igazi felszínformálást a törmelékanyag fejt ki. • A tengervíz pusztítása az apály- és dagályszint között fokozatosan abráziós fülkét mélyít a partfalba. A fülkéből kihordott törmelékanyag a part előterében az abráziós teraszon halmozódik fel. Az egyre jobban bemélyülő fülke fokozatosan elveszíti alátámasztását, majd leszakad, így a part hátrál.

  20. Épülő, lapos tengerpart

More Related