Szabadidő és család

1. Szabadidő és család Alapfogalmak

2. A szabadidő az az időkeret, amikor: • alszunk, pihenünk, • újratöltődünk, regenerálódunk • munkán túli időben vagyunk • azt tesszük, amihez kedvünk és lehetőségünk van • saját magunkért és másokért teszünk valamit

3. A szabadidő az az időkeret, amikor • barátokkal vagyunk együtt • a jövőnk kialakítása miatt teszünk valamit • párt keresünk, kapcsolatokat építünk • szórakozunk • pénzt költünk • kimozdulunk otthonról • művelődünk, kulturálódunk • hobbinkat műveljük stb.

4. A család • Egy olyan közeg, ahol a legnagyobb biztonságban érezhetjük magunkat • figyelnek ránk, örömforrási lehetőség • gondoskodási helyszín • valakihez tartozást mintáz, fejleszt • pozitív viszonyulást tapasztalunk • önnevelődés, nevelés helyszíne

5. A család • Közös élményeket, játékokat, kirándulásokat, utazásokat, vendégeskedést, tévénézést, színházi élményt szervez, a meg és átélést segíti • a kudarcok feldolgozásának színhelye - lelki tehermegosztást eredményez

6. A családban • Tanul a gyermek érzelmileg viszonyulni, • beszélni, • táplálkozni, • alakulnak alapvető viselkedési sémái, normái, szokásai, • megalapozódik énképe, másokhoz való viszonya, erkölcse, értékrendje • mintákat sajátít el a szülőszerepre (emberi viszonyulásokra, viszonyokra).

7. Tévedés lenne azt gondolni: • Az említettek mindegyike mindenhol megvalósul! • Lehet olyan családban is boldogan élni, amelyben a fent említettek nem mindegyike valósul/hat meg.

8. Család: sokszínűség a személyközi kapcsolatokban, ezek konfliktusai (megoldott vagy megoldatlan, győztes vagy vesztes) Más színterek: iskola, televízió, kortárscsoport, lakóhely, rokonság, vallásos közegek, egyéb csoportok, katonaság, sport és érdeklődési körök stb. Milyen tényezők hatnak a személyiségre?

9. A család a kultúra átadásának elsődleges színtere • Ennek keretei a szabadidős tevékenységek • Spontán és szervezett formákban • minden életkorban más formában, tevékenységekben jelenik meg • a folyamatra hatással van a társadalom és a folyamat hatással van a társadalomra

10. Tradícionális család: életének alapja a hagyományok tiszteletben tartása mely terület és családfüggő. Alig változik nemzedékeken keresztül. Polgári család: életét a polgári lét, a városi erkölcsös élet és annak szabályai szerint éli. Társadalmi kapcsolatokat tart fenn, közszereplésre vállalkozik. Történelmi családtípusok

11. Gazdasági kényszer hatása alatt működő un. alávetett család: életében jelentős a gazdasági haszonszerzés, minden egyéb tevékenységét ennek rendeli alá A személyiség kifejlesztésére törekvő un. emancipált család: mindenki szerepe és lehetőségei szerint megvalósíthatja önmagát, társas kapcsolataiban erős családi forma Történelmi családtípusok

12. Az emancipált család jellemző feladatai: • Az utódok világrahozatala és felnevelése • a tagok érzelmi egyensúlyának biztosítása • a család gazdasági egységként való működtetése • az idősek gondozása, • a tagok lelki és fizikai szükségleteinek kielégítése

13. Nem szabad elfelejtenünk: • A családi életet meg kell élni, • a megélteket fel kell (tudni) dolgozni, • a gondolatokat szóba kell önteni. (emlékek, tervek) • A családi életet pedig folyamatosan szervezni kell - ez a szabadidőben történik! (szabadidős tevékenységek)

14. A barátságról • BARÁTSÁG < ÖNIMÁDAT • (a valódi barátság viszont mentes mindennemű önzéstől)

15. A barátságról • Arisztotelész: • „A barát egy lélek két testben.” • Cicero: • „Nem is tudom, adtak-e a halhatatlan Istenek ennél valami kiválóbbat a bölcsesség kivételével.”

