Hatodik előadás

1. Hatodik előadás

2. A gondolkodás

3. Fogalma: A legmagasabb szintű megismerési folyamat, közvetett megismerési forma, mely a fogalomrendszerre és a beszédre épülve összefüggések megértését, problémahelyzetek megoldását teszi lehetővé a gondolkodási műveletek felhasználásával.

4. Jellemzői: • A gondolkodás nem igényli a közvetlen tapasztalást, a képi megjelenítést, így az érzékileg nem adottra is kitágítja a megismerés határait. Például: végtelen fogalma, a fény terjedési sebessége, devalválódás stb. Elképzelhetetlen, de átgondolható.

5. közvetve tárja fel mindazt, ami érzékileg nincs, vagy nem is lehet adva

6. összevethetővé teszi a viszonyokat, így tárja fel a közvetlen érzéklet számára megragadhatatlan tulajdonságokat

7. értelmezhetővé teszi az érzéklet számára megragadhatatlan oksági kapcsolatokat

8. a gondolkodás bár elszakad a közvetlen tapasztalattól, kialakulásának forrása mégis a cselekvéshez kötött tapasztalás • a cselekvés a gondolkodás első megjelenési formája • valamennyi gondolkodási művelet először, mint gyakorlati művelet, mint cselekvés jön létre • később azonban megelőzve a cselekvést annak szervezője, szabályozója lesz

9. a gondolkodás képződménye a fogalom, ami megjeleníthető a II. jelzőrendszer felhasználásával • a fogalom a dolgok lényege • a fogalom nyelvi kifejezése a szó

10. Az első és második jelzőrendszer összefüggése: • az aktuálisan észlelt autóbusz • az autóbusz emlékképe (a 8-as, amivel reggel utaztam) • az autóbusz képzete (a busz, ami lehet csuklós, távolsági) • az autóbusz fogalma (tömegközlekedési eszköz)

11. A gondolkodás fajtái: • asszociatív • megértő • problémamegoldó

12. Asszociatív gondolkodás • nincs meghatározott célja • intuitív formában jön létre • eredménye mégis valamilyen következtetés, magyarázat • nem minden gondolkodás-kutató tartja valódi gondolkodásnak

13. Megértő gondolkodás • a megértés a dolgok lényegének, alapvető összefüggéseinek a feltárása • Kelemen szerint: - lényegkiemelés - rendszerbe sorolás - összefüggések feltárása • eredménye a fogalom, a dolgok lényege • fogalomalkotás menete

14. A fogalom lehet: • köznapi • tudományos • konkrét • absztrakt

15. A problémamegoldó gondolkodás • probléma az a helyzet, amelyben bizonyos célt akarunk elérni, de az elérés útja számunkra még rejtve van (pl. zár kinyitása, rejtvény, iskolai feladat)

16. A megértő és problémamegoldó gondolkodás különbsége • a megértés inkább magyarázó jellegű (ismeretszerzés) • a problémamegoldás inkább kutató jellegű (alkalmazás)

17. Nyolc aranypénz közül egy biztosan hamis. Az aranyat könnyebb fémmel pótolták. A hamis pénz kiszűrésére egy érzékeny kétkarú mérleg és két mérési lehetőség áll a rendelkezésére. Oldja meg a problémát!

18. Megoldás: • 8 – 2 • 3 – 3 pénz kerül a mérleg serpenyőibe • ha egyensúlyban marad a mérleg, akkor a maradék két pénz közül az egyik hamis, ha nem, a könnyebb oldalon lévő 3 közül az egyik az • a második mérés sémája ugyanez

19. A problémamegoldás folyamata Fázisok Lénárd Ferenc szerint: • ténymegállapítás • a probléma módosítása • megoldási javaslat • kritika • mellékes mozzanatok • érzelmi elemek • feladás, újrakezdés, megoldás

20. Egy kereskedő 30 FT-ért csodanaptárt árul. Három gyerek összedobja rá a pénzt, fejenként 10 - 10 Ft-ot, és meg-veszik. A kereskedő később rájön, hogy a naptárt máshol 25 Ft-ért árulják, és visszaad az egyik gyereknek 5 Ft-ot. Ő nem tudja igazságosan szétosztani, ezért úgy dönt, hogy vesz 2 Ft-ért egy karamellát, 1 - 1 Ft-ot pedig mindenki visszakap. Probléma: 3x9=27+2 Ft-ért karamellát vett, az összesen 29 Ft. Hol van a 30. Ft?

21. Megoldás: A karamellát a 27 Ft-ból vette, tehát nem +2 Ft, hanem –2Ft. Másképpen: 2x9=27, 27–2=25, vagyis 25+2+3=30 Ft. Gondolja végig, a megoldás során hogyan jelentek meg a fázisok?

22. Fázisok Pólya György szerint: • a feladat megértése • tervkészítés • a terv végrehajtása • a megoldás ellenőrzése

23. Helyettesítse számokkal a betűket úgy, hogy a művelet igaz legyen! AZ CSAK +OKOS DOLOG

24. Megoldások: 48 48 48 48 9547 9745 9745 9547 +2725+2527+6567+6765 12320 12320 16360 16360 45 45 Ami nem cserélhető: 9748 9847 1, 4, 9 és a 0. +3837+3738 13630 13630

25. A problémamegoldás formái • diszkurzív (következtető) • intuitív (ötletszerű ráeszmélés) • próba – szerencse (gyakorlati cselekvésben kivitelezett problémamegoldás)

26. Sémák • gátolják és segítik a problémamegoldást

27. Mert ezt szoktuk meg! • beállítódás

28. Oldja meg! • Egy mekk kétharmad részéig van kütyüvel és ez háromnegyed azóta, hány azótás a mekk? • Ha támaszkodhatunk a mindennapi tapasztalatainkra a feladat egyszerűbbnek tűnik:

29. Egy kanna kétharmad részéig van mézzel és ez háromnegyed liter, hány literes a kanna?

30. A megoldás sémája: • kétharmad rész háromnegyed liter • egyharmad rész háromnyolcad liter • háromharmad rész kilencnyolcad liter, vagyis a kanna egyegész egynyolcad literes

31. Így már nyilvánvaló: • kétharmad rész háromnegyed azóta • egyharmad rész háromnyolcad azóta • háromharmad rész kilencnyolcad azóta, vagyis a mekk egy egész egynyolcad azótás

32. Kérdés: • mi a mekk? (egy tároló) • mi az azóta? (egy mértékegység) • mi a kütyü? (valamilyen anyag)

33. A szöveg bármilyen szimbó-lummal helyettesíthető! (pl. X-szel) kétharmad X= háromnegyed egyharmad X= háromnyolcad háromharmad X= kilencnyolcad, vagyis:

34. A gondolkodás leggyakoribb műveletei • analízis • szintézis • absztrahálás • általánosítás • konkretizálás • rendezés • analógia

35. A gondolkodás gondolkodási műveletekben valósul meg: • cselekvés szintjén • képi szinten • konkrét fogalmi szinten • absztrakt fogalmi szinten

36. Köszönöm a figyelmüket!