A monszun szélrendszerek A légszennyezés

1. A monszun szélrendszerekA légszennyezés (tk. 117 – 126. oldal) FÖLDRAJZ

2. A trópusi monszunszél Hőmérsékleti egyenlítő: A hőmérsékleti egyenlítő a földfelszín legmelegebb pontjait összekötő vonal. Szabálytalan futását annak köszönheti, hogy a kontinensek belsejébe jobban benyomul, mert azok erősebben melegszenek fel.

3. A trópusi monszun • Az évszakos irányváltást mutató szeleket, ha az eltérő szélirányok között legalább 120 fokos különbség van, monszunnak nevezzük. Kialakulása: • A trópusi monszun kialakulását a termikus egyenlítő helyzetváltoztatása okozza: a passzát szelek a termikus egyenlítőhöz (ITCZ) tartanak. • Mivel a termikus egyenlítő nem esik egybe a földrajzi egyenlítővel, az É-i félteke nyarán a D-i félteke passzát szele átlép a földrajzi egyenlítőn. Ekkor a Coriolis-erő eredeti irányához képest kb. 90°-ban téríti el a DK-i passzátot, kialakul a DNy-i trópusi monszun szél.

5. Az É-i félteke telén a helyzet fordított: D-i féltekére húzódó termikus egyenlítőt követve az ÉK-i passzát lép át a földrajzi egyenlítőn és ÉNy-i monszunszélként halad tovább. A termikus egyenlítő mindenkori helye és a földrajzi egyenlítő közötti sáv az ún. trópusi nyugatiszél-zóna.

6. Következményei: • Abban a sávban, ahol az ITCZ mozog a nyári félévben az egyenlítői nyugati szelek, a téli félévben a passzát szél uralkodik. • Féléves váltású, télen száraz, nyáron csapadékos időjárás alakul ki. A hőmérséklet maximuma magas napállás idején, tavasz végén, a monszun kezdete előtt van. • Három évszak alakul ki: meleg, csapadékos nyár; meleg, száraz tél; forró, száraz tavasz. • A Föld legcsapadékosabb területei: a csapadék mennyisége 1000-3000mm körül, de India ÉK-i részén, a Kasi-hg-ben (Cherrapunji) 10.000mm-t meghaladó éves csap mennyiség jellemző. A csapadék éven belüli megoszlása egyenlőtlen, szinte a teljes mennyiség nyáron hullik.

7. Előfordulási területei: • Hindusztáni-fsz., Hátsó-India, Indonézia, Fülöp-szk., É-Ausztrália, K-Afrika, D-Arábia, D-Amerika ÉNy-i pereme, Ny-Afrika.

9. A trópuson kívüli monszun • A trópuson kívüli monszunok előidézője a kontinensek és óceánok eltérő fölmelegedése, valamint az ezzel együtt járó nyomáskülönbségek kialakulása. A termikus egyenlítő elmozdulása csak másodlagos jelentőségű. • Télen a szárazföldek jobban lehűlnek, mint az óceánok, ezért a kontinensek belsejében anticiklonok alakulnak ki. • Ezek az anticiklonok télen a felszín közelében a szárazföld felől a tengerek felé tartó áramlást eredményezhetnek. Ez száraz téli időjárást okoz (a Japán –szigetív kivételével). • Nyáron a légnyomás eloszlása ellentétes, a jobban fölmelegedő kontinensek belsejében alacsony nyomású s területek (termikus depressziók) alakulnak ki, ami a felszín közelében az óceánokról a kontinensek belseje felé irányuló légáramlást okoz. A tenger felől a szárazföldre érkező páradús légtömegekből a kontinenseken jelentős csapadék hullik.

