1 / 75

Az első két Öböl-háború

Az első két Öböl-háború. Az iraki-iráni háború. 1980-1988: 1 millió áldozat. Előzmények: Irak. 1920 (1923) brit mandátum (Bagdad, Baszra, 1925-től Moszul) 1932: független 1958: “szabad tisztek” megdöntik a monarchiát: Abdel Karím Kasszem államcsínyek

dmcgrath
Download Presentation

Az első két Öböl-háború

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Az első két Öböl-háború

  2. Az iraki-iráni háború 1980-1988: 1 millió áldozat

  3. Előzmények: Irak • 1920 (1923) brit mandátum (Bagdad, Baszra, 1925-től Moszul) • 1932: független • 1958: “szabad tisztek” megdöntik a monarchiát: Abdel Karím Kasszem • államcsínyek • 1963: Baasz Párt jobbszárnya • 1968: Baasz Párt balszárnya: Ahmed Haszan el-Bakr, “második ember” Szaddám Huszein • 1979: Szaddám lesz az első számú vezető

  4. Oszmán tartományok

  5. Brit mandátum

  6. Irak etnikai térképe

  7. Előzmények Irán

  8. 1941: Mohamed Reza Pahlavi - “fehér forradalom”

  9. 1951: Mohamed Moszadek

  10. Rúh Alláh al-Khomeini • Síita vallási vezetés a sah ellen • 1963: felkelés Kumban - leverik • Khomeini száműzetésben (1975-ig Nedzsef, majd Algír) • 1979: iszlám forradalom győzelme

  11. Irak és Irán kapcsolatrendszere • síiták • kurdok • arab-perzsa etnikai ellentét • Khomeini több mint tíz évig Nedzsefben

  12. Irak motivációi • iráni fenyegetés iraki vezetés megdöntésére • határ: Satt el-Arab • területi igény: Khuzisztán • iráni expanzió megállítása (“iszlám forradalom exportja”) • regionális vezető szerep • “megelőző csapásmérés”

  13. Khuzisztán/Arabisztán

  14. A Satt el-Arab vita • Tigris+Eufrátesz • középsodor vagy iráni partvonal • tankerek • 1975-ig iráni partvonal • 1975. Algíri egyezmény (Szaddám + sah): középvonal • Sah abbahagyta iraki kurdok támogatását

  15. Iráni iszlám forradalom exportja • Irak először üdvözölte iráni forradalmat • Iránban radikális síita erők győzelme • Mekka, Medina és Jeruzsálem “felszabadítása” • retorikai fenyegetés: baathista rendszer megdöntése • befolyás iraki síitákra

  16. Irak fegyverkezési programja • 1982-1989: 42.8 md $ fegyverimport • világ legnagyobb fegyverimportőre (fegyverkereskedelem 9%-a) • hazai fejlesztések • tömegpusztító fegyverek • nukleáris • vegyi

  17. Nukleáris program • hatvanas évektől • hetvenes évektől francia segítség • kutató reaktor, 40 megawatt • Osirak = Osiris + Irak • 1980. szept. 30: Irán bombázza • 1981. június 7: 14 izraeli F-15-ös és F-16-os, Jordánián és Szaúd-Arábián át • éles nemzetközi kritikák

  18. Az Opera-hadművelet

  19. A lerombolt reaktor

  20. United Nations Security Council Resolution 487 (June 19, 1981) • Considering that, under the terms of Article 2, paragraph 4, of the Charter of the United Nations: "All Members shall refrain in their international relations from the threat or use of force against the territorial integrity or political independence of any State, or in any other manner inconsistent with the Purposes of the United Nations,” • 1. Strongly condemns the military attack by Israel in clear violation of the Charter of the United Nations and the norms of international conduct; • 2. Calls upon Israel to refrain in the future from any such acts or threats thereof; • 3. Further considers that the said attack constitutes a serious threat to the entire IAEA safeguards regime which is the foundation of the non­proliferation Treaty; • 4. Fully recognises the inalienable sovereign right of Iraq, and all other States, especially the developing countries, to establish programmes of technological and nuclear development to develop their economy and industry for peaceful purposes in accordance with their present and future needs and consistent with the internationally accepted objectives of preventing nuclear­weapons proliferation;

  21. Vegyi fegyverek bevetése • először 1982-ben iráni csapatok ellen • 1988. március 17: Halabdzsa • 1987-88: Anfal-hadművelet: 60 kurd település • Korán 8. szúra: Anfál, Zsákmány • “Ez [lesz a büntetésük azért], mert szembeszegültek Allahhal és az ő küldöttével. Bárki szembeszegül Allahhal és az ő küldöttével, [az elnyeri büntetését]. Allah büntetése rettenetes.” (Korán, 8:13)

  22. Az Anfal-hadművelet

  23. USA - Irak kapcsolatai • 1979: terrorizmust támogató ország • 1980: vegyifegyver-gyártás • 1982: USA törli Irakot a terrorizmust támogató országok listájáról • USA harci helikoptereket szállít • 1983: USA hírszerzés: vegyi fegyverek bevetése • amerikai fegyverek és haditechnika szállítása • CIA: információk átadása iráni csapatmozgásokról • 1983 december: Reagan különmegbízottja találkozik Szaddám Huszeinnel • 1984: diplomáciai kapcsolatok helyreállítása • fejlett technológia szállítása

