170 likes | 395 Views
Kisgyermekkor. (óvodáskor). Gondolkodás, mentális folyamatok. Piaget kognitív fejlődési szakasza: műveletek előtti szakasz (2-6 év) centrálás csak a legkiugróbb vonásokra tudnak koncentrálni, akármiről is gondolkodnak pl : magas vagy széles pohárban van több víz? egocentrizmus
E N D
Kisgyermekkor (óvodáskor)
Gondolkodás, mentális folyamatok • Piaget kognitív fejlődési szakasza: műveletek előtti szakasz (2-6 év) • centrálás • csak a legkiugróbb vonásokra tudnak koncentrálni, akármiről is gondolkodnak pl: magas vagy széles pohárban van több víz? • egocentrizmus • csak a saját szemszögükből látják a dolgokat, nem képesek más nézőpontjába helyezkedni • egymás társaságában is inkább kollektív monológokban beszélnek, mint dialógusokban • nem képesek még figyelembe venni a másik tudását/mentális állapotát (4 éves kor körül alakul ki) • összekeverik a látszatot és a valóságot • pl: vki felvesz egy boszorkányos maszkot, az tényleg boszorkány lesz • prekauzális következtetések • gyakran keverik az ok-okozati viszonyt • pl: egy gyerek azért nem ment a temetőbe,mert azt hitte, hogy a temető okozza a halált, aki odamegy meghal
Társas fejlődés gyermekkorban A társas fejlődésnek 2 aspektusa van: - szocializáció -> integrálódunk egy társadalmi közösségbe - személyiségalakulás -> egyénként elkülönülünk a többiektől A személyiség legkorábban látható kifejeződése a temperamentum
Társas és személyes azonosságtudat megszerzése • A szocializációhoz identifikációra/azonosulásra van szükség • a gyerek arra törekszik, hogy ugyanolyannak látszódjon, úgy viselkedjen, úgy érezzen, olyan legyen, mint a társas környeztük fontos személyei • Ezzel kapcsolatos viták, hogy az identitás kialakulása min alapul: • - differenciáció -> elkülönülés • affiliáció -> társulás • utánzás • szociális tanulás • kognitív sémák (Kohlberg) Freud
Freud: pszichoszexuális fejlődési szakaszok • Orális, anális, fallikus, latencia, genitális • Ödipusz/Elektra konfliktus -> a fiúk szerelmesek az anyjukba, el kell különülniük (differenciáció) és az apjukkal kell társulniuk (affiliáció) • lányoknál péniszirigység -> anyjukat hibáztatják, amiért „hiányosan” hozta őket a világra, a fiúkat ezért felsőbbrendűnek tekintik • emiatt a szeretetüket a az apjukra viszik át és versengenek az anyjukkal az apáért • ez bűntudatot és félelmet vált ki a lányokból, hogy elveszítik anyjuk szeretetét, amit úgy oldanak meg, hogy elnyomják az apa iránti érzéseiket és azonosulnak az anyjukkal
Albert Bandura: szociális tanulás • A gyerek megfigyelés és utánzás révén tanul, ami függ: • - hozzáférhetség -> hozzáférhetőnek kell lennie a viselkedésnek, látnia kell valahol pl: TV, felnőtt • - figyelem -> meg kell figyelnie • - emlékezet -> meg kell jegyeznie • - mozgásprodukció -> meg kell tudnia csinálni • motiváció -> motiváltnak kell lennie a viselkedésre • A nemnek megfelelő viselkedés a jutalmazások és büntetések révén alakul ki
Kognitív elméletek • Kohlberg: • a gyerek nemi szerepekről alkotott fogalmai úgy alakulnak ki, hogy összerendezi a saját tapasztalatait (nem passzív idomítás, ahogy Bandura mondja, vagy ösztön, ahogy Freud gondolja • Sandra Bem- kognitív séma= asszociációk olyan hálózata, amely a kultúra nemi szerepekről alkotott felfogását testesíti meg • 5-6 éves korban a gyerekek már tudják, hogy mit jelent fiúnak és lánynak lenni
Önszabályozás és önkontroll fejlődése • Ebben az időszakban Piaget szerint a heteronóm moralitás uralkodik • - a szabályokat külső személyek hozzák, amiknek engedelmeskedni kell • - a külső személyek nagyobb hatalmat képviselnek • - a szabályt betű szerint be kell tartani • - a cselekedetek eredménye számít • ha a szándék jó, de a cselekedet végeredménye rossz, akkor a személy rossz (egy pohár/tálca pohár eltörése) • Iskoláskorban alakul ki az autonóm moralitás • megértik, hogy a szabályok megkérdőjelezhetők, mindenki beleegyezésével megváltoztathatók • A normál elsajátítása internalizáció révén jön létre • - a gyerek azonosul a szülő normáival és bűntudatot érez, ha olyan tesz, ami nem helyes
Önszabályozás és önkontroll fejlődése • Önkontroll: • a szülők elvárásainak való megfelelés akkor is, ha a szülő nincs jelen (adott helyzetben le tudja gátolni az indulatait, vágyait) • ElenorMaccoby 4 gátlást sorol fel: • - mozgás • - érzelmek • következtetések • egy kérdésre nem azonnal válaszol hülyeséget, hanem átgondolja • választás gáltása • jobb lemondani egy rövidtávú jutalomról egy hosszútávú nagyobb jutalom érdekében • 12 évesen választják már a várakozást pl: ma kicsi, holnap nagy csoki
