CEBC: Energetika 2008. Beszéljünk végre világosan az energetikáról. Budapest, 2008. október 2.

1. Mire van szükség ahhoz, hogy a következő 25 év-re biztosítva legyen az ország villamosenergia-ellátása?Tari Gábor CEBC: Energetika 2008. Beszéljünk végre világosan az energetikáról. Budapest, 2008. október 2.

2. Tartalom • Rövid helyzetkép • A primerenergia-hordozók ellátásáról • Az erőműépítés szükségességéről • A várható erőmű-létesítésekről • A rendszerirányítás biztonságáról • A villamosenergia-átvitel biztonságáról • A villamosenergia-felhasználásról • A szabályok nyújtotta biztonságról

3. Az ellátás sorba kapcsolt biztonsága primer energia 1. A tüzelő- és üzemanyag-ellátás biztonsága 2. Az energiaátalakítás biztonsága 3. Az energiaátvitel biztonsága 4. Az energiaelosztás biztonsága 5. Az energiafelhasználás biztonsága hasznos energia A villamos ellátásban elegendő most 2025-ig kitekinteni.

4. Iparági primerenergia-hordozók 2006-ban 2007-ben  420,6 PJ  444,5 PJ Nagynak látszik a földgáz részaránya az iparági energiamérlegben.

5. A nettó villamosenergia-mérleg 2006-ban 2007-ben  40,3 TWh  41,1 TWh A bruttó villamosenergia-fogyasztásban az import szerepe csökkenő.

6. A tavalyi villamosenergia-ellátási szerkezet 2007-ban a bruttó fogyasztás 41,1 TWh (a nettó termelés és az importszaldó összege) A bruttó fogyasztás 2007-ben alig 2%-kal nőtt, de a hazai nettó termelés egy év alatt ~12%-kal lett nagyobb .

7. A várható igénynövekedés MW teljesítőképesség 2%/a csúcsterhelés Az évi csúcsterhelés bruttó értékeihez igazodik a kapacitás.

8. Miért kell erőművet építeni? … Mert nőhet a fogyasztói terhelés (évente mintegy 2%-kal). … Mert sok régi erőmű leállhat (a meglévőknek akár fele is). … Mert kevesebb import jöhet (a lekötések megszűnhetnek). • Terhelésnövekedésből (~120 MW/a) + 2000 MW • Erőmű-leállításokból (9000  5000 MW) + 4000 MW • Import-csökkenésből (1000  0 MW) + 1000 MW Összes újonnan létesítendő erőmű 2025-ig + 7000 MW • A legnagyobb kockázatot a meglévő erőművek jelentik, de várhatóan a régiek csak akkor állnak le, ha a működésük gazdasági vagy egyéb okokból ésszerűtlen lesz. • Kisebb a kockázata az igénynövekedésnek, de nem valószínű a felvett 2%-nál nagyobb növekedés. A kisebb már inkább. • Kicsi a valószínűsége, hogy más országok részünkre nagyobb erőműveket építenek, így az import csökkenésére számítani kell.

9. A legnagyobb és a legkisebb heti terhelések MW 104 MW/a 57 MW/a 2003 2004 2005 2006 2007 2008 hét A fogyasztói terhelések tovább fognak növekedni.

10. A hazai erőművek életkora 2008-ban 19,2% 16,7% 16,2% 12,3% 10,7% 10,1% 8,7% 4,4% 1,6% nagyerőművek átlaga 23,1 év erőművek átlaga 21,3 év kiserőművek átlaga 9,6 év Sok régi hazai erőmű leállhat másfél évtized alatt.

11. A villamosenergia-importszaldó várható Ne nagyon számítsunk később jelentős importszaldóra!

12. Sok új forrásra van szükség 2025-ig 12 000 MW Még kérdéses az energiahordozó: 9000 MW A méretezésnél figyelembe vett energiahordozó: 5000 MW megmaradók Kevés erőmű maradhat meg, így sokat kell építeni.

