Download
1 / 20
440 likes | 1.78k Views
IMPRESSZIONIZMUS Claude Monet: Impression , soleil levant. FESTÉSZET. A 19. század második felében jelenik meg; Az új festészeti módszer forradalmasította a látást ; Szakított a műtermi megvilágítással;
E N D
FESTÉSZET • A 19. század második felében jelenik meg; • Az új festészeti módszer forradalmasította a látást; • Szakított a műtermi megvilágítással; • Plain-air festészet: a levegő szabad vibrálását, a színek egymásra hatását, a pillanatnyi benyomást (impressziót) érzékeltetik; • Nem azt festik, amit „tudni vélnek”, hanem azt, amit látnak; • Gyorsan kell dolgozniuk, nem rajzolnak körvonalakat, a kontúrok elmosódnak, de hangsúlyosabb lesz az összbenyomás.
IRODALOM • Pillanatnyi benyomásokat rögzítő lírai hangulatképek jellemzik; • Erős hangulati hatásokra törekvő leírásokat tartalmaznak a művek; • Jellemző az érzéki hatások gazdagsága, sokfélesége; • Témája az állandóságát vesztett világ.
MAGYAR IMPRESSZIONISTÁK JUHÁSZ GYULA, TÓTH ÁRPÁD, KRÚDY GYULA
JUHÁSZ GYULA (1883-1937)Az impresszionista hangulatlíra művelője
MILYEN VOLT… • Műfaja: dal; „A nosztalgia Juhász költészetének döntő fontosságú hangulati meghatározója.”(Zemplényi F.) • A vers ihletője nem közvetlen élmény, hanem az emlékezés; • A versben megjelenő táj nem közvetlen látvány, hanem maga is emlékezés eredménye; • Az érzéki benyomásokban gazdag emlékképek felidézése eszköze a szerelem emléke felidézésének; • Távolító effektus, anaforák, fokozás, mulandó és örök képeinek szembeállítása, párhuzamok, előre- és visszautalások, szinesztéziák teszik hatásossá az emlékidézést.
MAGYAR TÁJ MAGYAR ECSETTEL • Műfaja: szonett; a személytelenség illúzióját keltő lírai versbeszéd jellemzi; • Egyhangú zenéjének ringása érzelmileg ráhangol a mélabús hangvételre, a „negatív idillikusságra”; • A beszélő nézőpontja szándékosan távolságtartó; a táj „tárgyilagos” távolságból bontakozik ki; • Az alkony egyetlen pillanatához kötött (impresszionista) szín- és fényhatások , alkalmi akusztikai benyomások érvényesülnek; a mozdulatlan, búbánat és pusztulás-uralta tájképben a szomorúság hangulata uralkodik.
TÁPAI LAGZI • Cím: vidám hangulatú ünnepet sejtet alföldi település névvel; • Ezzel szemben a vers a lakodalmat az elképzelhető legkomorabb színekkel és hangokkal festi le; • Ellentétes képek, hanghatások (kívül téli este - bent emberek kilátástalan élete, kint: halál a „ködös határ”-ban): életkép, de a téli táj hideg mozdulatlansága is benne van; • A disszonanciát a hangutánzó szavak, hangokra utaló igék fokozzák; • Idő- és térviszonyok: estétől reggelig (a lagzi ideje), esti harangszó és holdfénytől hajnali szürkületig: az emberi életidőre utal, vegetáló kilátástalansággal, s a halállal.
TÓTH ÁRPÁD (1886-1928)Stílusa: szecesszióval rokonított impresszionizmus
KÖRÚTI HAJNAL • A cím: erősen hangulatkeltő (hajnal - rejtelmes – ébredés - ünnep), intonációja emelkedett; • A vers anyaga: látványok sorozata, amiknek a beszélő kivételességet tulajdonít; • Impresszionista élmény: csupa kép, hang és szín az utca; • Élettér: a nagyváros, mint táj a fényviszonyok közötti tárgyak történéseinek szépséges csodája; • Megszemélyesítések, jelzők, szinesztéziák ( színek víg pacsirtái zengtek, lila dal) teszik kivételessé az élményt; • A zárlatban a csoda illúziója szertefoszlik, hangvétele kissé ironikussá válik; Együtt van az érzékelés pillanatnyi gyönyöre és a benne lappangó fájdalom, a mulandóságé.
