A Föld belső szerkezete

1. A Föld belső szerkezete

2. A Föld mint zárt rendszer. • Energiaáramlás működik a határain keresztül, de anyagáramlás - eltekintve az elhanyagolható meteoritoktól illetve az eltávozó hidrogéntől - nincs. • A Föld négy fő alrendszere között anyag és energia kicserélődés is zajlik

3. A geotermikus energia fogalma • A geotermikus energia a földkéreg belső energiája (földhő).

4. Geotermikus viszonyok Magyarországon • Magyarországa Pannon-medence közepén, kedvező geotermikus adottságú területen helyezkedik el. • A geotermikus gradiens másfélszerese a világátlagnak: • 5 oC/100m.

5. Okai • - a földkéreg vékonyabb 20–26 km vastagságú (világátlag: 30 – 35 km) • - jó hőszigetelő üledékek töltik ki a medencét (agyagok, homokok) • A geotermikus gradiens az Alföldön és a Dél-Dunántúlon magasabb, a Kisalföldön és a hegyvidékiterületeken alacsonyabb

6. Geoszférák kialakulása • A kezdetben szilárd állapotú Föld anyagi eloszlása homogén volt (A). Az elkülönülési folyamatok a földtömeg megolvadása révén váltak lehetővé (B). Az elkülönülés során a nehéz elemek a magban, a könnyebbek a külső övekben koncentrálódtak (C)

9. Az izosztázia és a Föld belső szerkezete Def.: A litoszféra a szilárd Föld legkülső,kőzetekből álló része. Def.: Az asztenoszféra a felső köpeny kváziplasztikus állapotú része.

10. Az izosztázia és a Föld belső szerkezete Def.: Az izosztázia a litoszféra és az asztenoszféra közötti gravitációs egyensúlyi állapot. Izosztatikus egyensúly elérése IDŐ A litoszféra részeinek függőleges irányú mozgása: KIEMELKEDÉS, SÜLLYEDÉS

11. Az izosztázia és a Föld belső szerkezete Pratt-modell Airy-modell

13. Geotermikus gradiens a kontinentális és óceáni litoszférában. • Az utóbbiban a hõmérsékletemelkedés jelentõsebb. • Az asztenoszférában a gyorsabb konvekciós hõátadás és az adiabatikus tágulás miatt a geotermikus gradiens nagymértékben csökken