A BIBLIA

1. A BIBLIA • ÓSZÖVETSÉG • ÚJSZÖVETSÉG • TÓRA • EGYÉB ÍRÁSOK • † • EVANGÉLIUMOK • APOSTOLOK CSELEKEDETEI • APOSTOLI LEVELEK • TITKOS JELENÉSEK KÖNYVE

2. A BIBLIA NYELVE • Az Ószövetség legtöbb könyvét eredetileg héber nyelven írták. Kivétel: a Bölcsesség könyve, Prédikátor könyve és a Makkabeusok második könyve. Ez utóbbiak eredeti nyelve a görög. Tóbiás könyvét és Dániel könyvének néhány részletét arám nyelven írták. Az Újszövetség könyveinek eredeti görög változatai mellett számos latin, szír egyiptomi és más fordítások is fennmaradtak.

3. BIBLIAFORDÍTÁSOK • Nincs még egy könyv, melyet oly gyakran kiadnának, vagy oly sok nyelvre lefordítanának, mint a Biblia. Több, mint 1100 nyelven olvasható a Biblia. • Az Ószövetség első görög nyelvű fordítása a Septuaginta (Hetvenes = LXX), mely a hagyomány szerint Kr.e. 285-246 között történt. Időszámításunk első századaiban a Hetvenes mellett egyéb bibliafordítások is forgalomban voltak. • Latin nyelvre Szent Jeromos fordította a teljes Szentírást, mely Vulgata néven ismert.

4. A BIBLIA MAGYAR NYELVŰ FORDÍTÁSAI • A pálos rend egyik történetírója, Gyengyesi (Gyöngyösi) Gergely 1525-ben feljegyzi, hogy Báthori László budaszentlőrinci szerzetes az egész Bibliát lefordította magyarra. Valószínű, hogy ez a magyar bibliafordítás ott volt Mátyás király híres könyvtárában. • Szalkay Magyar Balázs, ferences szerzetes, a boszniai provincia vikáriusa a XV. század első felében arról ad hírt, hogy "...két deákember Kamenic városából, tudniillik Tamás és Bálint,...mind a két szövetség írásait magyar nyelvre fordították." Ez a "Huszita Biblia" fordítása, melynek részletei a Bécsi-, a Müncheni- és az Apor-kódexben maradtak ránk. • A Magyarországon nyomtatott első magyar nyelvű könyv is bibliafordítás volt: • Sylvester János Új Testamentuma. 1541-ben hagyta el a Sárvár-újszigeti nyomdát. • Ajánló versének két sora:

5. Ősi bölcsesség • Az úgynevezett "nagy vallások" közül soknak van szent könyve, melyekben a vallásos hit alapjai találhatók írásos formában. A hinduknál a Védák, a muzulmánoknál, (Mohamed követőinél) a Korán ez a könyv. A zsidók az Ószövetség könyvei közül a legtöbbet úgy tekintik, mint Isten szavát, de különösen nagy jelentőséget tulajdonítanak a Biblia első öt könyvének, melyeket együtt Tórának neveznek

6. Az üdvösség történetének foglalata a Biblia • Úgy 3800 éve, Mezopotámiában, kiválasztott Isten egy férfit, Ábrahámot, kivezette őt hazájából, letelepítette őt Kánaán földjén, és megígérte neki, hogy utódai nagy nemzetté fejlődnek. Így kezdődik a zsidó nép története. Ábrahám leszármazottai családjukkal együtt Egyiptomba kerültek, és századokon át ott éltek. Az egyiptomi uralkodók egy idő után rabszolgaként kezelték őket. Isten, Mózes vezetésével kiszabadította népét a fogságból, aki visszavezette őket Kánaánba. Kemény harcok árán meghódították az országot, és megerősítették saját királyságukat. Előbb bírákat, majd királyokat választottak vezetőül, a próféták pedig szellemi vezetőkként tanítottak. • Mi volt a célja Istennek, hogy kiválasztott egy népet, és különös gonddal nevelte őket? Így készítette elő őket a Krisztus (messiás = fölkent) eljövetelére. Isten az emberiség történelmében új szakaszt nyitott Ábrahámmal kezdődően, amely szakasz Krisztus eljövetelével részben célba ért. Krisztus eljöveteléig Isten csak egy nemzetet választott ki sajátjának, Krisztus apostolainak küldetése viszont, már minden néphez szólt. Létrejött egy új nép, Isten népe, az Egyház. Röviden ez az üdvösség története.

7. A Biblia: Isten üzenete, emberi szavakban • A Biblia minden könyvét ember írta, egy vagy több ember. Ezek az emberek mégis úgy írtak, ahogy Isten nevelő tervének megfelelt. Úgy fejezzük ezt ki, hogy a Biblia Isten sugallatára íródott. • a.)A Biblia emberi értelem és kéz műve. Az emberi szerzők, akik a Biblia különböző könyveit írták, írásaikba elkerülhetetlenül belevitték egyéni képességeiket és emberi gyengeségeiket. Helyesírási hibákat követtek el, jobb vagy rosszabb stílusban írtak, képességeik vagy tanultságuk szerint, saját koruk felfogása szerint világítottak rá az uralkodó eszmékre és szokásokra, stb. Természetesen nem ismerték azt a fizikát, kémiát vagy biológiát, (ahogy egyetlen kortársuk sem) amit mi ma ismerünk. • Földrajzi vagy történelmi ismereteik gyakran tévesek, de az ő korukban mindenki ezekkel az ismeretekkel rendelkezett.

