Eltéphetetlen kötelékeink

1. Eltéphetetlen kötelékeink Nógrádi panteon

2. Abonyi Lajos • Kisterenye, 1833 – Abony, 1898 • népszínműíró • elbeszélő • földbirtokos

3. Kisterenyén született Zsarolyáni Márton Ferenc néven. • 1847-ben a pesti egyetemen, 1848-ban a kecskeméti református kollégiumban folytatott bölcseleti tanulmányokat. Itt Baksay Sándorral együtt szerkesztette a Korány című diáklapot. A szabadságharcbannemzetőrként vett részt. • 1853-tól Abonyban gazdálkodott, mellette irodalommal foglalkozott.

4. Az 1860-as évek legolvasottabb novellistája. Jókai Mór méltó vetélytársának tartották, írásait széles körben ismerték. Rendszeresen publikált a Hölgyfutárban. 1867-től a Kisfaludy Társaság, 1876-tól a Petőfi Társaság tagja volt. Műveiben a XIX. századi vidék társadalmát és a népéletet mutatta be. • Legjelentősebb regénye az 1864-ben napvilágot látott A mi nótánk. Híres színműve A betyár kendője.

5. Születésének centenáriumán tiszteletére emlékművet lepleztek le a kisterenyei Gyürky-Solymossy Kastély parkjában, amit Bóna Kovács Károly készített, és az író domborművű arcképe díszít.

6. Csáky Károly: Nógrádi tájakon. Bratislava, 1992– 233. o. • Vertich József: Abonyi Lajos. Salgótarján, 1995 • http://www.elib.hu/05400/05498/05498.htm • http://www.vendegvaro.hu/abonyi-lajos-bronzrefieje

7. Balassi Bálint • Zólyom, 1554 – Esztergom, 1594 • költő

8. Élete erőszakoskodások és szerelmi kalandok szakadatlan sorozata, miközben korának egyik legműveltebb férfija, kilenc nyelven ír, olvas, beszél; miközben áhítatosan vallásos, aki gyötrődve bánja bűneit, de eszében sincs bűneivel felhagyni. Híres táncos a mulatságokon, híres vitéz a csatatereken – és nemcsak híres költő, hanem olyan lángelme, aki költészetével egyenest a világszínvonal legmagasabb régióiba emelkedik. Ő az első mindenestül európai magyar költő.

9. A Balassi-strófa a költészetében kialakult versforma, leggyakrabban az ún. Júlia-versekben használta. • A Balassi-strófa három sorból szerkesztett versszak, minden sora a belső rímek által három egységre tagolódik. Emellett az egész vers háromszor három, tehát kilenc strófából áll. Nemcsak külső, hanem a mélyebb, belső kompozícióban is megvalósul a hármas szerkesztési elv. „Királi méltóság, tisztesség, nagy jószág idővel mind elvesznek,Nagy kövek hamuá s hamu kősziklává nagy idővel lehetnek;Jó hírnév, dicsőség, angyali nagy szépség idővel porrá lesznek”

10. A Balassák egykori birtokán, Balassagyarmaton egy szobrot állítottak az írónak. Szépen faragott másfél méter magas mészkőoszlopon áll a derékig megmintázott költő szobra, akit a szobrászművész írás közben ábrázol. A szobrot Párkányi Raab Péter készítette 2002-ben.

11. Csáky Károly: Nógrádi tájakon. Bratislava, 1992– 19-24. • Szabó Károly: Nógrádi panteon. Bgy., 1998– 9., 16. o. • http://www.literatura.hu/irok/renesz/balassi.htm • http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo • http://www.balassi.atw.hu/ • http://www.kozterkep.hu/~/11308/

12. Ferenczy Teréz • Rimaszombat, 1823 – Szécsény, 1853 • költőnő

13. Családja szerény körülményei közt önművelés útján tett szert irodalmi műveltségre. A költészettel olvasmányai hatására már korán elkezdett foglalkozni. Döntő hatást azonban pesti tartózkodása gyakorolt rá, ahol nagybátyjának, a híres Ferenczy István szobrásznak házában megismerkedett néhánnyal az akkori irodalom jeles alakjai közül. Élete azonban csakhamar tragikus véget ért. Bátyja halála, s még inkább saját szerelmi csalódása búskomorrá tette és öngyilkos lett.

