Szöllősi Gábor

1. Szöllősi Gábor A szociális szakmák alakítása képzéssel, valamint más eszközökkel (szollosi@btk.pte.hu)

2. Szakmára képezünk … Az alapképzésben alapfokozat (baccalaureus, bachelor) és szakképzettség szerezhető. Az alapfokozat az első felsőfokú végzettségi szint, amely feljogosít a mesterképzés megkezdésére. Az alapképzésben szerzett szakképzettség jogszabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít. (Ftv. 32.§ (5) bekezdés)

3. A szociális szakember A szociális szakma jelentheti • a felsőfokú szociális végzettséggel rendelkezők, • a szociális szakképzettséggel rendelkezők • a szociális munkát végzők (függetlenül végzettségüktől), • a szociális ellátás területén dolgozók (nem csak a segítő munkát végzők) • a szociális ügyekért elkötelezetten tevékenykedők (nem csak a szociális tevékenységből élők) körét.

4. Szakma Valamely hivatásszerűen űzött tevékenységet csak az művelhet, aki rendelkezik bizonyos, pontosan definiált ismeretekkel és készségekkel, ismeri és alkalmazza a szakmában szokásos vagy előírt módszereket meghatározott módon igazolja a fentiek elsajátítását A szakmává válás feltétele, hogy megkülönböztessék a szakma művelőinek csoportját mindenki mástól A szakmaiság feltételei alapulhatnak tradíción vagy jogi előíráson. Az ismeretek, készségek meglétének igazolására szolgálhatnak • kulturális jegyek, • a szakma közössége általi befogadás, • meghatározott munkakörben való alkalmazás ténye illetve • a szakmai képzést vagy vizsgát igazoló okirat.

5. Hivatás-modellek Esszencialista (Azon a funkcionalista feltételezésen alapul, hogy a hivatások tagjainak meghatározott szerepe van a társadalomban. Jellegzetes példája az attribútum-megközelítés) Stratégiai (Azokra a kollektív cselekvésekre koncentrál, melyektől függ a professzionális csoport léte. A csoport megkísérli a piac monopolizálását, egyidejűleg a megbecsült társadalmi státus elérését.) Történeti/fejlődési (miként változik a foglalkozási csoport helyzete, és mi a különböző aktorok szerepe)

6. A hivatás attribútumai attribútum listás modell (Millerson 1964) • elméleti tudás által megalapozott készségtár • képzési folyamat előzi meg a professzió gyakorlását • a kompetenciák demonstrálása • meghatározott viselkedés • altruista szolgálatetika, nem üzleti, hanem szakember-kliens viszony • meghatározott tevékenységi kör lehatárolása • ezoterikus tudás, tökéletesen nem standardizálható • laikus kontroll hiánya • szakmai szervezet,

7. A professziók által kialakított karrier-típusok (Kleisz 2002) • A professzionalista karrier hasonlít az általánosabb értelemben használt szakmai karrier típusára, de erősebb és formalizáltabb a szakmai elköteleződés • A menedzser karrier-útja a szervezet különböző szintű vezető pozíciói között vezet felfelé. A menedzser nem vezetéssel összefüggő szakmai tevékenysége másodlagos. • A bricoleurszámára a karriert a szervezetek helyett a projektek határozzák meg. Ezen típus karrierjére az építkezés a jellemző, aminek az elemei a tudás-, a tapasztalat- és a referencia-modulok.

8. Kulcstémák a szociális munka professzionalizációjával kapcsolatban • Társadalmi küldetés • A jólét és a kontroll egyesítése • Elkötelezettség a társadalmi változás iránt • Ambivalencia a professzionalizációval kapcsolatban • Deprofesszionalizációs trendek

9. A szociális szakmák illetve hivatások A gondozási / jóléti területen működő foglalkozásokat szemiprofessziónak” szokták nevezni. Az új hivatások nélkülözik valamelyik lényeges attribútumot. (Etzioni) A minta a szociális munka – de a szociális munka nem mindenhol egységes. A gondozási szakmák jellemzője az ellentmondásos helyzet a fizetett és a nem fizetett munka között. Eltérő, hogy e foglalkozások esetében van-e • állami szabályozás • védett megnevezés • egységes vizsga • szakmai szervezet • etikai kódex

10. A szociális munka két projektje A szociális munka professzionális és társadalmi igazságosság projektje: • A társadalmi igazságosság projektje: megváltoztatni azokat a viszonyokat, melyek az emberiszenvedést okozzák • Professzionális projekt: a szociális munkát hivatássá kívánja alakítani, versengve más foglalkozásokkal • Eredmény: A társadalmi igazságosság-diskurzus a professzionalizációs törekvéseket legitimáló eszközzé válik (Jeffrey J. Olson)