13. Milyen erőműveket építhetünk? Földgázra – összetett körfolyamatokkal, kapcsolt termelésekkel (CCGT, CHP, gázmotor) Szénre – hazai lignitre, barnaszénre és import feketeszénre (CFBC, USC, IGCC, CCS) Hasadóanyagra – a Paksi Atomerőmű bővítése és kapacitásnövelő üzemidő-meghosszabbítása Megújuló forrásra – szilárd biomassza, biogáz, szél, nap, víz, hulladék és geotermikus energia Olajra – csak tartalékként például a nyílt ciklusú gázturbinákhoz Tárolós megoldások – szivattyús vagy egyéb megoldásokkal Jelenleg földgázra és megújuló forrásokra épülnek erőművek.

14. Erőmű-létesítési programváltozatok Az erőműépítésre többféle lehetőség, program lehet.

15. Erőmű-létesítési példák Fosszilis tüzelésűekből és atomerőművekből összesen max. 6000 MW.

16. Erőművek megújuló forrásokra Jelentős támogatással létesülnek, később lesznek gazdaságosak.

17. Tartalék kell a rendszer irányításához beépített (névleges), BT ÁH állandó hiányok változó hiányok VH kapacitáscsökkenés RT rendelkezésre álló, karbantartások TMK IT igénybe vehető, kiesések KK TIT tényleg igénybe vehető, rendszerirányítási tartalék RIT ? tartalék maradó teljesítmény MT Pcs fogyasztói csúcsterhelés, P fogyasztói terhelés terhelés 0 Rendszerirányítási tartalék: primer és szekunder szabályozási tartalék és perces tartalék (nem mindig kapunk megfelelő ajánlatokat).

18. A villamosenergia-átvitel biztonsága Ukrajna Rimaszombat Munkács Szlovákia Sajóivánka Léva Zahidno- Ukrainskaja Kisvárda Bős Felsőzsolca Bécs Tiszalök Neusiedl Bécs Sajószöged 220 kV-on Göd Detk Ausztria Győr Debrecen Albertfalva Bicske Zugló Románia Oroszlány BP BP Ócsa Szombathely Dunamenti Litér Martonvásár Albertirsa Szolnok Dunaújváros Nagyvárad Szlovénia Hévíz Alállomás Cirkovce Paks Erőmű Békéscsaba 750 kV-os vezeték Arad Toponár Sándorfalva v 400 kV-os vezeték Szeged Zerjavinec Pécs 220 kV-os vezeték 220 kV-on üzemelő 400 kV-os vezeték Szabadka Horvátország tervezett vezeték Szerbia kétrendszerű Ernestinovo Az átviteli hálózat fejlesztése megfelelő ütemben halad.

19. Villamos energia a végső felhasználásban Magyarország Még viszonylag nagyon kevés villanyt fogyasztunk. Forrás: IEA: World Energy Outlook, 2006

20. Eddig gyorsult a törvénykezés 1900 Hosszabb távra kiszámítható szabályozás kell. 1920 a közcélú ellátás nagyobb aránya miatt 1. VET 1931 1940 OVT VER 1960 a szinkronüzemi együttműködés miatt (VER) 2. VET 1962 1980 a tevékenységek szétválasztása és a MEH miatt 3. VET 1994 2000 4. VET 2001 az EU és annak a változásai miatt 5. VET 2007 közben módosítottunk 2020

21. Mire van tehát szükség: • Erőművi kapacitások építése • 2025-ig mintegy 7000 MW • jól szabályozhatóság • megfelelő tüzelőanyag megoszlás • környezetvédelmi megfelelés (CO2) • Szükséges hálózatfejlesztések elvégzése • belső és nemzetközi összeköttetések • transzformátor kapacitás növelés • Hatékony eszközökkel korrekt rendszerirányítás biztosítása • Regionális együttműködés • Hatékony energiafelhasználás, energiatakarékosság, • fogyasztói oldal aktív szerepe

22. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket! tari@mavir.hu