  24. Ronald Reagan közel-keleti különmegbízottja Bagdadban találkozik Szaddám Huszeinnel

  25. A háború képekben

  26. A háború lefolyása • Irak gyors eredményre számít • hadsereg technikai felszereltsége • iráni arabok iszlám rendszer elleni felkelése - lojálisak maradnak • iraki offenzíva • Irán gyors mozgósítása - önkéntesek • aknamentesítés • tanker-háború

  27. Olaj szerepe • Egymás olajipari létesítményeinek bombázása (Kirkuk, Moszul, Abadan, Ahvaz, Bandar Khomeini) • Irak gazdasága súlyos helyzetbe kerül • Olajexport csökkenése • 1984-től: Kharg sziget blokádja, “tankhajóháború” • Cél: iráni olajexport megakadályozása • Iráni fenyegetés: Hormuzi-szoros lezárása • Világpicon túlkínálat

  28. A tanker-háború • (1981-) 1984-1987 • 1981: Irak iráni olajkikötőket támad • 1984: háborús övezet kiterjesztése • Irak majd Irán civil hajókat támad • 1984 ENSZ: moratórium civil hajókra – megszegik • Kuvaiti hajók támadása • Olajexport visszaesik • SZU-USA: hajókat küld

  29. Stark amerikai hajó támadása 1987. máj. 17. Irak támadja USA Irán ellen

  30. Következmények • nagyhatalmak nyomása • ENSZ BT 598. sz. határozat (1987) • Irak elfogadja, Irán 1988 júliusában • kirobbanásának okai közül semmit sem változtatott meg • Irak hatalmas veszteségei, mégis hadserege az egyik legütőképesebb

  31. ENSZ BT 598. • The Security Council, • Deeply concerned that, despite its calls for a cease-fire, the conflict between Iran and Iraq continues unabated, with further heavy loss of human life and material destruction, • Demands that, as a first step towards a negotiated settlement, Iran and Iraq observe an immediate cease-fire, discontinue all military actions on land, at sea and in the air, and withdraw all forces to the internationally recognized boundaries without delay;

  32. A második Öböl-háború(1990-91)

  33. Előzmények • iraki gazdaság katasztrofális helyzete • viták Irak és Kuvait között az olajárakról • Kuvait Irakot támogatta • Irak “megvédte” a monarchiákat • Bubiján és Varba

  34. Irak “történelmi” igénye Kuvaitra • Oszmán Birodalom: Kuvait bászrai tartomány része • 1913: Oszmán Bir. és Nagy-Britannia: Kuvait autonómia • 1922: brit határmódosítás • 1937: Gázi király igénye • 1961: Abdel Karím Kasszem - Arab Liga csapatokat küld • 1973: feszültség, Irak igénye a szigetekre

  35. Kuvait annektálásának okai • történelmi érvek • Kuvaittal szembeni tartozások • Rumaila olajmező • nagyobb kijárat az Öbölre • számít arab világ és a Nyugat támogatására • zöld út Egyesült Államoktól

  36. Szaddám Huszein és April Catherine Glaspie amerikai nagykövet találkozója (1990. július 25.)

  37. THE NEW YORK TIMES INTERNATIONALSUNDAY, SEPTEMBER 23, 1990 • GLASPIE: …”But we have no opinion on the Arab-Arab conflicts, like your border disagreement with Kuwait. I was in the American Embassy in Kuwait during the late 60's. The instruction we had during this period was that we should express no opinion on this issue and that the issue is not associated with America. James Baker has directed our official spokesmen to emphasize this instruction. We hope you can solve this problem using any suitable methods via Klibi or via President Mubarak. All that we hope is that these issues are solved quickly.”

  38. Transcript 2 • “We have no opinion on your Arab - Arab conflicts, such as your dispute with Kuwait. Secretary (of State James) Baker has directed me to emphasize the instruction, first given to Iraq in the 1960's, that the Kuwait issue is not associated with America.” (Saddam smiles)

  39. Glaspie a Szenátus Külügyi Bizottsága előtt (1991 április) • She said that at the July 25 meeting she had "repeatedly warned Iraqi President Saddam Hussein against using force to settle his dispute with Kuwait." She also said that Saddam had lied to her by denying he would invade Kuwait. Asked to explain how Saddam could have interpreted her comments as implying U.S. approval for the invasion of Kuwait, she replied: "We foolishly did not realize he [Saddam] was stupid."

  40. A Rumaila olajmező

  41. Az események • 1990. aug. 2: Kuvait lerohanása, nyugati túszok • augusztus 7: amerikai egységek telepítése • augusztus 28: Kuvait Irak 19. tartománya • 1991. jan. 9.: James Baker és Tárik Aziz találkozik Genfben - eredménytelen • 1991. január 17: légicsapások kezdete (“Sivatagi Pajzs”, majd “Sivatagi Vihar”) • 1991. jan. 30: több mint 500.000 amerikai katona • február 23: szárazföldi offenzíva • koalíció: Arab Liga 21 tagállama közül 12 csatlakozik • háború második felében civilizációs jelleg

More Related