11. Szubtrópusi monszun

12. Légszennyezés Légszennyezés folyamata: emisszió  kémiai reakció  leülepedés Légszennyező források: • közlekedés • hőerőművek • ipar • háztartások

13. Légszennyező anyagok: • Kén – dioxid • Nitrogén – oxidok • Szén – monoxid • Ózon • Füst, korom • Ólom

14. a) Savas esők

15. kén-dioxid + víz  kénsav nitrogén-dioxid  salétromsav savaseső vizek, talajok elsavasodása, elsavanyodása élővilág kipusztulása

16. Savas eső hatása

17. b) Üvegházhatás A légkörbe kerülő nagy mennyiségű szennyező anyag (szén–dioxid, nitrogén–oxidok, por, korom stb.), csapdába ejti a hőhullámokat és visszasugározza a földfelszín felé. E megnövekedett üvegházhatás általános felmelegedést idézhet elő, ami globális problémák egész sorához vezethet: • Olvadás tengerszint emelkedés  Ennek számos tengerparti ország és város eshet áldozatul, pl. Hollandia, Velence, vagy Banglades, ahol már napjainkban is gyakoriak a hatalmas árvizek. • Elsivatagosodás mezőgazdasági termelés visszaesése,  élelmezési válság

18. c) Ózonritkulás A kb. 25-30 km-es magasságban lévő ózonréteg az utóbbi évtizedekben erős pusztulásnak indult. Bizonyos vegyi anyagok, amelyek hosszú ideig ártalmatlannak tűntek, nagyfokú stabilitásuk miatt képesek feljutni a sztratoszférába, s ott reakcióba lépnek az ózonréteget felépítő háromatomos oxigénmolekulákkal. Ilyen anyagok például a halogénezett szénhidrogének, más néven klór–fluor–karbonok (CFC-k), amelyeket főként a hűtőgépek hűtőanyagaként vagy sprayk hajtógázaiként alkalmaznak (ráadásul ezek üvegházhatásúak is). A folyamat eredményeképpen az ózonmolekulák szétbomlanak, és nem tudnak újraképződni sem: ózonritkulás következik be. Így aztán az ultraibolya sugárzás nem emésztődik fel a sztratoszférában, hanem egyre nagyobb mennyiségben bombázza a földfelszínt. Az ultraibolya gyilkos sugárzás az élőlények számára. Tönkreteszi a fehérjéket és örökletes elváltozásokat (mutációkat) okoz a génekben.

19. Ózonpusztulás

20. A légszennyeződés ellen csak az emisszió forrásánál lehet hathatósan védekezni!

21. Feladatok

22. 1. Mi a szél? A) A Föld felszínével párhuzamosan mozgó légáramlás. B) Az alacsonyabb légnyomású helyről a magasabb nyomású felé áramló levegő. C) A Föld felszínéről magasba emelkedő levegő. D) A Föld felszínén spirálisan mozgó levegő. E) A Föld felszíne felé mozgó, leszálló levegő.

23. 2. Mikor keletkezik harmat? A) Ha a levegő lehűl. B) Ha a levegő hőmérséklete eléri a harmatpontját. C) Ha a lehűlt felszín fölé melegebb, páradús levegő érkezik. D) Ha a kisugárzással lehűlt felszín lehűti a levegő alsó rétegét, és a kicsapódó vízgőz apró cseppekben válik ki a felszín tárgyain. E) Ha a túltelített levegőből kicsapódó vízgőz jégkristályok formájában telepszik rá a tereptárgyakra.

24. 3. Mikor keletkezik dér? A) Ha a levegő hőmérséklete eléri a harmatpontját. B) Ha a levegő lehűl, és vízgőztartalma kicsapódik. C) Ha a lehűlt felszín fölé melegebb, páradús levegő érkezik. D) Ha a kisugárzással lehűlt felszín lehűti a levegő alsó rétegét, és a kicsapódó vízgőz apró cseppekben válik ki a felszín tárgyain. E) Ha a túltelített levegőből derült, szélcsendes időben 0ºC alatt kicsapódik a vízgőz a felszín közelében lévő tárgyakra.

25. 4. Mi jellemző a ciklonra? A) A Föld felszínével párhuzamosan mozgó légáramlás. B) Légörvény, amelynek központjában alacsony légnyomás uralkodik. C) Légörvény, amelynek központjában a levegő leszáll. D) Száraz, derült időjárást okoz. E) Az erősen lehűlt szárazföldek felett alakul ki.