Az Egy/Másért programsorozat

1. Az Egy/Másért programsorozat

2. A program célja, koncepciója • Leendő szakemberek és gyakorló szakemberek lehetőségeinek bővítése • Valós helyzetkép felvázolása • A fogyatékosság még teljesebb elfogadása • Szakemberek véleményének tolmácsolása • Közös tevékenységek, gyakorlatorientált formában

3. Fejlesztések elméleti megvalósítása • Kognitív képességek • figyelem • megfigyelőképesség • érzékelés-észlelés • emlékezet • gondolkodási funkciók • Feltérképezés, mérés • Fejlesztési célok meghatározása • Fejlesztés megvalósítása

4. Motorikus képességek • Nagymozgások • Finommozgás • Lateralitás • Egyensúly • Mérés, feltérképezés • Fejlesztés céljának meghatározása • Fejlesztés

5. Szociális kompetencia • Életkori és a fogyatékossághoz kapcsolható sajátosságok, elvárások meghatározás • Szociális érettség megfigyelése • HKI (értelmileg akadályozott tanulók) • DIFER (tanulásban akadályozott tanulók) • Elérendő célok életkornak megfelelően • Fejlesztés lehetőségei

6. Szabadidő és sport • Lehetőségek az iskolában és az iskolán kívül • Helyzetelemzések • Hasznos időtöltés • A gyermekek lehetőségeinek felmérése • Sportolási lehetőségek tanulásban és értelmileg akadályozott tanulók számára

7. A program megvalósítása • Kooperáció • Kreativitás • Életszerűség • Hasznosság • Felhasználhatóság

8. Köszönöm a figyelmet!

9. Szociális kompetencia fejlesztési lehetőségei

10. Fogalom SzegálBorisz szerint a szociális kompetencia (socialskills) társas viselkedés, az emberek, közösségek közötti viszonyok, kapcsolatok, a szociális viselkedésben megnyilvánuló szociális kölcsönhatások. A szociális kölcsönhatást az aktuális szociális helyzet, a szociális értékrend és a szociális képességek határozzák meg.

11. Fogyatékkal élő tanulók szociális kompetenciájának mérése • Tanulásban akadályozott tanulók • DIFER (ebben az esetben magasabb évfolyamokon is használható • Értelmileg akadályozott tanulók • HKI • Vineland

12. „A szociális kompetencia működését az egyéni szociális értékrend és a szociális képességrendszer szabályozza. A világtudat, az éntudat, a viselkedés a szociális kompetencia működésének eredőjeként valósul meg. Az egyéni tudat és a szociális kompetencia fejlettsége a spontán és szándékos szocializációtól, a neveléstől függ. A nevelés központi feladatai közé tartozik az egyéni tudat és a szociális kompetencia fejlődésének segítése.”

13. A szociális kompetencia vizsgálható komponensei, például az osztályfőnök megítéléséhez felhasználható szempontok egy-egy gyerek esetében a következők lehetnek: • Személyközi viselkedés: • konfliktuskezelés, • figyelemfelkeltés, • üdvözlés, • segítés másokon, • viselkedés társalgás közben, • viselkedés szervezett játék közben, • pozitív attitűdök mások iránt. Önmagával szembeni viselkedés: • következmények vállalása, • etikus viselkedés, • érzelmek kifejezése, • pozitív énattitűd, • felelősség.

14. Feladattal kapcsolatos viselkedés: • verbális kommunikáció feladatvégzés során, • figyelés feladatvégzés közben, • osztálytermi kommunikáció, • csoporton belüli aktivitás, • mások előtti szereplés vállalása. • Környezeti viselkedés: • környezet megóvása, • étkezési viselkedés, • közlekedés (Zsolnai–Józsa 2003).

15. Fejlesztés lehetőségei tanórán • Lehetőség feladatvállalásra • Kompetenciaérzet kialakítása személyre szabott feladatokkal, melyek sikerélményt adnak • Felelősségvállalás • Egyéni és csoportos feladatmegoldás • Szituációs gyakorlatok • Dramatizálás

16. Fejlesztési lehetőségek tanórán kívül • Közlekedés megtapasztalása • Tanulmányi séták, kirándulás • Színházlátogatás • Múzeumlátogatás • Kulturális tevékenységek • Környezetvédelemmel kapcsolatos feladatok • Stb.

17. Köszönöm a figyelmet!

18. Sport és szabadiőszervezés Tanulásban és értelmileg akadályozott tanulók

19. Sport Tanulásban akadályozott tanulók - mozgásjellemzők - fizikai adottságok - a testmozgás jelentősége - a mozgás hosszútávú hatása Értelmileg akadályozott tanulók - mozgás - testi adottságok - sajátosságok a fogyatékosság eredményeként - szabálytudat, szabálytartás?

20. Atlétika Úszás Labdajátékok Küzdősport?

21. Szabadidő-szervezés • Iskolán kívüli tevékenység • Élményszerzés • Hasznos kikapcsolódás • Közösségi szellem erősítése • Pedagógiai jelenlét

22. Készségek, képességek fejlesztése • Kíváncsiság • Motiváció • Egészséges életmód • Találékonyság • Művészeti és kulturális tevékenységek • Közösségi és állampolgári létre nevelés

23. Tanórán kívüli nevelés • Egyéni, önálló ismeretszerzés (tanulásban akadályozott és értelmileg akadályozott tanulók esetében kevésbé jellemző, szükségük van az iránymutatásra. • Közösségben végzett tevékenységek

24. Szabadidő hasznos eltöltésének feltételei • Tanulók ismerete • Pedagógus hozzáállása, elhivatottsága • A lehetőségek felmérése • Választás lehetőségének fenntartása • Korlátok ismerete • Szervezőkészség • Együttműködés, hajlandóság