14. Verseskötete Téli csillag címmel jelent meg 1884-ben. Tehetséges, jó ízlésű és formakészségű költőnő volt, erőssége a természetlíra. Gondolati líráján felismerhető a fiatal Petőfi hatása. 1983-ban „Ferenczy Teréz minden versei” címmel kiadták költeményeit, elindítva a Nógrádi Irodalmi Ritkaságok című sorozatot. Galcsik Zsolt 2008-ban elkészítette azt az emlékkötetet, amely a legteljesebben tárta fel munkásságát.

15. Ferenczy Teréz sírja Szécsényben található.

16. Csáky Károly: Nógrádi tájakon. Bratislava, 1992 – 132.o • Galcsik Zsolt: "A fájdalmak leánya" : Ferenczy Teréz élete és költészete, 1823-1853. Szécsény, 2008 • Szabó Károly: Nógrádi panteon. Balassagyarmat, 1998 – 133-154.o • Szenográdi Ferenc: Szécsény. Horpács, 2002 –173-175.o. • Dr. Bódi Györgyné: Kevésbé ismert személyiségek Nógrádban (http://www.neogradiensis.eu/index.php?lang=hu)

17. Komjáthy Jenő • Szécsény, 1858 – Budapest, 1895 • költő

18. Édesapja, Komjáthy Anzelm ügyvéd volt, jó barátja Madách Imrének. Tanulmányait a szülőháznál kezdte. Végül magánúton érettségizett Esztergomban. • Röpke Ívek címmel elindított egy irodalmi lapot, amin Reviczky Gyulával, Gáspár Imrével, Rudnyánszky Gyulával dolgozott.

19. 1880-ban az apja rábeszélésére tanári képesítő vizsgát tett. Balassagyarmaton kapott állást, ahol magyar, és német nyelven tanított. Később fegyelmivel elbocsájtották. Szellemi elszigeteltség várt rá. • 1894-ben, még máig ki nem derített eredetű, idegrendszeri bántalmak tünetei jelentkeztek rajta, így kezelés re Pestre ment. Ám pár nap múlva ismeretlen okból váratlan módon meghalt.

20. Kötete, A homályból halála napján jelent meg. Líráját 10 évvel halála után emelte ki a feledésből egy, a tiszteletére alakult társaság, amelynek tagjai közt van Babits, Kosztolányi és Juhász Gyula. Általuk válik Komjáthy költészete a Nyugat fontos tájékozódási pontjává.

21. A Győrfi Sándor szobrászművész által készített 90 cm magas bronz mellszobor, 150 cm magas budakalászi mészkő talapzaton van elhelyezve a balassagyarmati Palóc Ligetben (1981).

22. Csáky Károly: Nógrádi tájakon. Bratislava, 1992 – 23-24.o., 132. o. • Szabó Károly: Nógrádi panteon. Balassagyarmat, 1998 – 157-188.o • Szenográdi Ferenc: Szécsény. Horpács, 2002 – 175-180.o. • http://www.mek.oszk.hu/01100/01149/html/komjathy.htm • http://www.nograd.net/irodalom/bgyarmat/komjathy.html • http://mek.oszk.hu/00700/00739/00739.htm • http://www.youtube.com/watch?v=_tfLe-iOvMg • http://www.kozterkep.hu/~/8292/

23. Madách Imre • Alsósztregova, 1823 – Alsósztregova, 1864 • költő, író, ügyvéd, politikus, a Kisfaludy Társaság rendes és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

24. Madách életpályáját nem ismerhetjük meg anélkül, hogy ne járnánk körbe Balassagyarmatot vagy Csesztvét. • Madách 18 évesen került Balassagyarmatra, Nógrád megye másodalispánja mellé patvaristának. • Táblabíróként 1844-ben megcsillogtatta szónoki tehetségét és részt vett a szabadságharc nógrádi eseményeinek irányításában.

25. Fráter Erzsébet kedvéért és Balassagyarmat közelségéért választotta a család csesztvei birtokát. Házassága legbékésebb időszakát élték itt. Madáchnak Csesztve a megtestesült nyugalom volt. • A szabadságharc leverése után Madách paróciai birtokának erdészházában rejtette el Kossuth egykori titkárát Rákóczy Jánost. • Madách Tragédiájának megírásában jelentős szerepe volt egykori feleségének Fráter Erzsébetnek, ugyanis a női főszereplőt Évát róla mintázta. Megromlott kapcsolatuk nélkül a mű sem születhetett volna meg.