16. A barátságról • A lélektan modern szakirodalmában kevesebb szó van a barátságról, mint a depresszióról » pedig: sok embernek azért van hangulati zavara, mert nincs barátja! • Szociális izolálódás = elmagányosodás → szabadidejében sem tud mit kezdeni önmagával, nem mozdul ki otthonról.

17. Osváth Ernő - a NYUGAT legendás főszerkesztője • „ Minden tartós viszony azon az elhatározáson alapul, hogy egymás jó tulajdonságáért hajlandók leszünk elnézni egymás rossz tulajdonságait.” • A szabadidős tevékenységek „viszonymódosító” „viszonymódosulást elősegítő” tevékenységek → hatásuk személyiségfejlődést eredményez

18. A mai barátságokra jellemző: • Az emberek a legkülönfélébb kapcsolatokban (szabadidejükben, munkájuk során) személyiségük csak egy-egy részével vesznek részt. • Ezért napjaink barátságaira gyakran jellemző: barátság = üzlettel (adok valamit, kérek érte, ami nekem jó)

19. Az öntudat, az önbizalom és az énkép fontosságáról • A barátkozás alapja: az önismeret (ki vagyok én? + 1000 másik kérdés) • A válaszokat nem a tényleges adottságok és képességek határozzák meg, hanem az: milyen az egyén énképe, önbizalma (ez hozza a várt sikert is) • Az énkép, az önbizalom döntően attól függ: ki, mikor és hogyan kapott megerősítést. • A megerősítések színterei és tevékenységei sokfélék - pl. A kortársak és a szabadidős tevékenységek

20. Korunk jellemzője • A negatív értékelés, minősítés! (gyakran minden nevelési szintérre jellemzően) • Pl: rossz, lusta, ügyetlen, lassú, válogatós, sovány, kövér, gyenge, trehány, megfázol, belázasodsz, megbetegszel, rossz jegyet kapsz, elkésel - alkoholista leszel, büdös leszel, nem fogsz férjhez menni, nem szeret majd senki, sírba viszel, tönkre teszel, szégyent hozol ránk stb............

21. Mi a hiba? • Az, hogy a felnőttek nem az aktuális cselekedetet minősítik, hanem a gyermek személyét!

22. MI A HELYES? • Az aktuális cselekedetet értékelni, minősíteni! (ha kell) • Pl.: ebben még nem vagy elég ügyes, de ha......... • Jó lenne, ha olyan hamar lefeküdnél, mint amilyen gyorsan tudsz már..... • → észre kell venni a jót, ez serkent! • Tehát a nevelési folyamat legfontosabb tényezői: a nevelő személyisége és kapcsolati kultúrája.

23. Egyéni viszonyok között zajlik: önmagunkat, ÉN-t építünk, egyéniséggé alakulunk egyedül is töltünk időt szükségünk van a társ nélküli időre is Társas viszonyok között zajlik: másoktól tanulunk hatunk egymásra befolyásoljuk egymást személyiségfejlődé-sünk visszacsatolásai társakhoz kötődnek Közösségekben élünk, azonban életünk

24. Közösségekben élünk • Sokféle élőlény él társas viszonyok között, nem csak az ember! • A személyiség formálódása döntően attól függ, milyen kultúrát sajátít el az egyén, mit épít be az emberiség kulturális örökségéből önmagába!

25. Együtt egymásért! • Az alapvető személyiség meghatározók közül az intelligencia és a jellem alakulása nagy mértékben függ a szociális tanulástól. A szociális tanulás gyermekkorban a legerősebb a játék során, később (még felnőtt korban is) a szabadidős tevékenységek közben is szociális tanulás folyik.

26. MI A HELYES? • Ahhoz, hogy a közösséget ne csak elszenvedjük, hanem élvezzük is, elsősorban magunkat (az ÉN-t), a gyermeke kell formálni - akár szervezett keretek között is! (család, iskola, egyéb intézmények, társas helyek)

27. A személyiségfejlődést elősegítő tevékenységek a családban • A hobbik hasznosságáról • Az ízek élvezetéről • A természet adta örömökről • A vizuális élmények jelentőségéről • A zene varázsáról