ORFEUMI ELÉGIA • Cím: műfaj- és helyszínjelölő; • Téma: jellegzetesen impresszionista: távoli szépségek utáni sóvárgás, elárvultság s az adott társadalomtól való elidegenedés; • Módszere: a visszataszító valóság keretébe helyezett szépségideál pillanatnyi illúziója, amit a táncoslány jelképez, s az illúzió szertefoszlása; • Képei érzékletesek, érzéki benyomásokra épülnek.
ESTI SUGÁRKOSZORÚ • Cím: többjelentésű látványelem: „sugárkoszorú”( glória asszociáció); • A hitvesi költészet szép darabja, kiinduló pontja köznapi élmény: esti séta a parkban kedvesével; • A nőalak és környezete, a látvány és az érzelmek a beszélőben egyetlen benyomássá olvadnak össze; • Kompozíció: a látvány érzékletes képe (1. vsz.), ami fokozatosan látomássá alakul, csúcsán a csipkebokor metaforával (2. vsz.), majd visszafordulás a valóságba a zárlatban himnikus hangú szerelmi vallomással (3. vsz.); • Motívumai misztikus , sejtelmes atmoszférát teremtenek; stílusa impresszionista (szinesztéziák).
SZINDBÁD (A HÍDON) • SZINDBÁD - AZ UTAZÓ: • 1911-től jelenteti meg a népszerű Szindbád történeteket, köztük A hídon (Negyedik út) című novellát; • A hős neve azonos az Ezeregyéjszaka hajósáéval; • Krúdy Szindbádja időutas: utazási visszatérések a múltba helyzetek újraélése, személyek megkeresése végett; • Utazásai az emlékezés allegóriái.
SZERKEZET • KERET: az emlékképvárosa; a felütésben: folyó (= előrehaladó idő archetípusa); híd(= idősíkok közti kapcsolat); a zárlatban + alkonyat (= elmúlás-toposz); • ALAPHELYZET: az utazást az emlékezés indítja; az emlékkép az emlékezés helyzetét idézi meg; Szindbádot az álmodozás , az elvágyódás állapotában látjuk; • ELBESZÉLT EMLÉKEZÉS: az emlékezés nem felidézi, hanem létrehozza az elbeszélés eljárásaival az emléket; az emlékező Szindbád tudatát beszéli el.
IDŐSÍKOK • Az idő témája közvetve a képekben (folyó, kopott aranyos betűk, pohos toronyka, megállott toronyórák stb.) ragadható meg; • Közvetlenül a fogalmi közlésben; • Az elbeszélést nem a folyamatosan előre haladó, lineáris idő szervezi, hanem az emlékező tudat belső ideje; • Az emlékezés ideje és az emlék ideje átjárja egymást.
KÉPZETTÁRSíTÁSOK • Halál és álom képzete (lezárt szemű zsalugáterek, halott alakok, egy halott fekszik, egy asszony alszik); • Emléket tárgyiasító ikonszerű kép a falon (valakinek a képe), előrejelzi a másik képet, a medalionba foglaltat; • Ismétlés és helyettesítés eljárásai (a fiatal Szindbád tükörbeli képe és a fiatal tiszt, aki megtestesíti ezt a képet); • A képek megsokszorozódva szemléltetik az emléket.
AZ EMLÉKEZÉS ÖRÖME • Részletekben való elidőzés; • Leírás: színek, hangok, illatok érzékletes képe, szinesztéziák közvetítik az élet örömét, élvezetét; • Az emlékezet identitásképző szerepe és az identitás kérdésessége újszerű: a klasszikusmodernséghez kapcsolja; • Eljárásai (hangulatiság, aprólékos, érzékletes képek) impresszionisták.
KÖNYVÉSZET • Orbán Gyöngyi: Irodalomtörténeti olvasókönyv. Alternatív tankönyv XI. osztály számára, T3 Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2001. • Elszeszer Valéria - Fazakas Zsuzsa: Versek a középiskolában. Elemzésvázlatok, Rejtjel Kiadó, 1996. • Bara Katalin - Csutak Judit: Magyar nyelv és irodalom. Tankönyv a XI. osztály számára, Corvin Kiadó, Déva, 1999. • http://interneteskorrepetalas.blog.hu/ 2009/03/02/, 2011.01.10. • http://www.sulinet.hu, 2011.01.06.
