TÁMOP PROJEKTZÁRÁS

1. TÁMOP PROJEKTZÁRÁS

2. A TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés -Innovatív intézményekben A pályázat megvalósításának kötelező elemei „Nem hiszek az elrendelésben, mert van szívemben akarat, s tán ha kezem másképp legyintem, a világ másfelé halad.” (Babits Mihály) 2

4. Ismeret, tudás, kompetencia Mi mindent kell tudni? (És mit nem!)‏ Kire számíthatunk?

5. Alapelvek • Gyermekközpontú, cselekvésközpontú tanítás • Életszerű tartalmak, mélységelvű tanítás („kevesebb több”)‏ • Megváltozott tanulásszervezés / differenciálás, kooperáció • Árnyalt értékelés • Tanári szerepváltozás • Befogadó környezet „Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája” (Szent-Györgyi Albert)

6. Paradigmaváltás A kompetenciafejlesztés minimális feltételei • tanulóközpontú pedagógiai gyakorlat - differenciált módszertan - személyre szabott tanulási utak - önszabályozó stratégiák kialakítása • változatos tanulásszervezési megoldások - tevékenységre épülő tanulói szerepek - kooperatív technikák • megváltozott pedagógus-szerep (adaptáció)‏ • befogadó iskola (változásmenedzsment)‏

8. Tudás és kompetencia Oktatás és képzés 2010 munkaprogram Európai Tanács 2000, Lisszabon Kulcskompetenciák munkacsoport Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról (2006 december) kompetencia tudás + képességek + attitűdök ismeretek alkalmazás További kompetencia-felfogások ismertetését lásd pl: A kompetencia. Kihívások és értelmezések. OKI 2006

9. A kompetencia alapú tananyag (definíció)‏ • Egy olyan oktatási program része, amely • moduláris felépítésű, • tanuló- és tevékenységközpontú, • differenciált módszerek alkalmazására épülő, • egyéni fejlesztésre is alkalmas eszközrendszer. • A kompetencia alapú tananyag korszerű pedagógiai kultúrára és tanulásszervezési eljárásokra épül. (Forrás: a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet)‏

10. A tudás aspektusai deklaratív tudás - procedurálistudás tudás megszerzése, megszervezése, alkalmazása Lundvall, Johnson: The Learning Economy 1994 • tudni, hogy mit (know what): tényszerű tudás • - adatok, konkrét ismeretek, tények • tudni, hogy hogyan (know how): az alkalmazás képessége - a megszerzett ismeretek alkalmazása különböző helyzetekben, kontextusokban • tudni, hogy miért (know why) a tudás célja, értelme, haszna, • tudni, hogy kitől (know who): a tudás forrása

12. Képességek készségek számlálás, számolás, mennyiségi következtetés, becslés, mérés, mértékegység-váltás, szövegesfeladat-megoldás gondolkodási képességek kommunikációsképességek rendszerezés, kombinativitás, deduktív következtetés, induktív következtetés, valószínűségi következtetés, érvelés, bizonyítás relációszókincs, térlátás, térbeli viszonyok ábrázolása, prezentáció, szövegértés, szövegértelmezés a matematikai kompetencia tanulási képességek tudásszerző képességek problémaérzékenység, probléma-reprezentáció, eredetiség, kreativitás, problémamegoldás, metakogníció figyelem, rész-egész észlelés, emlékezet, feladattartás, feladat-megoldási sebesség

13. Módszertani változatosság értelme: 20%-át 30%-át • Amit hallunk, annak • Amit látunk, annak • Amit olvasunk, annak • Amit egyszerre látunk, hallunk és olvasunk annak • Amit magunk beszélünk, annak a • Amit önállóan kipróbálunk és végrehajtunk, annak vagyunk képesek megjegyezni! „Mondd el és elfelejtem; Mutasd meg és megjegyzem; Engedd, hogy csináljam, és megértem” (Konfuciusz) 10%-át 50%-át 60%-át 90%-át

14. A pedagógusok (új?) szerepe • Pozitív tanulási légkört alakít ki • Megtanít tanulni • Együttműködik más szakos kollégáival • Iskolában is tud gondolkodni • Tapasztalatcserékre jár • A tanulót partnernek tekinti

15. A tanítási-tanulási folyamat szabályozatlan spontán tartalomvezérelt egyirányú egységes tanár tartalom tanuló szabályozott tervezett funkcióvezérelt multilaterális differenciált