Erikson: pszichoszociális fejlődési szakaszok • év (Freud-orális): bizalom-bizalmatlanság • megtanulnak bízni abban, hogy a szülő gondoskodik alapvető szükségleteikről vagy bizalmatlanok lesznek • 2. Év (Freud-anális): autonómia-szégyen/kétely • megtanulják akaraterejüket és önkontrolljukat gyakorolni vagy elbizonytalanodnak, hogy képesek-e az adott dolgot megcsinálni • 3-6 év (Freud-fallikus): kezdeményezés-bűntudat • megtanulnak kezdeményezni, teljesítményüknek örülni és hasznossá válni vagy a szülők nem engedik, hogy saját kezdeményezéseiket kövessék, a függetlenedési törekvéseik miatt pedig bűntudatot élnek meg • 7- pubertás (Freud-latencia): teljesítmény-kisebbrendűség • megtanulják hatékonyan gyakorolni a készségeiket vagy kisebbrendűnek érzik magukat • Serdülőkor (Freud-genitális): identitás-szerepkonfúzió • személyes identitás kialakítása vagy összezavarodnak, hogy kik is valójában és mit akarnak
Erikson: pszichoszociális fejlődési szakaszok • Fiatal felnőttkor: intimitás-izoláció • társ választása vagy elszigetelődés és magány • Felnőttkor: alkotóképesség-stagnálás • munka,gyerekek felnevelése vagy tespedtség • Időskor: integritás-kétségbeesés • az addigiak értelmezése, áttekintése, összegzése, elégedettség vagy ha úgy érzi, hogy kimaradt valami az életéből, akkor kétségbeesés
Agresszió • Agresszió: • másik személyben vagy tárgyban szándékos kár okozása • 2 formája: • instrumentális: • vmilyen kívánatos dolog megszerzésére irányul pl: játék megszerzése egy másik gyerektől • ellenséges • közvetlen cél a másik személy megsértése pl: bosszúból, dominancia miatt • 3-6 éves kor között az instrumentális dominál,majd az ellenséges lesz a meghatározó • Agresszió oka: • Evolúciós nézőpont: • erősebb faj fennmaradása, a legsikeresebb viselkedésmintázat fennmaradása • Szociális tanuláselmélet: • - jutalmazás vagy utánzás révén (szülő)
Agresszió • Frusztráció-katarzis • - a gyerek frusztrációt él át, egyre jobban gyűlnek benne az indulatok, ami agresszív viselkedés formájában jelenik meg • az agresszív cselekedetet követően katarzist él át (gőz kiengedése) • Agresszió kezelése: • ha a büntetés túl erős vagy nem adunk alternetívát helyette, még szélsőségesebb viselkedés is megjelenhet • nem agresszív viselkedés jutalmazása • nem veszünk tudomást az agresszív viselkedésről és jutalmazzuk az geyüttműködő viselkedést • észérvekre való hivatkozás • elmagyarázni a gyereknek, hogy az agresszió nem megoldás, csak szomorúvá tesszük a másikat
Proszociális viselkedés • Proszociális viselkedés: önzetlenség, segítségnyújtás, együttműködés, empátia • evolúciós magyarázat: fajfenntartás • empátia: mások érzéseiben, érzelmeiben való osztozás • Hoffman: empátia fejlődésének 4 szakasza: • újszülött, csecsemő • érzelmi fertőzés -> ha sírni lát valakit ős is elkezd sírni • 2 év • megpróbálják megvigasztalni a másikat pl: odaadja a maciját • óvodáskor • beszéd formájában is tudnak már kommunikálni • olyan emberek felé is érzi, akik nincsenek jelen pl: mesehősök • 6-9 év • már általános körülményekkel is tud foglalkozni, nemcsak pillanatnyi érzelmekkel pl: szegénység, betegség, sérülés
Proszociális viselkedés • Proszociális viselkedés előmozdítása: • jutalmazás • probléma, hogy csak akkor fog jól viselkedni, ha jutalmat kap érte • explicit példamutatás • úgy viselkedik a felnőtt, ahogy a gyerektől elvárja • indukció • elmagyarázzák a gyereknek, hogy miért jó a proszociális viselkedés (felnőttes viselkedés)
Fejlődést befolyásoló környezeti hatások • Gyerek viselkedését befolyásoló tényezők: • - család -> elsődleges szocializációs közeg • Diana Baumrind 3 féle szülői nevelési stílust különböztetett meg: • Tekintélyelvű (megkövetelő típus) • a tekintélynek való engedelmességre helyezi a hangsúlyt, nem alkudozik a gyerekkel • ilyen gyerekeknél gyakran tapasztalható óvodában a szociális készségek hiánya • meghátrálnak a társas érintkezéstől, erkölcsi konfliktus esetén külső segítséghez fordul • Irányító (megkívánó típus) • a szülők és a gyerek jogai kölcsönösek, elmagyarázzák a szabályokat, a döntéseket megvitatják a gyerekkel • magas mércét állítanak a gyerek elé, de egyéni, független viselkedésre ösztönzik • ezek a gyerekek nagy önállóságot és kontrollt mutatnak, bátrabbak új helyzetekben • Engedékeny • nincs határozott korlátozás, a gyerek a saját tapasztalatain keresztül tanuljon, nagy a szabadság • ezek a gyerekek éretlenek, nehezen tudnak uralkodni az indulataikon, nem önállóak