230 likes | 510 Views
A kuty ák világa. A kutya vagy eb (Canis lupus familiaris) ujjon járó emlős ragadozó állat, a szürke farkas (Canis lupus lupus) háziasított alfaja. Az egyetlen olyan állatfaj, amely tudományos nevében megkapta a familiaris, azaz a családhoz tartozó jelzőt.
E N D
A kutya vagy eb (Canis lupus familiaris) ujjon járó emlős ragadozó állat, a szürke farkas (Canis lupus lupus) háziasított alfaja. Az egyetlen olyan állatfaj, amely tudományos nevében megkapta a familiaris, azaz a családhoz tartozó jelzőt.
A kutyák ezektől a gyönyörű állatoktól, a farkasoktól származnak. Sokaknak a farkasokról a sötétség, és a félelem jut az eszükbe. Pedig a farkasok is tudnak ugyanolyan barátságosak és intelligensek lenni, mint a kutyák. Csak őket nehezebb megszelídíteni, és nagyobb bennük a ragadozó ösztön mint a kutyákban.
Elnevezései • A kutya szavunk hangutánzó eredetű állathívogató szóból ered. Erre mutat sok alakváltozata: kucsa, kucsu, kucsó, kucó. A magyartól függetlenül kialakult, hasonló kutyahívogató szavak például a szerb és horvát kuci, az ukrán kucsu kucsu, a oszmán-török kuçukuçu. • Az eb szó ugor kori örökségünk. A másik két ugor nyelvben a kutya neve emp. Az eb szó ma már csak hivatalos és szaknyelvi szóként („ebadó”, „ebtenyésztő”), illetve egyes kifejezések, szólások és közmondások elemeként használatos („ebadta”, „ebihal”, „ebugatta”, „eben gubát cserél”, „ebek harmincadjára vet”, „ebül szerzett jószág ebül vész”, „eb ura fakó” stb.).
A kutyák munkatársként/munkaeszközként (például: őrkutyák, vadászkutyák, szánhúzókutyák, vakvezetőkutyák), terápiás állatként , házi kedvencként, táplálékforrásként (például a Csau csau)(elsősorban Kelet-Ázsiában, vagy éhínség idején) egyaránt szolgálják az embereket.
Fajtáit feladatuk, hasznosításuk szerint csoportosítják: • Munkakutyák: Őrző - védő kutyák, Szánhúzó kutyák, Mentőkutyák, Pásztor és terelőkutyák • Vadászkutyák:Agarak, Kopók, Retrieverek, Spánielek, Tacskók, Terrierek, Vérebek és Vizslák • Kedvtelésből tartott vagy társasági kutyák: többnyire kis termetű kutyák
Bullmasztiff (őrző – védő kutya) Alaszkai malamut (Szánhúzó) Nagy svájci pásztorkutya Bernáthegyi (Mentőkutya)
Hamilton kopó (Vadászkutya) Tibeti spániel (Kedvtelésből tartott kutya)
Az alkat előnyei • A kutyák méretüket és formájukat tekintve változatos csoportot alkotnak, felépítésük mégsem különbözik. Jól fejlett izomzatuk lehetővé tette a hosszabb végtagokkal rendelkezők számára, hogy kitartóan, gyorsan fussanak és ugorjanak. A rövidebb lábúak pedig olyan föld alatti járatokba is be tudják fúrni magukat, ahová zsákmányaik bújnak. Mivel mozgás közben „lábujjhegyen” járnak, az sem esik nehezükre, ha gyors iramba kapcsolva hirtelen irányt kell váltani. Élettartamuk nem egyforma. A kisebb termetű fajták, mint a tacskók és a törpeuszkárok hosszabb ideig (átlagban 14 év) élnek, míg az „óriásoknak”, mint az ír farkaskutyának be kell érniük az átlagos 7 évvel.
Csontváza Fogazata
Érzékszervek A kifinomult szaglószerv • A kutyák legalább százszor jobb szaglással büszkélkedhetnek, mint mi emberek. Hosszú orruk belsejében nagyobb szaglóhám húzódik, amely ráncokba rendeződve beborítja az orr vékony csontlemezeit. A szagok felfogását az orr nyálkahártyáján lévő érzékelők végzik. Míg a gazdinak be kell érnie 5 millióval, addig egy-egy német juhászkutya 220 millió érzéksejtet tudhat magáénak. A kutyák e különleges képességét az emberek mind a mai napig igyekeznek kihasználni. • A kutyák pofájuk körüli bajuszszálaikkal tapintanak, amelyekkel még a levegő áramlását is érzékelik. Nedves orruk a szaglást könnyíti, hiszen szaglóhámhoz köti a levegő lebegő anyagait.
Praktikus hőszabályozó berendezés • A kutyák általában dúsabb bundát növesztenek télire, melyet tavasszal ismét lecserélnek. Ha a nyári szőrzet is melegnek bizonyul, vagy ha kimerítő testmozgásra adják fejüket, működésbe lép fő hőszabályozó berendezésük, nagy lihegés közepette kilógatott nyelvük, mellyel intenzív párolgást előidézve lehűthetik az erekben keringő vért. Némi verítéket talppárnáik mirigyei is kiürítenek, ezek azonban inkább a talpak karbantartását szolgálják.
Érzékeny „RADAR” • A kutyák képesek olyan hangokat is meghallani, amelyek az emberi fül számára már nem érzékelhetők, így gyorsan reagálnak a számunkra nem hallható frekvencián megszólaltatott „néma” kutyahívó sípokra is. • Képességük igen bámulatos, hiszen a hangok irányán kívül a hangféleségek között is különbséget tudnak tenni.
Figyelő kutyaszemek • Szimatoló kedvenceinknél a látás is fontos szerepet játszik, de hozzánk viszonyítva kevesebb részletet képesek megkülönböztetni. Sötétben viszont sokkal jobban látnak,mint az emberek. Ez a képesség a tapetumlucidumnevű rétegnek köszönhető, amely tükörként veri vissza a beeső fénysugarakat. • Széles látóterüket szemeik elhelyezkedésének köszönhetik. Néhány fajta, koztük az agár, kiváló perifériás látással büszkélkedhet, mivel szemei kicsit oldalsó állásúak. A boxer előretekintő szemei azonban csökkentik a látóterületet,viszont nagyobb binokuláris látásukkal jobban fel tudják becsülni a távolságot.
Testbeszéd • A kutyák is kommunikálnak egymással, úgy mint az emberek. Nem „beszélgetnek”, de egyértelmű jeleket közölnek. A hangulatát, a félelmét, az örömét más-más testrészeivel jelzi. • farok csóválás: izgatottság, öröm, játék • fülei felemelése/hegyezése: figyelés • szemek tágra nyílnak: félelem • fej lehúzása, farok behúzása: alárendelés • tömör beállás, vicsorgás: támadóállás • egyik mellsőláb felemelése, fülek hegyezése, farok felemelkedése: vadász póz
„Kutyás” beszéd • Amelyik kutya ugat, az nem harap. • Amikor a farok csóválja a kutyát. • Belejött, mint kiskutya az ugatásba. • Ebcsont beforr. • Hátrább az agarakkal. • Itt van a kutya elásva. • Késő bánat ebgondolat. • Mintha a kutya szájából húzták volna ki. • Nehezen alkuszik meg két eb egy csonton. • Ugatja, mint kutya a holdat.
Készítette: • Szabó Ilona • Birtalan Lóránd – Attila :*