140 likes | 260 Views
Bérek hatása az álláskeresésre. Bakó Tamás, MTA KRTK-KTI, Szirák. Motiváció I. Dolgozói mobilitás fontos, mert: a nem tökéletes munkahelyi illeszkedés fontos korrekciós mechanizmusa, elősegítheti az emberi tőke optimális allokációját, a munkapiac rugalmasságának egyik indikátora.
E N D
Bérek hatása az álláskeresésre Bakó Tamás, MTA KRTK-KTI, Szirák
Motiváció I. • Dolgozói mobilitás fontos, mert: • a nem tökéletes munkahelyi illeszkedés fontos korrekciós mechanizmusa, • elősegítheti az emberi tőke optimális allokációját, • a munkapiac rugalmasságának egyik indikátora. • Gazdag nemzetközi irodalom – kevés és részleges hazai kutatási eredmény • Köllő J.:„Aközszféra bérszintje és magánszektorból átlépők szelekciója 1997-2008-ban” • Varga J. : „Közalkalmazotti béremelés hatása a tanárok pályaelhagyási döntésére” • Henneberg és Souza-Poza (2004): A kelet-európai volt szocialista országok dolgozói alacsony kilépési szándékkal jellemezhetők (1997-es ISS adatok alapján)
Motiváció II. • Eddigi tanulmányok döntően számított alternatív bér hatását mutatták ki • Ismerik –e a dolgozók az alternatív béreket? • Ha igen, akkor reagálnak-e rájuk (szignifikáns-e a hatás a munka közbeni keresésre) • Azok ismerik az alternatív béreket, akik keresnek? • Bérdinamika szerepe • Bércsökkentés ténye • Utolsó béremelés időpontja • Nem, vagy csak részben pénzbeli ösztönzők szerepe, különösen: • Bérdiszkrimináció • Vezető-beosztott viszony
Amit az irodalomból tudunk • Alternatív bér hatása • A legtöbb esetben pozitív, mind a munka közbeni keresésre, mind a kilépésekre (Martin 1998, Black 1981, • DE: van néhány tanulmány, ahol a hatás nem szignifikáns • (Varga J. 2013, Bartel és Borjas 1981) • Sajátbér hatása negatív (Ponzo 2010, Henneberg és Souza-Poza 2004) • Elégedettség (munkával, munkahellyel) hatása pozitív (Clark 2001; Kristensen és Westegard-Nielsen 2004) • Állami tulajdon hatása negatív, de a hatásmechanizmusra több magyarázat van (Ippolito 1987, Ponzo 2010) • Szakszervezet hatása általában negatív, de a hatásmechanizmusra több magyarázat van (Delereyatall, 2000; Freeman és Medoff, 1984; Miller és Mulvey 1991) • Kor, szolgálati idő hatása általában nemlineárisIskolai végzettség hatása pozitív (Theodossiou és Zangelidis 2009)
Adatfelvétel módja és a minta • Primer adatfelvétel • NRC Kft. által létrehozott NetPanel adatbázis (140 000 fő) • Online (internetes) kérdőív-kitöltés • A minta súlyozott, és reprezentatív a 18-65 éves legalább heti egy alkalommal internetező népességre nem, korcsoport, végzettség, településtípus és régió jellemzők alapján. • A kérdőív elején közöltük a válaszadókkal, hogy minden kérdés a főállásukra vonatkozik. • Csak azok tölthették ki a kérdőívet, akik a kérdezés időpontjában alkalmazásban álltak, és nem voltak önfoglalkoztatók • Adatfelvétel során összesen 5600 kitöltött kérdőív keletkezett
Függő változók • Alternatív bér ismerete • Válaszolt a kérdésre =1, nem tudja = 0. • Válaszolt a kérdésre = 1, nem tudja, vagy nem válaszolt = 0. • Munka közbeni keresés intenzitása (amelyik legjobban illik rá) • „Amilyen hosszú ideig csak lehet jelenlegi munkahelyemen szeretnék maradni” • „Már gondoltam rá, hogy másik munkát keresek” • „Már jelentkeztem másik állásra” • A keresés intenzitása az alternatív bér kérdésre adott válasz vizsgálata esetén magyarázó változó (az utolsó két kategória összevonásával egy bináris változót is képeztem)
Összefoglalás • Úgy tűnik a dolgozók jelentős része ismeri az alternatív béreket • Nincs erőteljes összefüggés a keresési intenzitás és az alternatív bér ismerete (vagy inkább válaszadási hajlandóság) között • Megváltoztak a karrierépítési stratégiák: sokkal többen keresnek munka közben, mint a kilencvenes évek végén • A valamivel, vagy sokkal nagyobb alternatív bérnek nagyon jelentős pozitív hatása van a munka közbeni álláskeresésre ( a sajátbér mellett is!) • Jelentős a közvetlenül nem pénzbeli ösztönzők szerepe
Kutatási irányok • Interakciós hatások (bércsökkentés – vezető-beosztott viszony, bérdiszkrimináció – nem) • Ismételt adatfelvétel: szándék és tett teljesülése • Alternatív bér ismeretének pontos feltárása (kapcsolati hálók jelentősége)