90 likes | 203 Views
Szentimrefalva bemutatása. Történelmi háttér. Villa Sarusd illetve Szentimresárosd az első neve. Csak 1908-ba kapja a Szentimrefalva nevet. A XVI. században a róla elnevezett Sárosdi család és a nagybirtokos Csóron családok a földesurai.
E N D
Történelmi háttér • Villa Sarusd illetve Szentimresárosd az első neve. Csak 1908-ba kapja a Szentimrefalva nevet. • A XVI. században a róla elnevezett Sárosdi család és a nagybirtokos Csóron családok a földesurai. • A Csóronok birokrésze az Eszterházyakra szállt, a Sárosdi porció pedig 1613-ban nádori adomány címén Woglovácky Mátyás sümegi kapitány kezére került, akitől Gyömörei György vette meg. • Ez a két család, az Eszterházy és a Gyömörei birtokolta a XVII- XVIII. században. 1768 után tűnik fel a közbirtokosok között az Oszterhuber család.
Fekvés • Szentimrefalva egy csendes kisközség a Kígyós patak és a Marcal fólyó közötti területen, Sümegtől északra fekszik. • Szent Imre tiszteletére emelt egyházát 1322-ben említik, neve is innen ered. • A Kigyós patak és a Marcal folyó közötti területen, Sümegtõl északra fekvõ csendes kisközség. Szentimrefalva a Marcal-medencében, Sümegtől 10 km-re északra, Veszprémtől 80 km-re fekszik. • A Kígyós-patak és a Marcal folyók közötti ártérből kiemelkedő hegylábi lejtőre épült.
FejlődésI. • Vízimalma 1542-ben a Sárosd-vize patakon állt, 1672-ben már puszta malomként említik. • A török időben elnéptelenedett. Jobbágyai az 1700-as évek végén az 1800-as évek elején az Eszterházyaknak adóztak. • Népessége a XVIII. század elején stagnál. 1785-ban 67 család, 366 lakos, 1805-ben 77 család és 373 lélek lakja.
A lakosság mezőgazdaságból élt, áruikat a sümegi, jánosházi piacon értékesítették. Autóbusz összeköttetése 1952 óta van. A községben 1962 óta van villany. Iskolája 1971-ben egy tanerős, egy tantermes, tanulója 18 volt. A 70-es évek előtt a lakosság 68 %-a élt mezőgazdaságból, 1970-ben 57 kereső járt el más településekre dolgozni (Ajka és Ajka környéki ipartelepek). Fejlődés II.
FejlődésIII. • A 70-es évek előtt a lakosság 68 %-a élt mezőgazdaságból, 1970-ben 57 kereső járt el más településekre dolgozni (Ajka és Ajka környéki ipartelepek). • 1977. április 1-jétől a csabrendeki községi közös tanácshoz tartozik. 1990 óta önálló önkormányzattal rendelkezik, közigazgatásilag a csabrendeki Körjegyzőséghez tartozik. • A község vezetékes vízzel, gázzal, telefonhálózattal ellátott, burkolt (portalanított) utakkal rendelkezik. • Rendezett település, intézményei a szépen felújított kultúrház, könyvtár és orvosi rendelő és községháza. A lakosságának száma 215 fő.
A római katolikus templom • Anyaegyházát már a középkorban is említik, 1770-ben és később is katolikus hitű • 1749-ben említik anyaegyházát, amelyhez ekkor filiaként Zalagalsa is tartozott. • A kis falu templomát 1758 táján építették. 1905 ban nagy tűzvész pusztította el az akkor zsúpfedeles, vályogfalu házat. (forrás: www.vpmegye.hu )
Falukép (forrás: www.vpmegye.hu )
Megközelítés • A 84-es számú út a közelében halad, vasútállomás legközelebb Tüskeváron, 7 km-re található. (Forrás: http://www.terkepcentrum.hu/index.asp?go=map&mid=19&tid=10065)