26. Madách tagja lett Nógrád megye választmányának. • Később Nógrád megye törvényszéki táblabírái közé választották, valamint a Nógrád megye új közigazgatási rendszerének , illetve a megyei költségvetést kidolgozó választmánynak is tagja lett. • Madách segédkezett a Nógrád megye népeihez intézett felhívás megszövegezésében, amely többek között a teljes jogegyenlőséget, a robot, a dézsma és a papi tized eltörlését, a községek önkéntes újraszervezését, az egyenlő közteherviselést hirdette.

27. Csesztvén a Madách emlékmúzeum udvarán, áll Vígh Tamás szobra.A fej szobor egy 40x40 centis gránithasábon van elhelyezve ami másfél méter magas.

28. Csáky Károly: Nógrádi tájakon. Bratislava, 1992 – 8-101. o. • Szabó Károly: Nógrádi panteon. Bgy., 1998 – 37-39. o. • http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Madach.htm • http://www.nograd.net/irodalom/madach/eletrajz/http://mno.hu/grund/a-kastely-ahogy-madach-imre-lathatta-1135306

29. Mikszáth Kálmán • Szklabonya, 1847 – Budapest, 1910 • író, országgyűlési képviselő

30. Pesten jogot tanult. Balassagyarmaton megyei szolgálatban állt. • Itt ismerte meg és vette feleségül Mauks Ilonát titokban. • Pesten, majd Szegeden újságírással foglalkozott. • Megírta novelláit, amit “Tót atyafiak és a Jó palócok” címen adtak ki. • Egyszerre népszerű íróvá vált. A Kisfaludy Társaság és a Tudományos Akadémia tagja lett, országgyűlési képviselőnek választották.

31. 1904-ben vásárolta meg Szontágh Pál örökösétől a horpácsi birtokot. Célja az volt, hogy élete végén visszatérjen szülőföldjére, szeretett „jó palócai közé”. • Az a tény, hogy a 19. század végén és a 20. század elején a magyar nemzeti kultúra öt jeles alakja került szoros kapcsolatba Horpáccsal, a falut a magyar irodalomtörténet egyik megszentelt helyévé teszi.

32. 1999 óta látható az épület előtt a karos lócán üldögélő Mikszáth-szobor. Az író alakját ifj. Szabó István formázta meg. • A kastély parkja természetvédelmi terület, ahol megtalálható Mikszáth feleségének Mauks Ilonának és a birtok korábbi tulajdonosának, Szontágh Pálnak a szobra is.

33. „Mert a szobrok nem annak készülnek, akit ábrázolnak, hanem a jövő generációnak, akinek a szoborban meg van adva a minta, melyhez hasonlítsanak.” (Mikszáth)

34. Csáky Károly: Nógrádi tájakon. Bratislava, 1992 • Szabó Károly: Nógrádi panteon. Balassagyarmat, 1998 – 89-129.o • http://www.literatura.hu/irok/real/mikszath.htm • http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Mikszath.htm • http://www.nograd.net/irodalom/mikszath/ • http://mikszathkalman.hu/mikszath-hekyszinek-a-karpat-medenceben/ • http://epa.oszk.hu/00000/00001/00201/pdf/ITK_EPA00001_1956_04_423-430.pdf • http://www.nemzetigeografia.hu/node/442

35. Mauks Ilona Mária • Mohora, 1855 – Horpács, 1926

36. Mikszáth Kálmán felesége, Mauks Mátyás balassagyarmati szolgabíró, ügyvéd, földbirtokos egyik leánya. • 1873-ban lépett Pesten házasságra Mikszáth Kálmánnal, amit az apja ellenzett. Házasságuk férje írói sikertelenségei és súlyos anyagi gondjai miatt rövidesen felbomlott. 1882-ben azonban rögtön az első írói sikerek után újra összeházasodtak. Második házasságuk példásan boldog volt. Három gyermekük: Kálmán, Albert és János született.

37. 1910 májusában özvegyen maradt. • Férje halála után Horpácson írta meg visszaemlékezéseit, amely a balassagyarmati társasági életről ad érdekes képet. • 71 éves korában halt meg Horpácson. Sírhelye Horpácson a templom melletti temetőben van.