8. Keresés a Bibliában • A Bibliában nem oldalszámok alapján keresünk. A Bibliát "könyvekre" a könyveken belül fejezetekre, a fejezeteken belül pedig "versekre" osztották be. A könyv jelenthet egy egészen rövid levelet is, tehát nem szó szerint értjük. A vers pedig egy mondatot, vagy egy mondat töredékét jelenti. • Példák: 1 Móz 6,10 = Ter 6,10: "Noénak három fia született: Szem, Kám és Jáfet." • Bölcs 1.7: "Mert az Úrnak lelke betölti a földkerekséget, tud minden szóról." • Lk 11.35: "Vigyázz hát, nehogy sötétség legyen benned a világosság." • 1Kor 13.13: "Addig megmarad a hit, a remény és a szeretet, ez a három, de közülük a legnagyobb a szeretet."

9. Bibliai teremtéstörténet • Kezdetkor teremtette Isten az eget és a földet. A föld puszta volt és üres, sötétség borította a mélységeket, és Isten lelke lebegett a vizek fölött. Isten szólt: „Legyen világosság”, és világos lett. Isten látta, hogy a világosság jó. Isten elválasztotta a világosságot a sötétségtől.

10. A Tóra, a Törvény könyvei a Bibliában • A Szentírás a Törvény öt könyvével kezdődik. A hagyomány Mózes öt könyve néven is emlegeti, mivel részben őt tartották szerzőjének, részben pedig ő az események főszereplője. A tudományos név, a Pentateuchus, szintén öt könyvet jelent. A zsidók egyszerűen Tóra, azaz törvény néven emlegették. Az öt könyv egybetartozik, egy egészet alkot, csak gyakorlati szempontból különítették el őket egymástól. A zsidók az egyes könyveket a kezdőszóval jelölték, a görögök, és utánuk mások a tartalmukról nevezték el.

11. A PENTATEUCHUS EREDETE • Az öt könyvet a zsidó és a keresztény hagyomány úgy emlegeti, mint Mózes könyveit. Krisztus és az apostolok is követik ezt a kifejezésmódot (Jn 1,45; 5,45-47; Róm 10,5). De nem állítják, hogy Mózes a szerzőjük. Az ilyen fordulat, hogy „Mózes ezt írja”, csak egy-egy részletre vonatkozik. A könyv stílusára és tartalmára vonatkozó modern vizsgálatok megállapították, hogy nem egységes műről, nem egy kéz alkotásáról van szó. Egyes helyeken más a stílus és az előadásmód, minduntalan előfordulnak ismétlések, és az elbeszélések összefüggése is azt mutatja, hogy egyik-másik részlet nem az eredeti helyén áll. Az öt könyv vizsgálata a 17. században indult meg Franciaországban (R. Simon 1678; J. Astruc 1753). A vizsgálat élénk vitát váltott ki, s racionalista szellemű (fejlődéselmélet, természetfölötti jelenség kizárása) megfogalmazását Graftól és Wellhausentől kapta a 19. század vége felé.

12. A Biblia történeti könyvei • Az ószövetségi Biblia könyveinek második csoportjába tartoznak a következő könyvek: • a) Józsue, Bírák, Rut, Sámuel 2 könyve, Királyok 2 könyve, • b) Krónikák 2 könyve, Ezdrás, Hehemiás, • c) Eszter, Tóbiás, Judit és a Makkabeusok 2 könyve

13. Másodlagosan kánoni könyvek(deuterokanonikus könyvek a Bibliában) • Tóbiás • Judit • Eszter könyve

14. Prófétai könyvek • Izaiás, Jeremiás, Ezekiel és Dániel • A 12 „kis” próféta: Ozeás, Joel, Ámosz, Abdiás, Jónás, Mikeás, Náhum, Habakuk, Szofóniás, Aggeus, Zakariás és Malakiás,

15. Bölcsességi könyvek • Jób • Példabeszédek • Prédikátor • Bölcsesség • Sirák fia könyve

16. A négy avangélium • Máté • Márk • Lukács • János • evangélium

17. Szent Pál apostol levelei • rómaiakhoz, korintusiakhoz 2, galatákhoz, efezusiakhoz, filippiekhez, kolosszeiekhez, thesszalonokiakhoz 2, Timóteushoz 2, Tituszhoz, Filemonhoz, zsidókhoz

18. „katolikus levelek” • Jakab levele • Péter 2 levele • János 3 levele • Júdás levele

19. A Jelenések könyve • A Jelenések Könyve, görög nevén Apokalipszis, az újszövetségi Szentírás egyetlen prófétai irata.