25. Köszönöm a figyelmet!

26. A fogyatékos személyek A munka világa Jogi szabályozás

27. Avilág népességének 10 %-a (610 millió személy) fogyatékos személy (WHO) Ebből 386 millió személy a 15-64 éves korosztályhoz tartozik

28. Gazdasági aktivitás/inaktivitás

29. Okok, tévhitek • Alacsony „újraintegrálódás” • Alacsony oktatási, szakképzettségi szint • Sztereotípiák, félelmek

30. A munka a felnőtt emberi lét egyik meghatározó tényezője • Közösségünk hasznos tagjává válunk • Tisztelet, megbecsülés • Anyagi függetlenség • Szabad válogatás az áruk és szolgáltatások közül • Lehetőség életünk irányítására

31. Fogyatékkal élő személyek munkavállalásának lehetőségei • A tartósan károsodott emberek számára az integrált foglalkoztatást kell célként meghatározni • A védett foglalkoztatási formák újabb izoláltságot jelentenek

32. A munka világához kapcsolódó jogi szabályozások, alapelvek • A jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság követelménye és a tisztességes eljáráshoz való jog [Alaptörvény B) cikk (1) bekezdés] • A nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangja [Alaptörvény Q) cikk (2)-(3) bekezdés] • Az emberi méltósághoz való jog [Alaptörvény II. cikk] • Hátrányos megkülönböztetés tilalma [Alaptörvény XV. Cikk. (1)-(2)-(5) bekezdés] • A munka szabad megválasztásához való jog [Alaptörvény XII. cikk. (1)-(2) bekezdés] • Fogyatékossággal élők védelme [Alaptörvény XV. Cikk (5) bekezdés]

33. A fogyatékossággal élők jogairól szóló ENSZ Egyezmény (Magyarországon kihirdette a 2007. évi XCII. tv.) • Európai Szociális Charta (Magyarországon kihirdette az 1999. évi C. tv.) • Az Európai Unió Alapjogi Chartája • A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. IV. tv. (Flt.) • A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. tv. (Fot.) • A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. tv. (Mmtv.) • A szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (Sztv.) • 112/2006. (V. 12.) Korm. rendelet a szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásról

34. 1502/2011. (XII. 29.) Korm. határozat a rehabilitációs hatóság létrehozásáról • 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról • 7/2012. (II.14.) NEFMI rendelet a komplex minősítés szakmai szabályairól (Kmszsz.r.) • 8/2012. (II.21.) NEFMI rendelet a foglalkozási rehabilitációs szakértői tevékenységről • 95/2012. (V.15.) Kormányrendelet az NRSZH-ról, valamint a szakmai irányítása alá tartozó rehabilitációs szakigazgatási szervek feladat- és hatásköréről • 327/2012. (XI.16.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkaadók akkreditációjáról, valamint megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról (Mmk.f.akkr.r.) • 38/2012. (XI.16.) EMMI rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltató akkreditációs eljárásáért fizetendő igazgatási, szolgáltatási díj szabályairól

35. Foglalkoztatási lehetőségek • Nyílt munkaerőpiaci foglalkoztatás • Rehabilitációs foglalkoztatás • Szociális foglalkoztatás

36. Köszönöm a figyelmet!

37. Motoros képességek fejlesztése

38. A tanuló Életkor Fogyatékossági csoport Motoros képességek jellemzői Az életkori jellemzőktől való eltérés A fejlesztés célja Fejlesztési lehetőségek, gyakorlatok

39. Nagymozgások - járás - futás - ugrás - gurulás Finommozgások, koordináció Oldaliság (lateralitás) Egyensúly Ritmusérzék

40. Egyéni vagy csoportos fejlesztési terv meghatározása • Fejlesztés időtartama • Csoportlétszám • Rendelkezésre álló eszközök, hely • Foglalkozás időtartama • Kiindulási állapot • Elérendő célok

41. Nagymozgások fejlesztése • Járásgyakorlatok • Gurulógyakorlatok • Irányított futás • Váltóversenyek • Tánc • Fogócska • Légzésgyakorlatok

42. Finommozgás, koordináció fejlesztése • Labdás gyakorlatok • Írásgyakorlatok • Ujj-gyakorlatok • Gyurmázás, alakítás • Festés • Tánc

43. Oldaliság erősítése • Tükörgyakorlatok • Gurulások • Ugró gyakorlatok • Ütős játékok • Dobógyakorlatok

44. Egyensúlyfejlesztés • Járások különböző felületeken • Hintázás • Billenőhinta • Egyensúlyozó tölcsér • Függeszkedések • Gerenda • Sorversenyek • Bobbath-labda • Rugós deszka • Stb.

45. Ritmusfejlesztés • Tánc • Zenehallgatás • Dobolás • Labdajátékok • Ütemes járás • Galopp • Ugrókötelezése • Stb.

46. Köszönöm a figyelmet!

47. Kognitív képességek fejlesztése Gondolkodás

48. Gondolkodási műveletek • analízis • szintézis • absztrahálás • összehasonlítás • összefüggés felfogása • kiegészítés • általánosítás • konkretizálás • rendezés • analógia

49. Célok • Önmaguk megismerése, azonosságtudatok és én identitásuk kialakulása. • Szűkebb és egyre bővülő környezetükben való eligazodás. • Tárgyi környezetük birtokba vétele.

50. Személyi és tárgyi környezetükre való hatás gyakorlása. • A környezet változásaihoz való alkalmazkodás. • Egyszerű probléma-megoldási módozatok megismerése és alkalmazása (kommunikációs problémáikra, céljaik elérésére, akaratuk keresztülvitelére, stb.)