11. Deprofesszionalizáció New public management [NPM] Eszközök: • Menedzseri igazgatás • Kontraktualizáció • Teljesítmény-indikátorok • Audit-típusú ellenőrzés Hatások: • menedszeri szerepek,módszerek kialakulása • hatása a szolgáltatás természetére • hatása a kultúrára és az értékekre

12. A deprofesszionalizációs tézis finomítása 1) A kormányzás új módszereiről van szó 2) Nincs éles ellentét a managerializmus és a professzionális autonómia között. • „puha bürokrácia” • „puha kényszerítés” 3) A formalizálás erősíti a szakmaiságot. 4) A szakemberek és az intézmények autonóm cselekvők

13. Tipológiák A szociális szolgáltatások racionalitása (Mykings) • Gondozási racionalitás szerint működő rendszer • Bürokratikus racionalitás szerint működő rendszer • Költség-haszon racionalitás szerint működő rendszer A professzionalizációs stratégiák típusai (Theobald) • A manager/szakember • A tradicionális hivatásos • A reflexív hivatásos • Az új hivatásos • A hivatásos vállalkozó

14. A szociális szakmák professzionalizálódása Magyarországon A professzionalizáció történeti aspektusai A professzionalizáció aktorai: • Társadalmi változások • Szociális képzések • Állami szabályozás • Szociális ellátórendszer • Szakmai szervezetek

15. A szociális munkás mint szakember A képzés célja olyan szociális munkások képzése, akik felkészültek az emberi viselkedésről és a társadalmi rendszerekről szóló elméletek felhasználásával, az emberi jogokon és a társadalmi igazságosság elvein alapuló, a társadalmi integrációt, a demokratikus viszonyok erősítését szolgáló szakmai szociális munka végzésére. Képesek az ember és a társadalmi környezete közötti harmónia kialakítására és megőrzésére, a feszültségeket hordozó viszonyok, szociális problémák megelőzésére, szakszerű kezelésére.

16. Néhány más szociális szakember • A szociális gondozó és ápoló az a középfokú szakképzettségű szociális szakember, aki a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi alap- és szakellátás területén ápolási és gondozási alapfeladatokat lát el. • A gerontológiai gondozó olyan emelt szintű szakmai végzettségű szociális szakember, aki gondozói, ápolói tevékenységeket végez időskorúak ellátására szakosodott szociális, egészségügyi intézményekben, szolgálatokban. • A nevelőszülő olyan szakember, aki saját háztartásában teljes körű ellátást biztosít a vér szerinti, családjából kiemelt ideiglenes hatállyal beutalt, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett kiskorú gyermek, illetve az utógondozói ellátásban részesülő nagykorú fiatal számára.

17. A deprofesszionalizáció erői Magyarországon • Az állam jóléti szerepének átalakulása (privatizáció) • A szakmák bürokratikus alakítása (munkaköri előírások, alapvizsga, szakvizsga) • A szakmák szétesése kompetenciákká (szakképzés) • Standardok megfogalmazása, minőségbiztosítás

18. Standardizációs folyamat • Szakmai standardok, amelyek a szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatások szakmai követelményeit fogalmazzák meg három csoportban: • strukturális standardok • szolgáltatási (folyamat) standardok • eredmény standardok. • Szakmai protokollok, amelyek a tevékenységek rendszerét és elvégzésének módját írják elő (jelen projekt keretében igénybevevő szerint csoportosítva).

19. A szolgáltatás típusa szerinti standardok • Otthoni vagy családi önálló életvitelt segítő szolgáltatások (OTT) • Szociális alapszolgáltatások • Átmeneti elhelyezés (ÁTSz) • Bentlakásos szolgáltatások (BSz) • Rehabilitációs intézményi és lakóotthoni elhelyezés • Ápoló-gondozó intézményi elhelyezés • Gyermekjóléti alapszolgáltatások (GyA) • Gyermekvédelmi szakosított szolgáltatások (GySz) • Információszolgáltatás (INF) • Foglalkoztatás (FOG)

20. Igénybevevő szerinti eljárások • Időskorúak részére nyújtott szolgáltatások Fogyatékossággal élő emberek részére nyújtott szolgáltatások • Pszichiátriai betegek részére nyújtott szolgáltatások • Szenvedélybetegek részére nyújtott szolgáltatások • Hajléktalanok részére nyújtott szolgáltatások Bántalmazottak részére nyújtott szolgáltatások • Gyermekek részére nyújtott szolgáltatások Családok segítése