38. Mohorán az egykori Mauks-kúria – ma gyógyszertár előtt áll Mauks Ilona szobra, Párkányi Raab Péter 2003-ban készült alkotása.

39. Csáky Károly: Nógrádi tájakon. Bratislava, 1992 • Szabó Károly: Nógrádi panteon. Balassagyarmat, 1998 –109-129.o • http://www.nograd.net/irodalom/bgyarmat/mauks.html • http://mek.niif.hu/00300/00355/html/ABC09732/10564.htm • http://epa.oszk.hu/00000/00001/00259/pdf/itk_EPA00001_1968_06_692-693.pdf • http://www.kozterkep.hu/~/10521/mauks_ilona_horpacs_ifj_szabo_istvan_2006.html • http://wikimapia.org/13187737/hu/Mauks-k%C3%BAria-Miksz%C3%A1th-eml%C3%A9kh%C3%A1z

40. Petőfi Sándor • Kiskőrös, 1823 – Segesvár, 1849 ? • költő

41. Költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja. • Közel ezer verset írt rövid élete alatt, ebből mintegy nyolcszázötven maradt ránk. • Szlovák családból származott, de mégis magyarnak vallotta magát.

42. Petőfi Sándor életének egy-egy szakasza Nógrád megyéhez kötődik. • 1845 június 11-én érkezett Salgóra, ahol megírta Salgó című költeményét. A Juhász család házában szállt meg. A kertben állt sokáig az a vén körtefa, ahova a hagyomány szerint barátaival lepihent. 1990-ben márvány emléktáblát helyeztek el a kultúrház falán, 2006-ban pedig felavatták a költő mellszobrát. • Petőfi másik emléke a Petőfi Sándor emléktábla, ami egy vulkanikus eredetű sziklán található Salgón.

43. 1845-ben a romos Somoskői várat látogatta meg. Úti jegyzékében írt a várról és a hozzá tartozó környékről. „Amint lejöttünk a várból a faluba, egy paraszt asszony hítt bennünket, s ott … jól tartott édes és aludttejjel.” A parasztház ahol Petőfi enni kapott azonos azzal a csonka kontyos fakunyhóval amely a vár aljában található.”

44. Ez a mai Petőfi kunyhó, amelyet minden várlátogatónak szintén illik megtekinteni.

45. Csáky Károly: Nógrádi tájakon. Bratislava, 1992– 10., 216., 224. o. • http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Petofi.htm • http://www.literatura.hu/irok/romantik/petofi.htm • http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo • http://mek.oszk.hu/01000/01006/html/ • http://www.hangyamate.hu/Almenuk/Irodalom/Petofi_Nogradban.htm

46. Szabó István • Bakonyszentkirály, 1801 – Kazár, 1892 • műfordító, pap

47. Földművelő református családban születet, de korán árvaságra jutott. • A pápai református kollégiumban, majd Rozsnyón tanult. 1826-ban szentelték pappá. Papi pályafutását Karancskeszin kezdte el. • Műfordító, hellenista tudós, az MTA és a Kisfaludy Társaság tagja volt.

48. Szabó István fordította le elsőként görögről magyarra Homérosz két halhatatlan művét: az Odüsszeiát és az Iliászt. Lefordította többek közt Aiszóposz meséit is. • 1837-ben a Karancs vidéki palóc nyelvről írt a Tudományos Gyűjtemény című folyóiratban. 36 évet töltött Kazáron, és itt is halt meg 91 éves korában. • Fekete Alfréd: A tudós hellenista emlékére című versében emlékszik meg erről a nagyszerű emberről.

49. Szabó István Kazáron van eltemetve. • 1995. augusztus 20-án a plébánia udvarán került felállításra a tudós pap mellszobra, Molnár Péter szobrászművész alkotása.

50. Csáky Károly: Nógrádi tájakon. Bratislava, 1992 – 146.o. • www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Kazar/pages/Kazari_evszazadok/008_literator.htm • http://kazar.hu/latnivalok.html • http://www.utazzitthon.hu/kazar_szabo_istvan-szobor.html • http://neta.itthon.hu/site/upload/2008/09/Szabo%20Istvan%20tudos%20pap%20mellszobra%20a%20Plebanis%20elott1.JPG