16. A mester mondotta: „Megtanítsalak-e arra, mi az igazi tudás? A tudottról tudni, hogy tudjuk; a nem tudottról pedig tudni, hogy nem tudjuk: ez az igazi tudás." „Tanulni és nem gondolkodni hiábavaló, gondolkodni és nem tanulni veszélyes.” Kung-Fu-Ce mester

17. Tradicionális tanulási környezet Konstruktivista tanulási környezet A tudás nem a külső realitás mása, hanem modell jellegű mentális konstrukció, amely személyés kontextusfüggő. A tudás pontos képet alkot az adott realitásról, megosztható és átadható, objektív, sem személyhez sem kontextushoz nem kötődik. Ismeretelméleti alapok A tanulási környezet fogalma

18. Tradicionális tanulási környezet TANÍTÁS A tanár aktív pozíciója MAGYARÁZAT, LEVEZETÉS, ÁBRÁZOLÁS INSTRUKCIÓ A TANULÁS PERCEPTÍV FOLYAMAT A tanuló passzív pozíciója TANULÁS Tabula rasa Tradicionális tanulási környezet

19. Konstruktivista tanulási környezet TANULÁS A tanuló aktív pozíciója SZITUATÍV, KONTEXTUÁLIS, TÁRSAS KONSTRUKCIÓ MOTIVÁLÁS,TÁMOGATÁS,TANÁCSADÁS A tanár reaktív pozíciója TANÍTÁS Konstruktivista tanulási környezet

20. TÁMOP 3.1.4: Komplex intézményi fejlesztések • Kompetencia alapú oktatás bevezetése • Oktatási programok, új tanulás- és oktatásszervezési eljárásokbevezetése (programcsomagok bevezetése, műveltségterületi oktatás, tömbösített oktatás, projektmódszer, moduláris oktatás, stb.)‏ • A digitális írásbeliségelterjesztése, digitális készségek fejlesztése • Esélyegyenlőségjavítása (szegregáció-mentesség, oktatási integráció, egyenlő hozzáférés)‏

21. A referencia-intézmény definíciója Egyedi, működésében koherens, más intézmények számára is példaértékű gyermekközpontú pedagógiai, szervezeti innovációval, gyakorlattal rendelkező és ezt publikálni, valamint szolgáltatásaiban átadni képes intézmény.

22. A „Jó gyakorlat” • Olyan innovatív folyamat, módszer, cselekvés, eszközhasználat együttese, amely az intézményi gyakorlatban, működésében megtapasztalható. Több éve sikeresen és hatékonyan alkalmazott, kipróbált, ezért eredményesen adaptálható, fenntartható, fejleszthető, dokumentálható. Az átvett innováció a továbbiakban a felhasználók által is elismert szolgáltatásként képes működni.

23. Honnan vehetünk mintát? Kitől kérjünk segítséget?„www.sulinovadat.hu”Jó, megnézzük! Csak egymás tapasztalataira számíthatunk, a belső tapasztalatcserére, az intézményi jó gyakorlatok közzé tételére.

24. EGYÜTT - EGYMÁSÉRT KISTÉRSÉGI INTÉZMÉNY MODELLJE • SZERVEZETI KULTÚRA FEJLESZTÉSE • ÖSZTÖNZŐRENDSZER MŰKÖDTETÉSE • FELADATOK ÉSSZERŰ DELEGÁLÁSA • SZEMÉLYES TELJESÍTMÉNY-ÉRTÉKELŐ RENDSZER KIALAKÍTÁSA ÉS MŰKÖDTETÉSE • BELSŐ KOMMUNKÁCIÓ, EGYÜTTMŰKÖDÉS • AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELOSZTÁSA

25. REFERENCIA A JÓ GYAKORLAT TOVÁBBADÁSA • A JÓ GYAKORLAT ELINDÍTÁSÁNAK SEGÍTÉSE MÁS ISKOLÁKBAN • AZ INTERGRÁCIÓS TAPASZTALATOK ÁTADÁSA BÁZISINTÉZMÉNYKÉNT • HOSPITÁCIÓS NAPOK SZERVEZÉSÉBEN AZ EGYMÁSTÓL VALÓ TANULÁS JEGYÉBEN • TAPASZTALATCSERÉK • SZAKTANÁCSADÓI SZAKÉRTŐI HÁLÓZAT ERŐSÍTÉSE

26. „Nem az a tapasztalat, ami az emberrel történik, hanem az, amit kezdeni tud vele.” (A. Huxley) • Köszönöm a figyelmet.